Krapan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krapan
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Isztria
Község Raša
Jogállás falu
Polgármester Glorija Paliska Bolterstein
Irányítószám 52223
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség 150 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 37 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Krapan (Horvátország)
Krapan
Krapan
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 05′ 10″, k. h. 14° 05′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 05′ 10″, k. h. 14° 05′ 40″

Krapan (olaszul: Carpano) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Rašához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztria keleti részén, Labin központjától 3 km-re délnyugatra, községközpontjától 2 km-re északkeletre a Raša-folyó mellékvizének a Krapan-patak völgyének északkeleti végében fekszik.

Története[szerkesztés]

A bányászati tevékenység ezen a vidéken a 17. században indult, a Krapan völgyében kiadott bányászati koncessziós jogról már 1626-ból van adat. A 18. században mintegy negyven bányász évi 560 tonna szenet termelt ki. Az általános iparosodás során, a gőzgépek elterjedésével lehetővé vált a termelés jelentős növelése. Az osztrák uralom idején a 19. század végén és a 20. század elején ezerötszáz bányásszal az éves termelés már 90.000 tonnát tett ki. Ebben az időszakban a Krapan völgyében a bányászok számára lakó és gazdasági épületek sora és iskola is létesült. 1905-ben felépítették a bányászok védőszentje Szent Borbála tiszteletére szentelt templomot. Az iskolában horvát és német nyelven folyt az oktatás. Az I. világháború után az Isztria Olaszország része lett. Az olasz fennhatóság alatt a bányák jelentősége tovább nőtt, az éves termelés 1936-ban hétezer bányásszal már 735.610 tonna volt. Megalakult az „Arsa” szénbányászati társaság („Arsa“ Società Anonima Carbonifera), majd jogutódja a „Ca.I.” (Azienda Carboni Italiani. 1937-re felépítették a szomszédos Raša bányásztelepülést mely a bányavidék új központja lett, ezzel Krapan jelentősége lényegesen csökkent. 1938-ban a település is az újonnan megalakított Raša községhez került. A II. világháború után Jugoszlávia része lett. A jugoszláv közigazgatás a korábban önálló Raša községet Labin városához csatolta. Önállóságát majd csak a független horvát államtól kapta vissza. Az egykori bányaépületből alakították ki a Május 1 (Prvomajska) szerszámgépgyárat. A településnek 1880-ban 175, 1910-ben 171 lakosa volt. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 150 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Borbála tiszteletére szentelt kis bányásztemploma 1905-ben épült.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 175 185 147 171 0 0 233 283 328 222 235 231 203 150

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]