Auguste Frédéric Louis Viesse de Marmont

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Auguste Frédéric Louis Viesse de Marmont
Marmont francia marsall, Raguza első hercege
Marmont francia marsall,
Raguza első hercege
Született 1774
Blason de la ville de Châtillon-sur-Seine (21).svg Châtillon-sur-Seine
Franciaország
Meghalt 1852
Velence
Sírhely Châtillon-sur-Seine
Állampolgársága francia
Nemzetisége Flag of France.svg francia
Fegyvernem tüzérség
Rendfokozata tábornok, a francia császárság marsallja
Csatái forradalmi háború
napóleoni háborúk
Kitüntetései
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének nagykeresztje
  • A Francia Császárság marsalljainak listája
  • Grand Cross of the Royal and Military Order of Saint Louis
  • Szentlélek-rend lovagja
  • Szent Mihály-rend lovagja
  • Franciaország marsallja
  • A Diadalívra gravírozott névlista
  • Order of St. Alexander Nevsky
  • Szent András-rend
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Auguste Frédéric Louis Viesse de Marmont témájú médiaállományokat.

Auguste Frédéric Louis Viesse de Marmont (Châtillon-sur-Seine (Côte-d’Or), 1774. július 20.Velence 1852. március 2.) francia marsall (1809), a napóleoni háborúk hadvezére, Raguza hercege (1808), a főnemesi ház tagja (1814).

Élete és pályafutása[szerkesztés]

A francia tüzérségbe lépve Toulon ostrománál ismerkedett meg Bonaparte Napóleonnal, akinek lelkes hívévé vált. Mint annak hadsegéde részt vett az 17961797-es itáliai hadjáratban, 1798-ban Egyiptomba kísérte es 1799-ben vele együtt tért haza és híven támogatta a direktórium megbuktatásában.

1807-ben Napóleon császár a Raguzai Köztársaság védelmére küldte. Október 31-én megverte az osztrákokat Castelnuovo mellett. Érdemeiért a Raguza hercege címet kapta. Az 1809-es hadjáratban a znaimi csatában (július 10.) győzte le az osztrákokat, miért a császár még a harctéren marsallá nevezte ki. Szintén részt vett a magyar nemesi felkelő sereg leverésével végződő győri csatában is. Ezután 18 hónapon át (1809. október 8. – 1811 januárja között) az újonnan megszerzett Illír tartományok első francia főkormányzója volt Laybachban. 1811-ben Portugáliába ment Masséna helyébe fővezérnek, 1812. július 22-én Wellingtontól Salamanca mellett vereséget szenvedett és súlyosan megsebesült.

Részt vett ezután az 1813–1814-es hadjárat összes ütközeteiben, s utoljára Párizs keleti oldalát védte (1814. március 31.) a szövetségesekkel szemben. De kapitulációra kényszerült, és alkudozásba bocsátkozott a szövetségesekkel Napóleon kisfiának, a római királynak érdekében. Ezért Napóleon később árulással vádolta, bár igazságtalanul. A Bourbon-restauráció alatt összes méltóságait megtarthatta, de visszavonultan élt. A júliusi forradalom kitörésekor, 1830. július 26-án X. Károly király rábízta a párizsi 1. hadosztály parancsnokságát, de Marmont nem tudta magát tartani a forradalmárokkal szemben, és július 29-én este megfogyatkozott csapataival kivonult Párizsból. X. Károlyt a száműzetésbe is követte. Utolsó éveit Bécsben és Velencében töltötte.

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]