Salman Rushdie

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Salman Rushdie
2006 októberében
2006 októberében
Élete
Született 1947. június 19. (75 éves)
Bombay, Brit India
Nemzetiség brit
Szülei Anis Ahmed Rushdie
Házastársa
  • Marianne Wiggins (1988–1993)
  • Padma Lakshmi (2004–2007)
  • Elizabeth West (1997–2004, 3)
  • Clarissa Luard (1976–1987, 1)
Gyermekei
  • Zafar Rushdie
  • Milan Rushdie
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) mágikus realizmus
Első műve Grímusz (1975)
Fontosabb művei A sátáni versek (1989)
Kitüntetései
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka (1993. február 19.)
  • PEN Pinter Prize (2014)
  • James Tait Black-emlékdíj (1981)
  • Man Booker-díj (Midnight's Children, 1981)
  • James Joyce Awards (2008)
  • Kurt Tucholsky Prize (1992)
  • Gold Medal of the Círculo de Bellas Artes (2015)
  • Fellow of the Royal Society of Literature
  • Mythopoeic Awards (Hárún és a Mesék Tengere, 1992)
  • Costa Book Awards (Sátáni versek, 1988 Whitbread Awards, 1988)
  • Costa Book Awards (The Moor's Last Sigh, 1995 Whitbread Awards, 1995)
  • The British Book Awards (1996)
  • Common Wealth Award of Distinguished Service (2010)
  • St. Louis Literary Award (2009)
  • Crossword Book Award (Shalimar the Clown, 2005)
  • Hans Christian Andersen Literature Award (2014)
  • National Arts Awards (2009)
  • Golden PEN Award (2010)
  • Aristeion Prize (1996)
  • Norman Mailer Prize (2015)
  • Osztrák állami díj az európai irodalomért (1992)
  • Emperor Has No Clothes Award (2018)
  • Humanist of the Year (2019)
  • honorary doctor of the University of Tromsø
  • Honorary doctor of the University of Liège (1999. szeptember 24.)
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja (2022)
  • Carl Sandburg Literary Award (2009)
  • Companion of Honour (2022. június 2.)
Salman Rushdie weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Salman Rushdie témájú médiaállományokat.

Sir Ahmed Salman Rushdie (Bombay, 1947. június 19. –) indiai születésű brit író.

Családi háttere és ifjúkora[szerkesztés]

Indiában, Bombayben született, egy sikeres muszlim üzletember fiaként. Tanulmányait szülővárosában, majd az angliai Rugbyban és Cambridge-ben, a King’s College-ban végezte, ahol történelemből szerzett diplomát 1968-ban. Tanulmányainak elvégzése után családjával Pakisztánban élt, majd visszatért Angliába és egy reklámügynökség szövegírójaként dolgozott.[1][2]

Munkássága[szerkesztés]

Első művei[szerkesztés]

Írói karrierje az 1975-ben kiadott Grímusz című regénnyel kezdődött. Következő regénye, az 1981-ben megjelent Az éjfél gyermekei nemzetközi ismertséget szerzett Rushdie-nak, és számos elismerés mellett elnyerte a Man Booker-díjat, sőt 1993-ban a legjobbnak választották a díj első 25 évének nyertesei közül. 1983-ban egy rövid regénye, a Szégyen jelent meg, melyben a pakisztáni politikai zűrzavart ábrázolja. A könyv elnyerte a Prix du Meilleur Livre Etranger díjat.[1][2]

A sátáni versek körüli vita[szerkesztés]

A sátáni versek című regényét 1988 nyarán adták ki, és azonnal felháborodást váltott ki az iszlám világban Mohamed próféta „tiszteletlen” ábrázolása miatt. Nagy-britanniai muszlim vezetők istenkáromlónak nevezték a könyvet, majd Indiában és Pakisztánban a könyv elleni tüntetések törtek ki.[1][2]

1989. február 14-én Homeini ajatollah, Irán vezetője fetvával kiközösítést hirdetett Rushdie ellen istenkáromlás miatt. Ezenkívül Homeini „hitehagyottnak” bélyegezte Rushdiet, mivel a regényéből azt szűrte le, hogy nem hisz többé az iszlám vallásban. Homeini minden hívő muszlimot felszólított Rushdie kivégzésére és emellett a regény kiadóinak kivégzésére is. Február 24-én hárommillió dollár vérdíjat tűzött ki[forrás?] az akkor már britek által finanszírozott rejtekhelyen élő író fejére.[1][2]

A berkeley-i Kaliforniai Egyetem könyvesboltjait, amelyek a regényt árulták, bombatámadás érte.[3] A muszlim közösségek világszerte nagygyűléseket tartottak és könyveket égettek. Rushdie japán fordítóját, Igarasi Hitosit Tokióban halálra késelték, olasz fordítóját, Ettore Capriolot megverték és megszúrták Milánóban.[4] A norvég kiadó, William Nygaard súlyosan megsebesült, amikor oslói háza előtt meglőtték.[5] A törökországi Sivas egyik hoteljét felgyújtották, mert a török fordító, Aziz Nesin épp ott szállt meg. A támadásban 37 személy lelte halálát.[6]

Az ügy nyomán híres emberek léptek fel az iszlám védelmében, akik nem akarták elítélni a fatva hagyományát. Yusuf Islam (Cat Stevens) például 1989-ben egy brit tévéműsorban kifejtette, hogy ő nincs a halálbüntetés ellen. Azt mondta, hogy ahelyett, hogy a tüntetéseken az író képét égetik el, jobb lenne, ha ez ténylegesen megtörténne; és hogy szívesen felhívná Homeini ajatollahot, hogy elmondja neki, pontosan hol ez az ember.[7] (Később némileg visszakozott, mert a közönség kedvezőtlenül fogadta a nyilatkozatot, és lemezeladásai erősen visszaestek.)

2022-es gyilkossági kísérlet[szerkesztés]

2022. augusztus 12-én Rushdie egy amerikai irodalmi fesztiválon vett részt New York államban, a Chautauqua Intézetben, amikor egy bizonyos Hadi Matar nevű[8] férfi késsel megtámadta, és legalább tízszer-tizenötször megszúrta. Az írót mentőhelikopter vitte kórházba, a merénylőt pedig még a helyszínen elfogták. A támadás oka egyelőre még nem pontosan ismert.[9]

Az írót lélegeztetőgépen tartották, aki a szúrások következtében máj-, ideg- és szemsérüléseket is szenvedett, emiatt lehetséges, hogy egyik szemét végleg el fogja veszíteni. Súlyos sérülései ellenére orvosai szerint jó esélyei vannak Rushdie-nak a felépülésre.[10] Az író állapota két nappal a támadás után már olyannyira javult, hogy levették a lélegeztetőgépről és már képes volt beszélni is.[8]

A támadó, Matar ellen (aki Rushdie beszélgetőpartnerét is megszúrta) gyilkossági kísérletért emeltek vádat, viszont a férfi ártatlannak vallja magát.[8] Az első vizsgálatok szerint Matar a síita iráni szélsőségesek szimpatizánsa, ami akár motivációja is lehetett a merényletnek.[8]

Művei[szerkesztés]

Eredeti cím Magyar nyelven
Grimus 1975 Grímusz; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2002 (Ulpius klasszikusok)
Midnight's Children 1980 Az éjfél gyermekei; ford. Falvay Mihály, utószó Barkóczi András; Európa, Bp., 1987
Shame 1983 Szégyen; ford. Falvay Mihály; Európa, Bp., 1989
The Jaguar Smile: A Nicaraguan Journey 1987
The Satanic Verses 1989 Sátáni versek; Konzorcium, Bp., 2004
A sátáni versek; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2014
Haroun and the Sea of Stories 1990 Hárún és a mesék tengere; ford. Falvay Mihály; Európa, Bp., 1992
Imaginary Homelands: Essays and Criticism 1981–1991 1992
East, West 1994 Kelet, Nyugat; ford. Falvay Mihály, Greskovits Endre; Európa, Bp., 1996
The Moor's Last Sigh 1995 A mór utolsó sóhaja; ford. Greskovits Endre; Európa, Bp., 1997
The Ground Beneath Her Feet 1999 Talpa alatt a föld; ford. Greskovits Endre; Európa, Bp., 1999
Fury 2001 Fúriadüh; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2003 (Ulpius klasszikusok)
Step Across This Line: Collected Nonfiction 1992–2002 2002
The East is Blue 2004
Shalimar the Clown 2005 Sálímár bohóc; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2007
The Enchantress of Florence 2008 A firenzei varázslónő; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2008
Luka and the Fire of Life 2010 Luka és az élet tüze; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2013
Joseph Anton 2012 Joseph Anton. Memoár; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2012
Two Years Eight Months and Twenty-Eight Nights 2015 Két év, nyolc hónap, huszonnyolc éjszaka; ford. Greskovits Endre; Helikon, Bp., 2015
The Golden House 2017 A Golden-ház; ford. Greskovits Endre; Helikon, Bp., 2018
Quichotte 2019 Quichotte; ford. Greskovits Endre; Helikon, Bp., 2020

Filmek[szerkesztés]

  • 2007 – Then She Found Me (Amikor minden változik): színész
  • 2001 – Bridget Jones naplója: vendégszereplő
  • 1992 – Peter's Friends (Szilveszteri durranások): archív felvételen

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]