Salman Rushdie

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Salman Rushdie
Rushdie 2006 októberében
Rushdie 2006 októberében
Élete
Születési név Ahmed Salman Rushdie
Született 1947. június 19. (71 éves)
Bombay, India
Nemzetiség brit
Házastársa
  • Marianne Wiggins
  • Padma Lakshmi (2004–2007)
Pályafutása
Első műve Grímusz (1975)
Fontosabb művei Sátáni versek (1989)
Kitüntetései
  • Ordre des Arts et des Lettres
  • Osztrák állami díj az európai irodalomért (1992)
  • PEN Pinter Prize (2014)
  • James Tait Black-emlékdíj
  • Hans Christian Andersen Literature Award (2014)
  • Man Booker-díj (1981)
  • James Joyce Award
  • Kurt Tucholsky Prize
  • Knight Bachelor
Salman Rushdie weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Salman Rushdie témájú médiaállományokat.

Sir Ahmed Salman Rushdie (Bombay, 1947. június 19. –) indiai születésű brit író.

Családi háttere és ifjúkora[szerkesztés]

Indiában, Bombayben született, egy sikeres muszlim üzletember fiaként. Tanulmányait szülővárosában, majd az angliai Rugbyben, és a cambridge-i King’s College-ban végezte, ahol történelemből szerzett diplomát 1968-ban. Tanulmányainak elvégzése után családjával Pakisztánban élt, majd visszatért Angliába és egy reklámügynökség szövegírójaként dolgozott.[1][2]

Munkássága[szerkesztés]

Első művei[szerkesztés]

Írói karrierje az 1975-ben kiadott Grímusz című regénnyel kezdődött. Következő regénye, az 1981-ben megjelent Az éjfél gyermekei nemzetközi ismertséget szerzett Rushdie-nak, és számos elismerés mellett elnyerte a Man Booker-díjat, sőt 1993-ban a legjobbnak választották a díj első 25 évének nyertesei közül. 1983-ban egy rövid regénye, a Szégyen jelent meg, melyben a pakisztáni politikai zűrzavart ábrázolja. A könyv elnyerte a Prix du Meilleur Livre Etranger díjat.[1][2]

A Sátáni versek körüli vita[szerkesztés]

Sátáni versek című regényét 1988 nyarán adták ki, és azonnal felháborodást váltott ki az iszlám világban Mohamed próféta „tiszteletlen” ábrázolása miatt. Nagy-britanniai muszlim vezetők istenkáromlónak nevezték a könyvet, majd Indiában és Pakisztánban a könyv elleni tüntetések törtek ki.[1][2]

1989. február 14-én Khomeini ajatollah, Irán vezetője fatvát, azaz halálos kiközösítést hirdetett Rushdie ellen, istenkáromlás miatt. Ezenkívül Khomeini „hitehagyottnak” bélyegezte Rushdiet, ami az iszlám szerint halállal büntetendő, mivel a regényéből azt szűrte le, hogy nem hisz többé az iszlám vallásban. Khomeini minden hívő muszlimot felszólított Rushdie kivégzésére és emellett a regény kiadóinak kivégzésére is. Február 24-én hárommillió dollár vérdíjat tűzött ki[forrás?] az akkor már britek által finanszírozott rejtekhelyen élő író fejére.[1][2]

A berkeley-i Kaliforniai Egyetem könyvesboltjait, amelyek a regényt árulták, bombatámadás érte.[3] A muszlim közösségek világszerte nagygyűléseket tartottak és könyveket égettek. Rushdie japán fordítóját, Igarasi Hitosit Tokióban halálra késelték, olasz fordítóját, Ettore Capriolot megverték és megszúrták Milánóban.[4] A norvég kiadó, William Nygaard súlyosan megsebesült, amikor oslói háza előtt meglőtték.[5] A törökországi Sivas egyik hoteljét felgyújtották, mert a török fordító, Aziz Nesin épp ott szállt meg. A támadásban 37 személy lelte halálát.[6]

Az ügy nyomán híres emberek léptek fel az iszlám védelmében, akik nem akarták elítélni a fatva hagyományát. Yusuf Islam (Cat Stevens) például 1989-ben egy brit tévéműsorban kifejtette, hogy ő nincs a halálbüntetés ellen. Azt mondta, hogy ahelyett, hogy a tüntetéseken az író képét égetik el, jobb lenne, ha ez ténylegesen megtörténne; és hogy szívesen felhívná Khomeini ajatollahot, hogy elmondja neki, pontosan hol ez az ember.[7] (Később némileg visszakozott, mert a közönség kedvezőtlenül fogadta a nyilatkozatot, és lemezeladásai erősen visszaestek.)

Művei[szerkesztés]

Eredeti cím Magyar nyelven
Grimus 1975 Grímusz 2002
Midnight's Children 1980 Az éjfél gyermekei 1987
Shame 1983 Szégyen 1989
The Jaguar Smile: A Nicaraguan Journey 1987 -
The Satanic Verses 1989 Sátáni versek 2004
Haroun and the Sea of Stories 1990 Hárun és a mesék tengere 2000
Imaginary Homelands: Essays and Criticism 1981–1991 1992 -
East, West 1994 Kelet, Nyugat 1996
The Moor's Last Sigh 1995 A mór utolsó sóhaja 1998
The Ground Beneath Her Feet 1999 Talpa alatt a föld 1999
Fury 2001 Fúriadüh. Az élet maga a düh 2003
Step Across This Line: Collected Nonfiction 1992–2002 2002 -
The East is Blue 2004 -
Shalimar the Clown 2005 Sálímár bohóc 2007
The Enchantress of Florence 2008 A firenzei varázslónő 2008
Joseph Anton 2012 Joseph Anton (Memoár) 2012

Magyarul[szerkesztés]

  • Az éjfél gyermekei; ford. Falvay Mihály, utószó Barkóczi András; Európa, Bp., 1987
  • Szégyen; ford. Falvay Mihály; Európa, Bp., 1989
  • Hárún és a mesék tengere; ford. Falvay Mihály; Európa, Bp., 1992
  • Kelet, Nyugat; ford. Falvay Mihály, Greskovits Endre; Európa, Bp., 1996
  • A mór utolsó sóhaja; ford. Greskovits Endre; Európa, Bp., 1997
  • Talpa alatt a föld; ford. Greskovits Endre; Európa, Bp., 1999
  • Grímusz; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2002 (Ulpius klasszikusok)
  • Fúriadüh; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2003 (Ulpius klasszikusok)
  • Sátáni versek. Regény; Konzorcium, Bp., 2004
  • Sálímár bohóc; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2007
  • A firenzei varázslónő; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2008
  • Joseph Anton. Memoár; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2012
  • Luka és az élet tüze; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2013
  • A sátáni versek. Regény; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2014
  • Két év, nyolc hónap, huszonnyolc éjszaka; ford. Greskovits Endre; Helikon, Bp., 2015

Filmek[szerkesztés]

  • 2007 – Then She Found Me (Amikor minden változik): színész
  • 2001 – Bridget Jones naplója: vendégszereplő
  • 1992 – Peter's Friends (Szilveszteri durranások): archív felvételen

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]