Bíró Endre (biokémikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bíró Endre Miklós
Bíró Endre 1947-ben
Bíró Endre 1947-ben
Született 1919. április 22.
Budapest
Elhunyt 1988. június 13. (69 évesen)
Velem
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Gedő Ilka
Foglalkozása biokémikus
Iskolái Szegedi Tudományegyetem
Kitüntetései MTA Elnöki Jutalom, 1966, Akadémiai Díj, 1977, a Magyar Népköztársaság Csillagrendje, 1988
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bíró Endre Miklós témájú médiaállományokat.

Bíró Endre (Budapest, 1919. április 22.Velem, 1988. június 13.) biokémikus, a biológiai tudományok kandidátusa (1955), doktora (1967), Akadémiai Díjas (1977).

Tudományos pályája[szerkesztés]

A szegedi egyetemen fizika–kémia szakos tanári oklevelet szerzett. 1941-ben kísérleti fizikából beadott pályaművét (Az Avogadro-féle szám meghatározása emulziók vizsgálatából) az egyetem elismerő oklevéllel tüntette ki. 1942 júniusában szerves kémiából és kísérleti fizikából doktorált a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen, a mai Szegedi Tudományegyetemen. 1942–1944-ben munkaszolgálatos. 1944 nyarán az erdélyi frontról megszökött, majd 1944–1945-ben Bukarestben élt.

Szent-Györgyi Albert baloldalt, jobboldalt legszélen Erdős Tamás, mellette Bíró Endre és háttal W.F.H. M. Mommaerts, 1947, Stockholm, Hatodik Nemzetközi Kísérleti Sejttani Kongresszus
W.F.H. M Mommaerts és Szent-Györgyi Albert baloldalt, jobboldalt Bíró Endre és Erdős Tamás, 1947, Stockholm, Hatodik Nemzetközi Kísérleti Sejttani Kongresszus

Bíró Endre a Pázmány Péter Tudományegyetem Biokémiai Intézetében 1945-ben kezdte el tudományos pályafutását. (Az intézetet ugyanebben az évben alapította Szent-Györgyi Albert.)

„Szent-Györgyi Albert alapította meg az első magyar biokémiai iskolát, melynek munkássága azóta is világhírű. Munkatársai voltak többek között: Banga Ilona, Bíró Endre, Erdős Tamás, Gerendás Mihály, Gergely János, Guba Ferenc, Laki Kálmán és Straub F. Brunó.”[1]

Bíró Endre 1955-ben biológiai tudományok kandidátusa lett, 1967-ben pedig biológiai tudományok doktora fokozatot szerzett.

1950-ben a kommunista hatalom a Pázmány Péter Tudományegyetem nevét Eötvös Loránd Tudományegyemre (ELTE) változtatta, majd egy évvel ezután leválasztotta róla a Semmelweis Orvostudományi Egyetem néven önállósodott orvosi fakultást.[2]

Bíró Endre 1953-ban kapott meghívást az ELTE TTK Állatbiokémiai Tanszékének szervezésére. „A tanszéket a Művelődési Minisztérium néhány év múlva megszüntette és helyette a Származás és Örökléstani Tanszék keretein belül egy kis Biokémiai Csoportot hozott létre. Kezdetben a Csoportnak csak két teljes állású alkalmazottja volt: Bíró Endre és a kezdő diplomás Nagy Béla. Nagy Béla az Egyesült Államokba történő távozása után 1957-ben Mühlrád András csatlakozott a csoporthoz. 1962-től indult el a személyi állomány gyarapodása. Kelemen Gabriella, Bálint Miklós, Fábián Ferenc és Hegyi György csatlakoztak a csoporthoz. Az akkoriban igen szegényes felszereltségen sokat javított Bíró Endre találékonysága. Az ő szabadalmi eljárása alapján kezdte gyártani a MOM az első magyar ultraibolya tartományban is működő fotométert, az UVIFOT-ot. A Biokémiai Csoport 1968-ban vált függetlenné a Származás és Örökléstani Tanszéktől és költözött a csoportnak otthont adó szűk területhez képest tágas Puskin utca 3. sz. alatti földszinti és alagsori helyiségekbe. A régen várt eseményt a tanszék akkori dolgozói és diákjai lelkesen ünnepelték.”[3]

Az ELTE TTK Biokémiai Tanszéke az izomfehérjék biokémiájával, az izom-összehúzódás biológiájával foglalkozott. A miozin szerkezetének vizsgálatában nemzetközileg is elismert jelentős eredményeket ért el. A Biokémiai Csoport, majd Tanszék munkássága Bíró Endre izombiokémiai kutatásai köré szerveződött. Bíró Endre egyik legkiemelkedőbb tudományos eredményét Szent-Györgyi Andrással közösen, 1949-ben publikálta. Megállapították, hogy a miozin Mg-ATP-áz aktivitása az aktinnal fokozható. Bíró Endre és iskolája a mai szigorú mértékkel mérve is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, és jelentősen hozzájárult a magyar biokémiai kutatás jó hírnevéhez a világban.

Bíró Endre érdeklődési köre nemcsak a természettudományokra terjedt ki. Tagja volt a Szabó Lajos körül kialakult művészekből és tudósokból álló értelmiségi körnek. 1947 és 1950 között résztvevője volt a Szabó Lajos-szemináriumoknak,[4] melyeken néha Hamvas Béla és Tábor Béla is jelen volt. A James Joyce Finnegans Wake-jéből készült fordításait a jugoszláviai Híd 1964-ben, a párizsi Magyar Műhely pedig 1973-ban közölte. Ez a fordítás jelentős befolyást gyakorolt a posztmodern magyar prózára.

Fontosabb munkái[szerkesztés]

  • Nitro- és dimethylglyoxim-kobalti komplexek fényelnyelése, doktori értekezés, Szeged, 1942
  • N. A. Biro and A. Szent-Györgyi Jun.: "Observations on the Oxidation of Succinic Acid" Hungarica Acta Physiologica (1946) 9-15. o.
  • N. A. Biro, and A. Szent-Györgyi Jun.:"Influence of KCI and ATP on the Succinodehydrogenase and Cytochrom-Oxydase" Hungarica Acta Physiologica (1948) 211-214. o.
  • N. A. Biro and A. Szent-Györgyi Jun.: "Observations on Washed Muscle." Hungarica Acta Physiologica (1948) 215-217. o.
  • N. A. Bíró and A. E. Szent-Györgyi: "The Effect of Actin and Physico-Chemical Changes on the Myosin ATP-ase System and on Washed Muscle" Hungarica Acta Physiologica (1949) 120-133. o.
  • Az izomfehérjék biokémiája a mechanokémiai kapcsolat szempontjából, kandidátusi értekezés, Budapest, 1955
  • Nagymolekulasúlyú telítetlen zsírsavak nagyvákuumban való viselkedésének vizsgálata, nagydoktori értekezés, Budapest, 1967
  • Vázlat az izombiokémia történetéről In: Bálint Miklós: Az izomműködés molekuláris alapjai, Budapest, Medicina, 1978
  • Az izombiokémia újabb eredményei, Budapest, MTA Biológiai Csoportjának Közleményei, 1960, 4. kötet, 121-129. o.
  • A fibrilláris szerkezet és a kontrakció, MTA Biológai Tudományok Osztályának Közleményei, 1963, 6. kötet, 161-163. o.
  • A miozin molekuláris anatómiája, Budapest, Budapest, az MTA Biológia Tudományok Osztályának Közleményei, 12. kötet, 1969. 79-92. o.
  • Az atkin-miozin típusú citoszkeletális fehérjekomplexum (A biológia aktuális problémái), Medicina 1981
  • Symposium on the Muscle, edited by E. N. A. Bíró and N. Garamvölgyi, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1974
  • Proceedings of the 9th Meeting of the Federation of European Biochemical Societies (Proteins of Contractile Systems), edited by György Gárdos and N. A. Bíró, Amsterdam, North-Holland-American Elsevier, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1975

Tankönyvek és fordítások[szerkesztés]

  • Bíró Endre: A gyógyszeripar, Budapest, Országos Neveléstudományi Intézet, 1949
  • Biró Endre, Guba Ferenc: Életvegytan, Budapest, Tankönyvkiadó Nemzeti Vállalat, 1950
  • Bíró Endre: A modern biokémia alapkérdései, Budapest, Gondolat, 1962
  • Bíró Endre: Biokémia, Budapest, Tankönyvkiadó, 1972, egyetemi jegyzet, 2. kiad. jav. utánny.
  • Bíró Endre (szerk.): Biokémia / szerzők: Kelemen Gabriella [et al.], Budapest, Tankönyvkiadó, 1983, két kötetben, 882 oldalon
  • Bíró Endre (szerk.): Biokémiai gyakorlatok / szerzők: Kelemen Gabriella [et al.], Budapest, Tankönyvkiadó, 1983, egységes jegyzet, 5. Változatlan utánny.
  • F.A.E. Crew: Az ivarmeghatározás genetikája, Budapest, Gondolat Könyvkiadó, 1971, ford. Bíró Endre
  • Biológiai Lexikon I-V. kötet (főszerk.: Straub F. Brúnó), Budapest, Akadémiai Kiadó, 1975, 1977,1978, szakszerkesztők: Bálint Andor, Berczik Árpád, Bíró Endre, et al.
  • John C. Kendrew: Az élet fonala: bevezetés a molekuláris biológiába, Budapest, Gondolat Könyvkiadó. 1968, ford. Bíró Endre
  • Szemelvények a "Finnegans Wake"-ből (Híd, 1964. november, 1241-1256 o. Magyar Műhely, Párizs, 1973. szeptember, 9-59. o. és 1979. június, 22-27. o.)
  • James Joyce: Finnegan ébredése: részletek, Budapest, Holnap Kiadó, 1992 és 1994, ford., bev. és jegyzetekkel ellátta Bíró Endre

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elődi Pál: Biokémia, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981, 850. o.
  2. http://semmelweis.hu/orvosi-vegytan/tortenet/ Az Orvosi Vegytani Intézet 1949 szeptemberében Straub F. Brunó irányításával kezdte meg az orvosi kémia oktatását, a korábbi Biokémiai Intézet egyes oktatóival, valamint újonnan felvett orvosokkal, vegyészekkel a Trefort kertben a Puskin utca 9-ben. Visszaemlékezések alapján Bíró Endre, Bölöny Erzsébet, Dénes Géza, Feuer György, Gárdos György, Garzó Tamás, Guba Ferenc, Prágay Dezső, Szára István, Székely Mária, Szőnyi Zsuzsa, Ullmann Ágnes voltak az “első” orvosi kémia oktatók.
  3. http://biokemia.elte.hu/tortenet/[halott link] A tanszék története
  4. http://lajosszabo.com/SZL/SzL_Szem_ea.htm

Irodalom[szerkesztés]