Kulob

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kulob (Кӯлоб)
Kulob welcome.JPG
Közigazgatás
Ország Tádzsikisztán
Jogállás város
Irányítószám 735140
Népesség
Teljes népesség95 000 fő (2010)[1] +/-
– elővárosokkal100.000 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság580 m
Terület35 km²
IdőzónaUTC+5
Elhelyezkedése
Kulob (Tádzsikisztán)
Kulob
Kulob
Pozíció Tádzsikisztán térképén
é. sz. 37° 54′ 33″, k. h. 69° 46′ 55″Koordináták: é. sz. 37° 54′ 33″, k. h. 69° 46′ 55″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kulob témájú médiaállományokat.

Kulob (tadzsik írással: Кӯлоб) város Tádzsikisztán Hatlon tartományában. A Kulobi járás székhelye, az ország negyedik legnépesebb városa. 2019-es becslések szerint kb. 110 000 lakosa van. A várost a Kulobi repülőtér szolgálja ki.

Fekvése[szerkesztés]

Tádzsikisztánban, a fővárostól, Dusanbétól 203 km-re délkeletre, a Jahszu folyó (a Pandzs jobb oldali mellékfolyója) mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

Már Muhammad ibn Dzsarír at-Tabari történész is utalt a városra 737-ben, bár alapításának állítása szerint sokkal korábban kellett történnie. Később Kulobot Khatlān vagy Khatlon néven ismerték, modern neve csak kb. 250 éves. Kulob, mint Huttalyan új fővárosa, a 16. században alakult ki. Megerősített erődjének három kapuja volt: Charsu (északi oldalon), Imám (nyugaton) és Darb al-haiwan ( déli oldalán). A keleti oldalon a várost hegyek védték.

A város a nagy selyemút egyik ágán helyezkedett el, és szoros kereskedelmi, gazdasági és kulturális kapcsolatai voltak a keleti és nyugati országokkal.

A 16. század óta a Buharai Kánátus része, 1504-1505-ben a várost az üzbég dinasztia alapítója - Sheybani Khan - elfogta, és a sheybanidák állam része lett. Sheybani Kán halála után 1510-ben megragadták a hatalmat Weiss Mirza Timurid szultán, a történelemben Khan Mirza néven ismert leszármazottai ragadták meg a hatalmat. 1584-ig Shahrukh-Mirza uralkodott itt, Suleiman Shah unokája, és ugyanabban az évben a várost többször elfoglalta az üzbég sheibanid-dinasztia képviselője - II. Abdullah Kán. 1750-ben város nevét Khatlonról Kulobra változtatták meg. A közép-ázsiai orosz hódítás és a Tádzsik Szovjet Szocialista Köztársaság létrehozása után. 1934-ben kapott városi státuszt. A 20. század elején Kulob már Kelet-Buhara legnagyobb városa volt, melynek 20 negyede volt.

Az 1990-es évek elején az országban zajló polgárháború alatt a város a Népi Front milíciáinak fő bázisa volt.

Ipara[szerkesztés]

Kulob évszázadok óta a hatalmas Khatlon-régió fontos politikai, kereskedelmi, gazdasági és kulturális központja. Fejlett volt kézműves és szövőipara, kiváló minőségű selyemszöveteket, ékszereket, kerámia- és bőr-tárgyakat, késeket, fegyvereket és egyéb fémtermékeket készítettek itt. A városban fejlesztették a kereskedelmet, léteztek bazárok. Kulob híres hímzéseiről is (gulduzi és chakan), amelyek jellegzetes formájúak és színűek voltak.

Éghajlat[szerkesztés]

A múzeum épületegyüttese

Kulobnak meleg nyári mediterrán éghajlata van (Köppen-féle éghajlati besorolás: Csa). Az átlagos éves hőmérséklet 15,8 °C. A legmelegebb hónap július, átlagos hőmérséklete 28,3 °C, és a leghidegebb hónap január, átlagos hőmérséklete 2,2 °C. Az átlagos csapadékmennyiség 468,4 mm, a csapadékos napok száma 72,8. A legnedvesebb hónap március, átlagosan 94,2 mm csapadékkal, és a legszárazabb hónap augusztus, átlagosan 0 mm csapadék.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Hulbuki erőd a közelben található.
  • A Kulob melletti Danghara falu Tadzsikisztán elnökének, Emomali Rahmonnak a szülőhelye.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tajikistan Population Census for 2010

Források[szerkesztés]

Kulob, részlet
  • A Tádzsik Köztársaság lakossága 2008. január 1-jétől, Statisztikai Állami Bizottság, Dušanbe, 2008. (oroszul)
  • Borjian, Habib (2013. november 1.). "Kulab" . Encyclopaedia Iranica.
  • Kamoluddin Abdullaev és Shahram Akbarzadeh (2002). Tádzsikisztán történelmi szótára.
  • "Kulob éghajlata". Weatherbase.com. Weatherbase.