Tádzsik Nemzeti Park

Tádzsik Nemzeti Park (Pamír Nemzeti Park)
Világörökség
Karakul-tó a Tádzsik Nemzeti Parkban
Adatok
Ország	Tádzsikisztán
Világörökség-azonosító	1252 1252rev
Típus	természeti
Kritériumok	VII, VIII
Felvétel éve	2013
Elhelyezkedése
Tádzsik Nemzeti Park Pozíció Tádzsikisztán térképén
é. sz. 38° 45′ 54″, k. h. 72° 18′ 19″38.765, 72.305277777778
A Wikimédia Commons tartalmaz Tádzsik Nemzeti Park témájú médiaállományokat.

A Tádzsik Nemzeti Park (Pamír Nemzeti Park néven is ismert) egy nemzeti park és természetvédelmi Tádzsikisztán keleti részén, melyet 1992-ben alapítottak. Ez volt az első nemzeti és természeti park a Tádzsik Szovjet Szocialista Köztársaságban, mely egyúttal a Szovjetunió legnagyobb hegyi parkja is volt.

Fekvése

Az ország keleti részén található.

Története

A Pamír természetvédelmi területei egy francia térképen

A nemzeti park légifelvételről

A kommunizmus csúcs a Pamír hegységben

A Tádzsik Nemzeti Park egy több mint 2 500 000 hektáros területet foglal magába az ország keleti részén az eurázsiai-hegységrendszer legmagasabb hegyeinek egyik találkozási pontjánál, magába foglalva a Pamír-hegység jelentős részét is. Itt található a Himalája és a Karakorum-hegység után a harmadik legmagasabban fekvő hegyi ökoszisztéma is.

A nemzeti park Tádzsikisztán kormányának 1992. július 20-i 267. számú határozatával jött létre.

A park ma 2,6 milliárd ha-t tesz ki, amely Tádzsikisztán teljes méretének 18%-a. Magában foglalja a Pamír-hegység részeit. 2001-ben a Tádzsik Köztársaság kormánya 253. számú végzése 2,6 millió hektárra növelte a park területét.

Leírása

A Pamír egy részlete

A park keleti része hat fennsíkból, míg a nyugati része magas hegycsúcsokból áll, közülük több 7000 méternél is magasabb. A védett területen szurdokok, valamint több mint 400 tó, 170 folyó és 1085 gleccser található, köztük a sarkvidékeken kívüli leghosszabb gleccser, a Sarez-tó, ami alig száz éve egy földrengés miatti földcsuszamlás után keletkezett, valamint itt található a Karakul-tó is, ami feltehetően a világ legmagasabban fekvő, meteorkráterben kialakult tava.

Ökológia

Karakorum

A nemzeti park a sztyepp, a sivatag, a gyep és az alpesi régiók keveréke. Hosszú, hideg tél és hideg nyarak jellemzik, az átlagos éves csapadék 12,7 cm.

Állatvilága

A park madár- és emlősfajai közé tartoznak többek között egy tulokféle, a Marco Polo argali, a barna medve, a hópárduc, a farkas és a hiúz is.

Növényvilága

A Sarez-tó a Pamírból

A terület a gyakori földrengések miatt gyéren lakott, és gyakorlatilag mentes a mezőgazdasági tevékenységtől, mivel a hegyek közötti szélsőséges hőmérséklet-ingadozás kihat a növény- és állatvilágra is.

A nagy kiterjedésű növényzet nélküli területek dús vegetációval váltakoznak, ahol délnyugat-ázsiai és közép-ázsiai eredetű növények élnek.

Világörökség állapota

2008-ban nyújtották be a nemzeti parkról szóló kérelmet az UNESCO-nak annak érdekében, hogy az a világörökség részévé váljon. A parkot 2013-ban nyilvánították a világörökség részének.

Galéria

• 
  A Pamír tavaszi színekben
• 
  Egy a Pamír növényvilágából
• 
• 
• 
  Hópárduc
• 
  Eurázsiai hiúz (Lynx lynx)
• 
  Egy juhfajta, a Marco Polo argali a Pamírból
• 
  Nagycsőrű nádiposzáta (Acrocephalus orinus)

Források

• Pamir. InfoPlease.
• Pamir alpine desert and tundra. Terrestrial Ecoregions. World Wildlife Fund.
• Mount Etna and the Mountains of Pamir inscribed on World Heritage List alongside El Pinacate and Gran Desierto de Altar, whc.unesco.org, 21 June 2013.