St. John’s (Kanada)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
St. John’s
City of St. John's.jpg
Közigazgatási adatok
Ország  Kanada
Körzethívószám 709
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Népesség 106 172 fő (2011)
Időzóna Newfoundland Time Zone
St. John’s (Kanada)
St. John’s
St. John’s
Pozíció Kanada térképén
é. sz. 47° 34′ 03″, ny. h. 52° 42′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 03″, ny. h. 52° 42′ 26″
St. John’s weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz St. John’s témájú médiaállományokat.
A Signal Hill

Saint John’s, közkeletű írásmódjával St. John's Új-Fundland szigetének legnagyobb városa, Új-Fundland és Labrador szövetségi tartomány fővárosa és egyben Kanada legkeletibb városa a sziget délkeleti partvidékéből kinyúló Avalon-félsziget partján. Lakossága 2002-ben 97 300 fő volt (az agglomerációval együtt több mint 170 ezer).

Története[szerkesztés]

Partvidékét először John Cabot érte el 1497-ben, majd Gaspar Corte-Real kötött itt ki 1501-ben. Saint John’s-t Észak-Amerika egyik legrégibb településeként 1583-ban gyarmatosította sir Humphrey Gilbert, majd angolok és írek népesítették be. A 19. században a gyakorlatilag fából épült óváros kétszer is leégett, a korábbi városképre csak néhány ház emlékeztet. 1901-ben Giovanni Marconi a Saint John’s fölötti Signal Hill dombon épült Cabot-toronyban fogta először a drót nélküli távíró Európából érkező jeleit. 1919. június 15-én innen indult útnak az első óceánrepülésre John Alcock és Arthur W. Brown.

Közlekedése[szerkesztés]

A kanadai transzkontinentális vasút (Canadian National Railways) és a transzkanadai autópálya (Trans-Canada Higyhway) keleti végpontja, tengeri kikötő. Nemzetközi repülőtere a Lester’s Field.

Gazdaság[szerkesztés]

Igazgatási, kereskedelmi és szolgáltató központ. Ipara:

  • halfeldolgozás, halolajgyártás,
  • hajógyártás,
  • textilipar,
  • papírgyártás,
  • gépgyártás,
  • fókaolajgyártás,
  • fafeldolgozás,
  • festékipar.

Halászkikötő.

Oktatás, kultúra[szerkesztés]

Római katolikus érseki székhely.

Felsőoktatás[szerkesztés]

  • Egyetemét 1949-ben alapították.
  • Főiskola.

Múzeumok[szerkesztés]

  • Katonai és haditengerészeti múzeum.

Templomok[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 713. o. ISBN 9639257141  
  • John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998. ISBN 9638475285 p. 607.