Szuperkontinens

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A geológiában a szuperkontinens a Föld legtöbb vagy összes kontinentális tömbjének vagy kratonjának (a szárazföldek embrionális ősei)[1] egyesülése egységes, hatalmas szárazfölddé. A szuperkontinens definíciója azonban kétértelmű. Sok tektonikus, mint például Hoffman (1999) a "szuperkontinens" kifejezést "majdnem minden kontinens osztályozására" használja. Ez a meghatározás teret enged olyan értelmezésnek, amikor a kontinentális testek címkézése könnyebben alkalmazható a prekambriumi időkre. Itt az első meghatározás alkalmazását támogatjuk, Gondwana nem alkotott szuperkontinenst, mert Baltika, Laurázsia és Szibéria is létezett vele egy időben, fizikailag egymástól elkülönülten. Pangaea az a közös név, amely leírja mindezeket a kontinentális tömegeket, amikor azok egymással szoros közelségben voltak. Így Pangaeát lehet szuperkontinensnek minősíteni. Kapcsolódva Rogers és Santosh (2004) definíciójához, ma nem létezik szuperkontinens. A szuperkontinensek többször egyesültek és szétváltak a geológiai múltban (1. számú táblázat). A kontinensek helyzete pontosan meghatározható a jura időszak korai szakaszáig. A kontinensek 200 millió évnél régebbi helyzete azonban sokkal kevésbé biztos.

Szuperkontines neve Kora (Ga: milliárd évvel ezelőtt, Ma: millió évvel ezelőtt)
Ur (Vaalbara) ~3,6-2,8 Ga
Kenorland ~2,7-2,1 Ga
Protopangea-Paleopangea ~2,7-0,6 Ga
Columbia (Nuna) ~1,8-1,5 Ga
Rodinia ~1,25-0,75 Ga
Pannotia ~600 Ma
Pangaea ~300 Ma

1. számú táblázat- Szuperkontinensek a földtörténetben általánosan használt definíció szerint.

Általános kronológia[szerkesztés]

Két szembeálló modell van a szuperkontinensek fejlődésére a földtörténet során. Az első modell elmélete, hogy legrégebben két elkülönült szuperkontinens létezett egy időben Vaalbara (3600-2500 millió évvel ezelőtt) és Kenorland (2700-2450 millió évvel ezelőtt). A neoarchaikumi szuperkontinens Superiából és Sclaviából állt. Ezek a részek a neoarchaikumban leszakadtak mintegy 2300 és 2070 millió évvel ezelőtt, majd később összeütközve Nuna (Northern Europe North America, azaz Észak-Európa, Észak-Amerika) részei lettek (mintegy 1750 millió évvel ezelőtt). Nuna tovább fejlődött a mezoproterozoikumban, elsősorban fiatal korú földívekkel és más földdarabokkal összeütközve, mintegy 1000 millió évvel ezelőtt létrehozta Rodiniát. Mintegy 800-700 millió évvel ezelőtt Rodinia részekre szakadt. Mielőtt azonban Rodinia teljesen szétszakadozott volna, néhány része újra egyesült Gondwanában (mintegy 530 millió évvel ezelőtt). Pangaea mintegy 300 millió éve alakult ki Gondwana, Laurázsia, Baltica és Szibéria összeütközéséből.

A második modell (Protopangea-Paleopangea) paleomágneses és geológiai bizonyítékokon alapszik és azt javasolja, hogy a kontinentális kérget mintegy 2,7 milliárd évvel ezelőtt egyetlen szuperkontinenssé állt össze, ami az ediakara időszakban, 0,6 milliárd évnél nem régebben töredezett fel. Ez a rekonstrukció abból a megfigyelésből származik, hogy hosszú időszakokon keresztül (megközelítőleg a 2,7-2,2 1,5-1,25 és 0,75-0,6 milliárd évvel ezelőtti időszakok), a paleomágneses pólusok kisebb módosulásokkal egy majdnem statikus helyzet felé közelítenek. A közbeeső időszakokban a pólusok egy egységes, látszólagos poláris vándorútnak megfelelően mozognak. Mivel ez a modell azt mutatja, hogy a paleomágneses adatokon alapuló rendkívüli követelmények egy meghosszabbított kvázi egység feltételezésével elégíthetők ki, el kell tekinteni a kontinensek többszöri szétválásától, amit az első modell javasol, bár az első fázis (Protopangea) lényegében magában foglalja az első modell szerinti Vaalbarát és Kenorlandot.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mészáros 24. o.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Supercontinent című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]