Antoni Gaudí

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Antoni Gaudí
Antoni Gaudí 1878-ban
Antoni Gaudí 1878-ban
Született 1852. június 25.
Reus, vagy Riudoms
Elhunyt 1926. június 10. (73 évesen)[1][2][3][4][5]
Barcelona[2][6][7]
Állampolgársága spanyol[8][9][10]
Nemzetisége Katalónia katalán
Foglalkozása
Iskolái
  • Escola de la Llotja
  • Escuela Técnica Superior de Arquitectura de Barcelona (1872–1876)
Halál okavillamosbaleset
Sírhelye Sagrada Família altemploma
Építészi pályafutása
Jelentős épületei Sagrada Família, Casa Milà, Casa Batlló
Jelentős projektjei Güell park, Colònia Güell
Díjai Casa Calvet, Barcelona
az év legjobb épülete

Antoni Gaudí aláírása
Antoni Gaudí aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Antoni Gaudí témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Antoni Plàcid Gaudí i Cornet (Reus, 1852. június 25.Barcelona, 1926. június 10.), rövid nevén Antoni Gaudí katalánul ill. spanyolul vagy egyszerűen csak Gaudí, katalán építész.

Szülei Francesc Gaudí i Serra rézműves és Antonia Cornet i Bertran voltak.

Tanulmányaira nagy hatással volt az angol John Ruskin. Korai épületeire jellemző a mór, majd a gótikus stílus, arab-perzsa illetve francia neogótikus elemei, ám jellemzően az organikus építészet képviselője. Egyes szakírók ezt „katalán modernizmusnak” nevezik.

Legtöbb művéhez ő maga készítette a belsőépítészeti munkákat, bútorokat, sőt, míves csempéket is.

Legismertebb épülete a Sagrada Família temploma. A keleti szárny 1891 és 1900 között, a nyugati szárny már posztumusz, 1954 és 1985 között épült. Ma is emelkedő tornyai közül a legmagasabb (az eredeti tervek szerint) 170 méteres lesz. A mai építészek a spanyol polgárháború egyházellenes anarchista katalán partizánjai által összetört és a legkorszerűbb eljárásokkal rekonstruált, eredeti makettek és a felgyújtott laboratóriumában megmaradt tervfoszlányok alapján[11][12] folytatják a zseniális művet, amit a művész halálának centenáriumára akarnak befejezni.

Ahogy még magát az organikus építészetet sem értette meg a 20. század, úgy ez a templom is a jövő temploma lesz. Ahogy maga Gaudí mondta: „Az anyag tisztán, a maga asztrális görbületeiben tárulkozik majd ki, s ekkor majd a világ végre megsejtheti a paradicsom alakzatait.”

Mottója: „A könyveknél többet ér, ha közvetlenül a természetet tanulmányozzuk.”

Életpályája[szerkesztés]

1863-tól az Escuelas Pias de Reus (a reusi egyházi középiskola) növendéke lett. 1867-ben adta ki El Arlequín néven kézzel írt, sokszorosított lapját, amelynek rajzait is maga készítette. Egy év múlva édesapjával Barcelonába költözött, és építészeti előkészítő tanfolyamra járt az Institut d' Ensenyament Mitja intézetben.

1873-ban kezdte meg építészeti tanulmányait az Arquitectura de la Escuela Provincial de Barcelona (a barcelonai építészettudományi iskola) intézetében. 1876-ban meghalt édesanyja. Két évvel később tette le vizsgáit. Megismerkedett Eusebi Güell i Bacigalupi gróffal, aki több munkájának lett később megrendelője. El Manuscrits de Reus néven építészeti lapot indított. 1882-ben lerakták a Sagrada alapkövét, a következő évben főépítészévé őt nevezték ki. Az eredeti tervek koncepcióját jórészt megváltoztatta.

Antoni Gaudí szakmai pályáját egyetemi tanulmányai alatt kezdte, miközben már számos, Barcelonában kiemelkedő építész (pl. Joan Martorell, Josep Fontserè, Francisco de Paula del Villar y Lozano, Leandre Serrallach és Emili Sala Cortés) műszaki rajzolójaként dolgozott, hogy fizetni tudja tanulmányai költségét. Josep Fontserével elég régi volt Gaudí kapcsolata, mivel annak családja szintén Riudomsból származott, így már korán megismerkedtek. Annak ellenére, hogy nem volt építész diplomája, a barcelonai városháza megbízta Fontserét a Parque de la Ciudadela beépítésével, ami 1873 és 1882 között zajlott. 1906-ban költözött be édesapjával a Güell parkban lévő házba (Casa de Gaudí). Október 29-én édesapja is meghalt. 1911-ben lázas beteg lett Máltán, ezért megírta végrendeletét.

Gaudi sírja a Sagrada Família kriptájában

1926. június 7-én Gaudít elgázolta egy villamos és három nap múlva meghalt. Június 12-én temették el pápai engedéllyel a Sagrada Família kriptájában.

Írásai[szerkesztés]

Tervei és megvalósult épületei[szerkesztés]

Sagrada Família, 2005
  • 1876 Montserrat kolostorának bővítése
  • 1879–1888 Casa Vicens, Barcelona
  • 1882– Sagrada Família, Barcelona (Még nem készült el teljesen. A tervezett befejezési idő: 2032)
  • 1883–1885 Villa El Capricho, Comillas
  • 1884–1887 Pabellones de la Finca Güell (katalánul: Pabellons de la Finca Güell), Barcelona
  • 1886–1889 Güell-palota (Palau Güell), Barcelona
  • 1887–1893 Palacio Episcopal, Astorga
  • 1888 Tervek a barcelonai világkiállításra
  • 1888–1889 Colegio de las Teresianas (Col.legi Teresià), Barcelona
  • 1889–1892 Casa de Los Botines, León
  • 1893–1917 Iglésia de la Colonia Güell (Esglèsia de la Colonia Güell), Santa Coloma de Cervelló
  • 1895–1901 Cellers Güell, Garraf
  • 1898–1890 Casa Calvet, Barcelona
  • 1900–1907 Montserrat új terve – befejezetlen maradt
  • 1900–1909 Torre de Bellesguard, Barcelona
  • 1900–1914 Güell park (Park Güell), Barcelona
  • 1902–1903 Xalet de Catllaràs, La Pobla de Lillet
  • 1903–1910 Jardin Artigas (Jardins Artigas), La Pobla de Lillet
  • 1904–1906 Casa Batlló, Barcelona
  • 1906–1912 Casa Milà (La Pedrera), Barcelona

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Arkitekter verksamma i Sverige, 2014. július 11.
  3. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. Antoni Gaudi (holland nyelven)
  5. Antoni Gaudí y Cornet (angol nyelven), 2017. december 16.
  6. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
  7. Diccionario biográfico español (spanyol nyelven). Real Academia de la Historia, 2011. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. http://www.nytimes.com/2005/07/31/arts/design/31star.html?8hpib
  9. Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  10. https://datos.gob.es/es/catalogo/e00123904-autores-espanoles-en-dominio-publico-fallecidos-desde-1900
  11. http://ngm.nationalgeographic.com/2010/12/big-idea/gaudi-text Gaudí mesterműve
  12. http://tv.animare.hu/tvmusor.aspx?id=dc1ebf3063ca77434d9c8eae7ce2d08e7a&s= Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben A NatGeo által, 2013-ban háromszor bemutatott, Világörökségek kívül-belül - Sagrada Família c. film

Irodalom[szerkesztés]

  • Moravánszky Ákos: Antoni Gaudí; Akadémiai, Budapest, 1980 (Architektúra)
  • Rainer Zerbst: Gaudí, 1852-1926 Antoni Gaudí i Cornet – az építészetnek szentelt élet; fotó François René Roland, ford. Udvarhelyi László; Taschen–Kulturtrade, Köln– 1992
  • Rainer Zerbst: Antoní Gaudí. A teljes életmű (Budapest, 2002, Vince) ISBN 3 8228 8232 1
  • Joan Bergós: Gaudí; ford. Deák Márta; Mercurius, Budapest, 2003
  • Antoni Gaudí; ford. Medgyesy Zsófia; Ventus Libro, Budapest, 2009
  • Az európai szecesszió nagymesterei Antoni Gaudí, Victor Horta, Lechner Ödön Barcelona, Brussels, Budapest 2011; kurátor Keserü Katalin, szerk. Dávid Judit; Hungarofest, Budapest, 2011 (franciául, hollandul is)
  • Armand Puig i Tàrrech: Gaudí és a Sagrada Família. Egy szimbólum értelmezése; ford. Nemes Krisztina; Typotex, Budapest, 2013 (Képfilozófiák) ISBN 978-963-279-798-4

További információk[szerkesztés]