Astorga

	Astorga
; Astorga címere	; Astorga zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Tartomány	Leon
Rang	spanyol község
Székhely	Astorga
Polgármester	Juan José Alonso Perandones (PSOE)
Irányítószám	24700
Körzethívószám	24008
Testvérvárosok	Lista Reus; Moissac; Clavijo; Mérida;
	Népesség
Teljes népesség	10 392 fő (2022)
Népsűrűség	222,15 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	868 m
Terület	46.78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Astorga Pozíció Spanyolország térképén
	é. sz. 42° 27′ 00″, ny. h. 6° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 42° 27′ 00″, ny. h. 6° 03′ 00″
	Astorga weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Astorga témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Astorga város Északnyugat-Spanyolországban, Kasztília és León autonóm közösség León tartományában. A római korban a Mérida felől érkező Via Delapidata északnyugati vége volt Tarraconensis provinciában.

Földrajz[szerkesztés]

A Leóni-hegység lábainál fekszik, folyója a Tuerto. A nyugat-keleti irányú kelta Tej útja (franciául: Voie lactée), majd a római hódításkor kiépített Via Norte és az észak-déli irányú, Mérida felől érkező Via Delapidata kereszteződésére épült fel, de a Via Cartagena is innen indult a mai Madrid és Cartagena irányába.

Folyója, a Tuerto folyó, a Duero völgyében fekszik. Teraszos jellegű.

Történet[szerkesztés]

A környéken a keltibér asztúrok éltek, a rómaiak i. e. 17-ben hódították meg Astrurica Augusta néven, melyből a mai származik. A jelentősége tovább nőtt, mikor a Las Médulas aranybányákat a rómaik elkezdték használatba venni, így az Ibériai-félsziget északkeleti csücskében és egy fontos központtá lett. A mór hódítás után a város csak mintegy 50 évig volt arab kézben, mert I. Alfonz asztúriai király már 753-ban visszafoglalta, majd 850-től püspöki székhely lett.

A városban 1545-ben érték el a nyomdaipari termékek, de erősen egyházi felügyelet alatt, az erőteljesebb polgárosodás inkább csak a XVII. századtól indult be. A francói rezsim utáni demokratikus fejlődés megkezdődése jelentősen hozzájárult a turisztikai-gazdasági élet fellendüléséhez.

Népesség[szerkesztés]

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

Látnivalók[szerkesztés]

A fő nevezetességek közt van a 8. századi Mária-katedrális és a Gaudí-féle neogótikus Püspöki Palota, mely ma a Museo de los Caminos – „Az Utak Múzeuma”. A városháza XVII. századi egy órával, mely körül a tetőkorlátokon maragató-népviseletű pár látható.

A római kor bizonyítékai közt egyebek mellett a részben kiásott korabeli település, a városfal részei, a Római múzeumban látható Ergasto munkaház, a részben kiásott fórum, az Augustus-templom és a termálfürdők is láthatók.