Astorga
| Astorga (Estorga) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Tartomány | Leon | ||
| Rang | spanyol község | ||
| Székhely | Astorga | ||
| Polgármester | Juan José Alonso Perandones (PSOE) | ||
| Irányítószám | 24700 | ||
| Körzethívószám | 24008 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 10 305 fő (2025)[1] | ||
| Népsűrűség | 220,29 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 868 m | ||
| Terület | 46.78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 42° 27′ 27″, ny. h. 6° 03′ 25″42.457500°N 6.056944°WKoordináták: é. sz. 42° 27′ 27″, ny. h. 6° 03′ 25″42.457500°N 6.056944°W | |||
| Astorga weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Astorga témájú médiaállományokat. | |||
Astorga (asztur-leóni nyelven Estorga) város Északnyugat-Spanyolországban, Kasztília és León autonóm közösség León tartományában. A római korban a Mérida felől érkező Via Delapidata északnyugati vége volt Tarraconensis provinciában.
Fekvése
[szerkesztés]A Leóni-hegység lábainál fekszik, folyója a Tuerto. A nyugat-keleti irányú kelta Tej útja (franciául: Voie lactée), majd a római hódításkor kiépített Via Norte és az észak-déli irányú, Mérida felől érkező Via Delapidata kereszteződésére épült fel, de a Via Cartagena is innen indult a mai Madrid és Cartagena irányába.
Folyója, a Tuerto folyó, a Duero völgyében fekszik. Teraszos jellegű.
Története
[szerkesztés]A környéken a keltibér asztúrok éltek, a rómaiak i. e. 17-ben hódították meg Astrurica Augusta néven, melyből a mai származik. A jelentősége tovább nőtt, mikor a Las Médulas aranybányákat a rómaik elkezdték használatba venni, így az Ibériai-félsziget északkeleti csücskében és egy fontos központtá lett. A mór hódítás után a város csak mintegy 50 évig volt arab kézben, mert I. Alfonz asztúriai király már 753-ban visszafoglalta, majd 850-től püspöki székhely lett.
A városban 1545-ben érték el a nyomdaipari termékek, de erősen egyházi felügyelet alatt, az erőteljesebb polgárosodás inkább csak a XVII. századtól indult be. A francói rezsim utáni demokratikus fejlődés megkezdődése jelentősen hozzájárult a turisztikai-gazdasági élet fellendüléséhez.
Népesség
[szerkesztés]A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 12 381 | 12 275 | 12 139 | 12 015 | 11 826 | 11 387 | 11 153 | 10 741 | 10 392 | 10 305 |
| 2001 | 2005 | 2007 | 2010 | 2012 | 2015 | 2017 | 2020 | 2022 | 2025 |
Látnivalók
[szerkesztés]A fő nevezetességek közt van a 8. századi Mária-katedrális és a Gaudí-féle neogótikus Püspöki Palota, mely ma a Museo de los Caminos – „Az Utak Múzeuma”. A városháza XVII. századi egy órával, mely körül a tetőkorlátokon maragató-népviseletű pár látható.
A római kor bizonyítékai közt egyebek mellett a részben kiásott korabeli település, a városfal részei, a Római múzeumban látható Ergasto munkaház, a részben kiásott fórum, az Augustus-templom és a termálfürdők is láthatók.
Édességek
[szerkesztés]Astorga nagy cukorútvonalon fekszik, ezért több édesipari nevezettsége született, ezek többek között:
- Hojaldres, különféle édes leveles-tészták,
- A Mantecado vajas fánk és
- a különféle astorgai csokoládék, melyek a múzeumban ki is próbálhatók.
Galéria
[szerkesztés]-
Astorga távlati képe a Mária-katedrálissal -
Astorga katedrálisa (balra) és a Püspöki palota (jobbra) -
A Városháza toronypárja egy órával és a korlátokon egy Maragato-pár -
A városfal
Testvérvárosok
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Municipal Register of Spain of 2025
Források
[szerkesztés]- Astorga önkormányzatának honlapja
- Astorga a Spain.info oldalon Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
