Astorga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Astorga
AyuntamientoAstorga.jpg
Astorga címere
Astorga címere
Astorga zászlaja
Astorga zászlaja
Közigazgatás
Ország  Spanyolország
Tartomány Leon
Polgármester Juan José Alonso Perandones (PSOE)
Irányítószám 24700
Körzethívószám 24008
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 11 690 fő (2013) +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 868 m
Terület 46.78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Astorga (Spanyolország)
Astorga
Astorga
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 42° 27′ 00″, ny. h. 6° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 42° 27′ 00″, ny. h. 6° 03′ 00″
Astorga weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Astorga témájú médiaállományokat.

Astorga egy város északnyugat-Spanyolországban Kasztília és León autonóm közösség León tartományában. A római korban a Mérida felől érkező Via Delapidata északnyugati vége volt Tarraconensis provinciában.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Astorga távlati képe a Mária katedrálissal

A Leóni-hegység lábainál fekszik, folyója a Tuerto. A nyugat-keleti irányú kelta Tej útja (franciául: Voie lactée), majd a római hódításkor kiépített Via Norte ás az észak-déli irányú, Mérida felől érkező Via Delapidata kereszteződésére épült fel, de a Via Cartagena is innen indult a mai Madrid és Cartagena irányába.

Folyója, a Tuerto folyó, a Duero völgyében fekszik. Teraszos jellegű.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környéken a keltibér asztúrok éltek, a rómaiak i. e. 17-ben hódították meg Astrurica Augusta néven, melyből a mai származik. A jelentősége tovább nőtt, mikor a Las Médulas aranybányákat a rómaik elkezdték használatba venni, így az Ibériai-félsziget északkeleti csücskében és egy fontos központtá lett. A mór hódítás után a város csak mintegy 50 évig volt arab kézben, mert I. Alfonz asztúriai király már 753-ban visszafoglalta, majd 850-től püspöki székhely lett.

Astorga katedrálisa (balra) és a Püspöki Palota (jobbra)
A Városháza toronypárja egy órával és a korlátokon egy Maragato-pár
A városfal

A városban 1545-ben érték el a nyomdaipari termékek, de erősen egyházi felügyelet alatt, az erőteljesebb polgárosodás inkább csak a XVII. századtól indult be. A francói rezsim utáni demokratikus fejlődés megkezdődése jelentősen hozzájárult a turisztikai-gazdasági élet fellendüléséhez.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fő nevezetességek közt van a 8. századi Mária-katedrális és a Guadí-féle neogótikus Püspöki Palota, mely ma a Museo de los Caminos – „Az Utak Múzeuma”. A városháza XVII. századi egy órával, mely körül a tetőkorlátokon maragató-népviseletű pár látható.

A római kor bizonyítékai közt egyebek mellett a részben kiásott korabeli település, a városfal részei, a Római múzeumban látható Ergasto munkaház, a részben kiásott fórum, az Augustus-templom és a termálfürdők is láthatók.

Édességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Astorga nagy cukorútvonalon fekszik, ezért több édesipari nevezettsége született, ezek többek között:

  • Hojaldres, különféle édes leveles-tészták,
  • A Mantecado vajas fánk és
  • a különféle Astorgai csokoládék, melyek a múzeumban ki is próbálhatók.


Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Astorga témájú médiaállományokat.