Cartagena (Spanyolország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Ez a szócikk a spanyolországi Cartagenáról szól. A kolumbiai Cartagenát lásd Cartagena (Kolumbia) alatt.

Cartagena
Cartagena látképe
Cartagena látképe
Cartagena címere
Cartagena címere
Cartagena zászlaja
Cartagena zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Tartomány Murcia tartomány
ComarcaCampo de Cartagena
Polgármester Pilar Barreiro
Irányítószám 30200-30300
Körzethívószám +34-968
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 214 177 fő (2017)[1]
Népsűrűség365,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság10 m
Terület558,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cartagena (Spanyolország)
Cartagena
Cartagena
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 37° 36′ 00″, ny. h. 0° 59′ 00″Koordináták: é. sz. 37° 36′ 00″, ny. h. 0° 59′ 00″
Localización de Cartagena.svg
Cartagena weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cartagena témájú médiaállományokat.

Cartagena egy város Spanyolországban, Murcia autonóm közösségben, a Földközi-tenger partján. Campo de Cartagena járás székhelye. Spanyolország legfontosabb hadikikötője volt a Földközi-tengeren az első világháborúig, polgári kikötője ma is jelentős.

Fekvése[szerkesztés]

A város 450 km-re fekszik az ország fővárosától, Madridtól délkeleti irányban, közel a Földközi-tengerhez. Területe 558 km².

Története[szerkesztés]

A Costa Cálida (Meleg part) „fővárosának” 2500 éves történelméről építészeti emlékek tanúskodnak, így a „pun fal”. A várost i. e. 228. évben Hasdrubal Barkas karthágói vezér alapította, majd Scipio hadai foglalták el i. e. 209-ben. A Római Birodalomban a Tarraconensis provinciában Carthago Nova néven egyik legfontosabb kikötőváros és polgári találkozóhely volt fürdőivel, körszínházaival, szobraival. Augustus császár Colonia Victrix Iulia Nova Carthagóra változtatta a nevét. Hispánia legvirágzóbb, legnépesebb városa volt. Kerülete akkori mértékegység szerint 40 stádium volt. A népvándorlás alatt majdnem teljesen elpusztult.

II. Fülöp korában ismét virágzásnak indult. Legfontosabb szerepét a város az 1873 évi kantonális forradalom idején játszotta. Az év július 12-én a várost a kantonalizmus hívei hatalmukba kerítették és 1874. január 11-ig álltak ellen. Ekkor megadták magukat Francisco Serrano marsallnak.

Az 1960-as évektől kezdődött a turizmus dinamikus fejlesztése. A lakosság túlnyomó része katolikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

A Carthago Nova-i római színház és a cartagenai katedrális romjai

A város katonai jelentőségét támasztja alá az egykori Tengerész Iskola, a Katonai Arzenál vagy a Katonai Kórház, mely ma a Cartagenai Egyetemnek ad otthont. A város gazdag barokk templomokban, a stílushoz hűen díszítve pazar festményekkel és szobrokkal, köztük a város korábbi védőszentjének, a Virgen del Rosell (Roselli Szent Szűz) szobrával.

A kontrasztot növelik a 20. század elején a főúri családok számára épített luxusvillák a maguk eklektikus, modern stílusával. Itt található a Casa Maestre (Maestre-ház), a Maestre család több évtizeden keresztül uralta a La Manga-i földnyelv teljes egészét.

  • pun fal romjai
  • kikötő
Bejárata 700 méter széles. Mindkét oldalát dombok védik. A város körül emelkedő magaslatok a dombokra épült erődökkel és ágyúkkal voltak megerősítve. A kikötőben kiállított Isaac Peral tengeralattjáró jelképe a városnak.
  • városháza (casas consistoriales)
A tenger közelében, a Las Monjas téren épült. Előtte arab ízlésre valló galéria áll. Benne római és karthágói régiségeket állítottak ki.
  • rendezvények:
Szeptemberben a város fontos ünnepségei közé tartozik a felvonulás, melynek során a helyiek római és helyi népviseletet öltenek, valamint felelevenítik a második pun háború történetét.

Népesség[szerkesztés]

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

Források[szerkesztés]

  • prospektusok és a város honlapja

További információk[szerkesztés]

  1. 2017-es spanyol községi regiszter