Murcia
| Murcia | |||
 | |||
| A híres murciai katedrális a plaza de Belluga felől | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Autonóm közösség | Murcia | ||
| Tartomány | Murcia | ||
| Alapítás éve | 825–831 | ||
| Polgármester | Miguel Ángel Cámara Botía (PP) | ||
| Irányítószám | 30001–30012 | ||
| Körzethívószám | 968 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 447 182 fő (2018)[1][2] +/- | ||
| Népsűrűség | 479,51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 43 m | ||
| Terület | 881,86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Murcia
Pozíció Spanyolország térképén
| |||
| é. sz. 37° 59′, ny. h. 1° 08′Koordináták: é. sz. 37° 59′, ny. h. 1° 08′ | |||
 | |||
| Murcia weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Murcia témájú médiaállományokat. | |||
Murcia fontos közlekedési csomópont, egyetemi város, püspöki székhely és idegenforgalmi központ Spanyolországban. Murcia tartomány székhelye is. Másfélszer annyi paprikát exportál, mint Magyarország[forrás?]. Lakossága dinamikusan gyarapszik: 1981-ben még csak 288 631 fő volt, 2010-ben pedig már 441 345.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Murcia az Ibériai-félszigeten található, a Segura folyó partján, Madridtól, az ország fővárosától 350 km-re délkeletre, Cartagenától 45 km-re északnyugatra helyezkedik el.
= Éghajlata[szerkesztés]
Klímája közép-mediterrán, évi 3000 órányi napsütéssel és mintegy 18 °C éves átlaghőmérséklettel.
Megközelítése[szerkesztés]
- Repülőtér
- Vasút köti össze Alicantéval.
Éghajlat[szerkesztés]
| Murcia (1981–2010) éghajlati jellemzői | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 16,6 | 18,4 | 20,9 | 23,3 | 26,6 | 31,0 | 34,0 | 34,2 | 30,4 | 25,6 | 20,3 | 17,2 | 24,9 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 4,7 | 5,9 | 7,7 | 9,7 | 13,3 | 17,4 | 20,3 | 20,9 | 18,0 | 13,9 | 8,9 | 5,8 | 12,2 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 27 | 27 | 30 | 25 | 28 | 18 | 3 | 8 | 32 | 36 | 32 | 29 | 295 |
| Havi napsütéses órák száma | 189 | 190 | 223 | 256 | 289 | 323 | 353 | 317 | 239 | 217 | 186 | 172 | 2954 |
| Forrás: Agencia Estatal de Meteorología | |||||||||||||
Története[szerkesztés]
A várost 831-ben a Segura folyó völgyében mórok alapították, majd egy 95 tornyos fallal vették körül, amelynek a maradványai ma is láthatók. Mór főváros volt, majd 1266-ban X. Alfonz hódította el a móroktól. A város legnagyobb mértékű fejlődése a 16. – 18. század között következett be. Ennek a korszaknak az emléke a barokk stílusban épült számos templom. A térség leghíresebb művészének, Francisco Salzillónak a keze munkáját dicsérik. A legfontosabb vallási épület a Katedrális, melyet 500 évvel ezelőtt építettek. A 19. század jegyeit hordozza magán a murciai városháza, a Romea Színház és a casino.
Oktatás[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
Jellemzően mezőgazdasági piac, selyem-, és textilgyártás. Malomiparán kívül a helyiek konzerv-, bőráru- és gyógyszergyártással foglalkoznak. A téli szezonban az európai zöldségellátmány 80 százaléka Murcia környékéről érkezik a boltokba. [forrás?]
Látnivalói[szerkesztés]
- Katedrális (Catedral de Santa María): Az épület különböző részei eltérő építészeti stílusokat képviselnek (gótikus kapu, reneszánsz és barokk kápolna). A székesegyházban őrzik egy ezüstládikóban X. Alfonz kasztíliai király szívét.
- Történelmi negyed, arab épületekkel.
- Fuente Sante búcsújáróhely,
- Múzeumok: Salzillo-múzeum, Vízimalom Múzeum, Szépművészeti Múzeum.
Ismétlődő rendezvények[szerkesztés]
- Tavaszi fesztivál,
- La Fuesanta-i Miasszonyunk ünnepe (szeptemberben)
Képtár[szerkesztés]
A katedrális
A városháza
A város legismertebb építészének, Francisco Salzillónak a szobra
Az egyetem
Óvárosi utcakép (Trapería)
A kikötő távlati képe
Népesség[szerkesztés]
A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
Forrás[szerkesztés]
- Cambridge enciklopédia. Szerk. David Crystal. A magyar kiadást szerk. Szelle Béla. Ford. Acsády Judit et al. Budapest: Maecenas. 1992. ISBN 963-7425-65-9
További információk[szerkesztés]
- Magyar oldal Murciáról
- Murcia.es A polgármesteri hivatal weboldala (spanyolul)
- Murcia a Digitális Murcia tartomány oldalán, történelem, látnivalók, ünnepek, természet (spanyolul)
- Városi turistainformáció (spanyolul)
- Murciaiak háborúkban - a polgárháborúról (spanyolul)
- Antik és modern képek galériája Murciáról (spanyolul)
|
- ↑ 2018-as spanyol községi regiszter
- ↑ Cifras oficiales de población resultantes de la revisión del Padrón municipal a 1 de enero. National Statistics Institute. (Hozzáférés: 2019)
