Murcia

Murcia
A híres murciai katedrális a plaza de Belluga felől
Murcia címere Murcia zászlaja
Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Autonóm közösség	Murcia
Tartomány	Murcia
Alapítás éve	825–831
Polgármester	Miguel Ángel Cámara Botía (PP)
Irányítószám	30001–30012
Körzethívószám	968
Testvérvárosok	Lista Łódź Miami Lecce Grasse Santa Maria Capua Vetere Irapuato
Népesség
Teljes népesség	447 182 fő (2018)
Népsűrűség	479,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	43 m
Terület	881,86 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Murcia Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 37° 59′, ny. h. 1° 08′37.983333333333, -1.1333333333333
Murcia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Murcia témájú médiaállományokat.

Murcia fontos közlekedési csomópont, egyetemi város, püspöki székhely és idegenforgalmi központ Spanyolországban. Murcia tartomány székhelye is. Másfélszer annyi paprikát exportál, mint Magyarország^[forrás?]. Lakossága dinamikusan gyarapszik: 1981-ben még csak 288 631 fő volt, 2010-ben pedig már 441 345.

Fekvése

Murcia az Ibériai-félszigeten található, a Segura folyó partján, Madridtól, az ország fővárosától 350 km-re délkeletre, Cartagenától 45 km-re északnyugatra helyezkedik el. Közép-mediterrán klímával, évi 3000 órányi napsütéssel és mintegy 18 °C éves átlaghőmérséklettel rendelkezik.

Megközelítése

• Repülőtér
• Vasút köti össze Alicantéval.

Éghajlat

Murcia (1981–2010) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	16,6	18,4	20,9	23,3	26,6	31,0	34,0	34,2	30,4	25,6	20,3	17,2	24,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	4,7	5,9	7,7	9,7	13,3	17,4	20,3	20,9	18,0	13,9	8,9	5,8	12,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)	27	27	30	25	28	18	3	8	32	36	32	29	295
Havi napsütéses órák száma	189	190	223	256	289	323	353	317	239	217	186	172	2954
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología

Története

A várost 831-ben a Segura folyó völgyében mórok alapították, majd egy 95 tornyos fallal vették körül, amelynek a maradványai ma is láthatók. Mór főváros volt, majd 1266-ban X. Alfonz hódította el a móroktól. A város legnagyobb mértékű fejlődése a 16. – 18. század között következett be. Ennek a korszaknak az emléke a barokk stílusban épült számos templom. A térség leghíresebb művészének, Francisco Salzillónak a keze munkáját dicsérik. A legfontosabb vallási épület a Katedrális, melyet 500 évvel ezelőtt építettek. A 19. század jegyeit hordozza magán a murciai városháza, a Romea Színház és a casino.

Oktatás

• Egyetemét 1915-ben alapították.

Gazdaság

Jellemzően mezőgazdasági piac, selyem-, és textilgyártás. Malomiparán kívül a helyiek konzerv-, bőráru- és gyógyszergyártással foglalkoznak. A téli szezonban az európai zöldségellátmány 80 százaléka Murcia környékéről érkezik a boltokba. ^[forrás?]

Látnivalói

• Katedrális (Catedral de Santa María): Az épület különböző részei eltérő építészeti stílusokat képviselnek (gótikus kapu, reneszánsz és barokk kápolna). A székesegyházban őrzik egy ezüstládikóban X. Alfonz kasztíliai király szívét.
• Történelmi negyed, arab épületekkel.
• Fuente Sante búcsújáróhely,
• Múzeumok: Salzillo-múzeum, Vízimalom Múzeum, Szépművészeti Múzeum.

Ismétlődő rendezvények

• Tavaszi fesztivál,
• La Fuesanta-i Miasszonyunk ünnepe (szeptemberben)

Képtár

• 

  A katedrális

• 

  A városháza

• 

  A város legismertebb építészének, Francisco Salzillónak a szobra

• 

  Az egyetem

• 

  Óvárosi utcakép (Trapería)

• 

  A kikötő távlati képe

Népesség

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

Forrás

• Cambridge enciklopédia. Szerk. David Crystal. A magyar kiadást szerk. Szelle Béla. Ford. Acsády Judit et al. Budapest: Maecenas. 1992. ISBN 963-7425-65-9

További információk

• Magyar oldal Murciáról
• Murcia.es A polgármesteri hivatal weboldala (spanyolul)
• Murcia a Digitális Murcia tartomány oldalán, történelem, látnivalók, ünnepek, természet (spanyolul)
• Városi turistainformáció (spanyolul)
• Murciaiak háborúkban - a polgárháborúról (spanyolul)
• Antik és modern képek galériája Murciáról (spanyolul)