Murcia
| Murcia | |||
 |
|||
| A híres murciai katedrális a plaza de Belluga felől | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország |
||
| Autonóm közösség | Murcia tartomány | ||
| Tartomány | Murcia | ||
| Alapítás éve | 825–831 | ||
| Polgármester | Miguel Ángel Cámara Botía (PP) | ||
| Irányítószám | 30001–30012 | ||
| Körzethívószám | 968 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 439 889 fő (2015)[1] | ||
| Népsűrűség | 479,51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 43 m | ||
| Terület | 881,86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Murcia
Pozíció Spanyolország térképén
|
|||
| é. sz. 37° 59′, ny. h. 1° 08′Koordináták: é. sz. 37° 59′, ny. h. 1° 08′ | |||
| Murcia weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Murcia témájú médiaállományokat.
|
|||
Murcia fontos közlekedési csomópont, egyetemi város, püspöki székhely és idegenforgalmi központ Spanyolországban. Murcia tartomány székhelye is. Másfélszer annyi paprikát exportál, mint Magyarország[forrás?]. Lakossága dinamikusan gyarapszik: 1981-ben még csak 288 631 fő volt, 2010-ben pedig már 441 345.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Murcia az Ibériai-félszigeten található, a Segura folyó partján, Madridtól, az ország fővárosától 350 km-re délkeletre, Cartagenától 45 km-re északnyugatra helyezkedik el. Közép-mediterrán klímával, évi 3000 órányi napsütéssel és mintegy 18 °C éves átlaghőmérséklettel rendelkezik.
Megközelítése[szerkesztés]
- Repülőtér
- Vasút köti össze Alicantéval.
Története[szerkesztés]
A várost 831-ben a Segura folyó völgyében mórok alapították, majd egy 95 tornyos fallal vették körül, amelynek a maradványai ma is láthatók. Mór főváros volt, majd 1266-ban X. Alfonz hódította el a móroktól. A város legnagyobb mértékű fejlődése a 16. – 18. század között következett be. Ennek a korszaknak az emléke a barokk stílusban épült számos templom. A térség leghíresebb művészének, Francisco Salzillonak a keze munkáját dicsérik. A legfontosabb vallási épület a Katedrális, melyet 500 évvel ezelőtt építettek. A 19. század jegyeit hordozza magán a murciai városháza, a Romea Színház és a casino.
Oktatás[szerkesztés]
Régebben . Ma . Rendelkezik: rel,
Gazdaság[szerkesztés]
a jellemzően mezőgazdasági piac, selyem-, és textilgyártás. Malomiparán kívül a helyiek konzerv-, bőráru- és gyógyszergyártással foglalkoznak.
Látnivalói[szerkesztés]
- Katedrális (Catedral de Santa María): Az épület különböző részei eltérő építészeti stílusokat képviselnek (gótikus kapu, reneszánsz és barokk kápolna). A székesegyházban őrzik egy ezüstládikóban X. Alfonz kasztíliai király szívét.
- Történelmi negyed, arab épületekkel.
- Fuente Sante búcsújáróhely,
- Múzeumok: Salzillo-múzeum, Vízimalom Múzeum, Szépművészeti Múzeum.
Ismétlődő rendezvények[szerkesztés]
- Tavaszi fesztivál,
- La Fuesanta-i Miasszonyunk ünnepe (szeptemberben)
Képtár[szerkesztés]
-
A város legismertebb építészének, Francisco Salzillonak a szobra
-
Az egyetem
-
A Casino
-
A kikötő távlati képe
Népesség[szerkesztés]
A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
Forrás[szerkesztés]
- Cambridge enciklopédia. Szerk. David Crystal. A magyar kiadást szerk. Szelle Béla. Ford. Acsády Judit et al. Budapest: Maecenas. 1992. ISBN 963-7425-65-9
További információk[szerkesztés]
- Magyar oldal Murciáról
- Murcia.es A polgármesteri hivatal weboldala (spanyolul)
- Murcia a Digitális Murcia tartomány oldalán, történelem, látnivalók, ünnepek, természet (spanyolul)
- Városi turistainformáció (spanyolul)
- Murciaiak háborúkban - a polgárháborúról (spanyolul)
- Antik és modern képek galériája Murciáról (spanyolul)
|
- ↑ Municipal Register of Spain 2015
