Murcia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Murcia
A híres murciai katedrális a plaza de Belluga felől
A híres murciai katedrális a plaza de Belluga felől
Murcia címere
Murcia címere
Murcia zászlaja
Murcia zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségMurcia
Tartomány Murcia
Alapítás éve825831
Polgármester Miguel Ángel Cámara Botía (PP)
Irányítószám 30001–30012
Körzethívószám 968
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 447 182 fő (2018)[1]
Népsűrűség479,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság43 m
Terület881,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Murcia (Spanyolország)
Murcia
Murcia
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 37° 59′, ny. h. 1° 08′Koordináták: é. sz. 37° 59′, ny. h. 1° 08′
Localización de Murcia.svg
Murcia weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Murcia témájú médiaállományokat.

Murcia fontos közlekedési csomópont, egyetemi város, püspöki székhely és idegenforgalmi központ Spanyolországban. Murcia tartomány székhelye is. Másfélszer annyi paprikát exportál, mint Magyarország[forrás?]. Lakossága dinamikusan gyarapszik: 1981-ben még csak 288 631 fő volt, 2010-ben pedig már 441 345.

Fekvése[szerkesztés]

Murcia az Ibériai-félszigeten található, a Segura folyó partján, Madridtól, az ország fővárosától 350 km-re délkeletre, Cartagenától 45 km-re északnyugatra helyezkedik el. Közép-mediterrán klímával, évi 3000 órányi napsütéssel és mintegy 18 °C éves átlaghőmérséklettel rendelkezik.

Megközelítése[szerkesztés]

Éghajlat[szerkesztés]

Murcia (1981–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)16,618,420,923,326,631,034,034,230,425,620,317,224,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)4,75,97,79,713,317,420,320,918,013,98,95,812,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)2727302528183832363229295
Havi napsütéses órák száma1891902232562893233533172392171861722954
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología


Története[szerkesztés]

A várost 831-ben a Segura folyó völgyében mórok alapították, majd egy 95 tornyos fallal vették körül, amelynek a maradványai ma is láthatók. Mór főváros volt, majd 1266-ban X. Alfonz hódította el a móroktól. A város legnagyobb mértékű fejlődése a 16. – 18. század között következett be. Ennek a korszaknak az emléke a barokk stílusban épült számos templom. A térség leghíresebb művészének, Francisco Salzillónak a keze munkáját dicsérik. A legfontosabb vallási épület a Katedrális, melyet 500 évvel ezelőtt építettek. A 19. század jegyeit hordozza magán a murciai városháza, a Romea Színház és a casino.

Oktatás[szerkesztés]


Gazdaság[szerkesztés]

Jellemzően mezőgazdasági piac, selyem-, és textilgyártás. Malomiparán kívül a helyiek konzerv-, bőráru- és gyógyszergyártással foglalkoznak. A téli szezonban az európai zöldségellátmány 80 százaléka Murcia környékéről érkezik a boltokba. [forrás?]

Látnivalói[szerkesztés]

  • Katedrális (Catedral de Santa María): Az épület különböző részei eltérő építészeti stílusokat képviselnek (gótikus kapu, reneszánsz és barokk kápolna). A székesegyházban őrzik egy ezüstládikóban X. Alfonz kasztíliai király szívét.
  • Történelmi negyed, arab épületekkel.
  • Fuente Sante búcsújáróhely,
  • Múzeumok: Salzillo-múzeum, Vízimalom Múzeum, Szépművészeti Múzeum.

Ismétlődő rendezvények[szerkesztés]

  • Tavaszi fesztivál,
  • La Fuesanta-i Miasszonyunk ünnepe (szeptemberben)

Képtár[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

Forrás[szerkesztés]

  • Cambridge enciklopédia. Szerk. David Crystal. A magyar kiadást szerk. Szelle Béla. Ford. Acsády Judit et al. Budapest: Maecenas. 1992. ISBN 963-7425-65-9

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Murcia témájú médiaállományokat.
  1. Municipal Register of Spain 2018