Ternopil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ternopil (Тернопіль)
A ternopili erőd
A ternopili erőd
Ternopil címere
Ternopil címere
Ternopil zászlaja
Ternopil zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületTernopili terület
Járás Ternopili járás
Rang területi jelentőségű város
Alapítás éve1540
Irányítószám 46000-499
Körzethívószám +380-352
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 217 773 fő (2015)[1][2]
Népsűrűség3 015 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság320 m
Terület72 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Ternopil (Ukrajna)
Ternopil
Ternopil
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 49° 34′, k. h. 25° 36′Koordináták: é. sz. 49° 34′, k. h. 25° 36′
Ternopil weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ternopil témájú médiaállományokat.

Ternopil (ukránul Тернопіль, 1944-ig Tarnopol) város Nyugat-Ukrajnában a Szeret folyó partján, a Ternopili terület és a Ternopili járás központja. Lakosainak száma 2014-ben 217 110 volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Ternopil Ukrajna nyugati részén, a Podóliai-hátságon, a történelmi Galícia régióban helyezkedik el, a Dnyeszter bal oldali mellékfolyójának, a Szeretnek a partján (nem keverendő az Észak-Bukovinában eredő és a Duna bal oldali mellékfolyóját képező Szerettel, bár ukránul mindkét folyót Серет-nek hívják). A városon folyt át a Rudka patak is, ami azonban a 19. században kiszáradt.

Tengerszint fölötti átlagos magassága 320 m, legalacsonyabb pontja 298 m (a Szeret-part), a legmagasabb pedig 374 m.

Éghajlata mérsékelt kontinentális, a nyár meleg és esős, a tél enyhe. Az átlaghőmérséklet a januári –5°C és a júliusi +19°C között változik. Az átlagos évi csapadékmennyiség 520–600 mm. A maximális hőmérsékleti rekord +38°C (2007. július 18.), a minimális pedig –34°C.

Története[szerkesztés]

Ternopilt 1540-ben alapította Jan Tarnowski lengyel hetman, miután I. Zsigmond király április 15-én kiadott oklevelében engedélyt adott rá és neki adományozta a városkörnyéki birtokokat. A város Tarnowskiról kapta eredeti (Tarnopol) nevét, bár van olyan elképzelés is, hogy a Тернове поле (tüskemező) ukrán kifejezés áll az elnevezés hátterében. A hetman erődöt épített itt, melyet podóliai és vörösoroszországi katonákkal töltött meg. 1548-ban a település városjogot kapott, a gyorsabb betelepülés érdekében lakosai 15 évre adó- és 20 évre vámmentességet kaptak; ezenfelül évente háromszor vásárt tarthatott. A 16-17. században a krími tatárok több alkalommal kifosztották a települést, a 17. század közepén pedig Bohdan Hmelnickij kozákjai szállták meg három ízben is.

A szovjetek által felrobbantott római katolikus katedrális

1772-ben, Lengyelország első felosztása után Tarnopol Ausztriához került. 1783-ban a város a Tomaszówi körzet székhelye lett, amelyet aztán Tarnopoli körzetté neveztek át. A napóleoni háborúk idején, 1809-1815 között Oroszország tartotta megszállva Tarnopolt. 1820-ban megnyílt a város első gimnáziuma, 1844-ben pedig I. Ferdinánd császár rendelete alapján Tarnopol szabad várossá vált és saját címert kapott. Az 1848-as forradalom idején Tarnopolban is megalakult a lembergi Legfelsőbb Rutén Tanács helyi bizottsága. A vasút 1870-ben ért a városba, 1898-ban pedig megnyílt az ukrán gimnázium.

Tarnopol a galíciai zsidóság egyik központja volt, már megalapítása után nem sokkal 300 zsidó család élt itt. 1905-ben a város lakosságának majdnem a fele (14 ezer a 30 415-ből) volt zsidó.

Az első világháborúban Tarnopol 1914 augusztusától egészen 1917 júliusáig orosz megszállás alatt volt és a Tarnopoli katonai kormányzóság központjaként funkcionált. A kivonuló orosz csapatok kifosztották a várost és pogromokat rendeztek a zsidó lakosság között.

A Tarnopoli vajdaság

1918. novemberében ukrán nemzeti tanács vette át a hatalmat Tarnopolban és a város csatlakozott a Nyugatukrajnai Népköztársasághoz, amely a következő év januárjában beleolvadt az Ukrán Népköztársaságba. 1919 júliusában Lengyelország elfoglalta Galíciát és Tarnopol egészen 1939-ig az ország része maradt. Kivétel ez alól az 1920 júliusa és szeptembere közötti két és fél hónap volt, amikor a szovjet Vörös Hadsereg szállta meg a területet és Tarnopol fővárossal létrehozták a rövid életű Galíciai Szovjet Szocialista Köztársaságot. 1921-ben Tarnopol lett a hasonló nevű lengyel vajdaság székhelye, melyhez 17 járás tartozott.

A második világháború kitörése után Tarnopolt 1939. szeptember 17-én megszállta a Vörös Hadsereg és decemberben az Ukrán SZSZK Tarnopoli területének székhelye lett.

1941-ben németek foglalták el Tarnopolt. A németek által felfegyverzett keresztény lakosok a helyi temetőben 500 zsidót mészároltak le. 1941 szeptemberében létrehozták a zsidó gettót, melyben a már a következő télen tömegesen haltak éhen vagy fagytak meg a lakosok. A gettóból 1942-1943-an öt alkalommal küldtek transzportokat a bełżeci megsemmisítő táborba. Mire a Vörös Hadsereg megérkezett, a gettó 12 ezer lakosából csak néhány száz maradt életben.

1944-ben, miután a szovjet csapatok visszafoglalták a németektől, a város nevét Ternopilre (oroszul Ternopol) változtatták.

1991. augusztus 24-e óta Ternopil a független Ukrajna Ternopili területének központja.

Lakosság[szerkesztés]

2014-ben Ternopilnak 217 076 lakosa volt. A 2001-es népszámlálási adatok szerint a lakosok anyanyelv szerinti megoszlása a következő volt: ukrán 94,8%, orosz 3,37%, belorusz 0,07%, lengyel 0,04%, örmény 0,02%, moldáv 0,02%, bolgár 0,01%, német 0,01%, román 0,01%, magyar 0,01%. 1989-ben 91,2% mondta magát ukránnak, 7,1% orosznak, 0,5% pedig lengyelnek.

A lakosok többsége görögkatolikus. A második legnagyobb egyház az ortodox, és a római katolikus egyház is jelen van a városban.

Kultúra és oktatás[szerkesztés]

A görögkatolikus székesegyház

Ternopil Ukrajna fontos egyetemi városa. A helyi felsőoktatási intézmények a következők:

  • Volodimir Hnatyuk Ternopili Nemzeti Pedagógiai Egyetem
  • Ternopili Nemzeti Közgazdasági Egyetem
  • Ivan Puljuj Ternopili Nemzeti Műszaki Egyetem
  • Szociális és Információs Technológiák Ternopili Intézete
  • I. Ja. Gorbacsevszkij Ternopili Állami Orvostudományi Egyetem
  • Ternopili Kísérleti Pedagógusképző Intézet
  • Az Európai Egyetem ternopili fiókja
  • Ternopili Közgazdasági Intézet
  • Ternopili Kereskedelmi Intézet

A színházi élet központja a Tarasz Sevcsenkóról elnevezett Ternopili területi drámai színház. A városban 30 könyvkiadó és legalább 22 zene- és táncegyüttes működik. Ternopil múzeumai:

  • Ternopili Helytörténeti Múzeum
  • Ternopili Területi Szépművészeti Múzeum
  • A Politikai Foglyok Emlékmúzeuma
  • Könyvtármúzeum
  • Az Ukrán Művészek Nemzeti Szövetségének művészeti galériája
  • Ivan Puljuj-múzeum

A városban több mint egytucatnyi - főleg heti megjelenésű - helyi sajtóterméket adnak ki; emellett három helyi tévé- és négy rádiócsatorna működik.

Látnivalók[szerkesztés]

Szent Kereszt-templom

Ternopilban öt ukrán nemzeti jelentőségű építészeti műemlék található:

  • A ternopili erőd, amelyet a város alapításakor kezdtek építeni és a 19. században kastéllyá alakítottak át
  • A 16. század végén épült pravoszláv Szent Kereszt templom, a város legrégebbi temploma
  • Az 1602-ben épült pravoszláv Krisztus Születése-templom
  • A 18. századi barokk stílusú görögkatolikus Szeplőtelen fogantatás székesegyház, volt dominikánus templom
  • A székesegyház melletti volt dominikánus kolostor

Egyéb szép történelmi épületek: Jozefita nővérek líceuma (ma területi ügyészség), tiszti kaszinó (ma városi tanács), Grabowski-villa (egyetemi könyvtár), vasútállomás, városi kórház (ma 5. sz. iskola), Osztrák-Magyar Bank (Nemzeti Bank), Podolsky szálloda (Ukrajna szálloda), reálgimnázium (I. Franko-középiskola), népiskola-társaság (irodaház), 2. lengyel gimnázium (4. sz. iskola), városi takarékpénztár (Szberbank), ipartanoda (szupermarket)

A városban 20 ukrán nemzeti hős vagy helyi jelentőségű személyiség szobrát állították fel, többek között Sztepan Banderának, Danyiil halicsi fejedelemnek, Ivan Frankónak és Tarasz Sevcsenkónak állítottak emléket.

Sport[szerkesztés]

"Riviera Beach"

A közgazdasági egyetem női röplabdacsapata, a Halicsanka Ternopil 2010-ben megnyerte az Ukrán Szuperliga bajnokságot.

A városnak két futballcsapata van, a Niva és az FC Teropil. A Niva az ukrán bajnokság első osztályában játszik.

Az EkonomUniverszitet-Energo kézilabdacsapat az ukrán szuperliga közepkategóriása, a BC Ternopil kosárlabdacsapat az ukrán első osztályban játszik.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Тернопіль című ukrán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • П. Білинський «Місто Тернопіль та єго околиця» (1894)
  • Шляхами Золотого Поділля (1960, 1970, 1983)
  • Б. Остап'юк «Давній Тернопіль» (1984)
  • Любомири Бойцун «Тернопіль у плині літ» (2003)
  • Ч. Бліхарський «Тернопіль, затриманий в кадрі пам'яті» (1992)
  • «Тернопіль у 1809–1945 роках» (1993)
  • «Тернополяни на старому батьківському шляху» (1994)
  • «Тернопільські збірки» (4 т., 1994–1997)
  • Театральна Тернопільщина. Бібліографічний покажчик // Уклад.: П. К. Медведик, В. Я. Миськів, Н. К. Іванко. — Тернопіль: Підручники і посібники, 2001
  • О. Гаврилюк, І. Крочак, О. Петровський. Тернопіль: сторінки минулого і сьогодення.— Тернопіль: Астон, 2010.— 120 с.; іл. ISBN 978-966-308-349-0
  • Місто Тернопіль // Тернопільщина. Історія міст і сіл / Тернопіль: ТзОВ «Терно-граф», 2014. — T. 1: А — Й. — 668 с., іл. — ISBN 966-528-197-6. — С. 283–342.
  • Tarnopol // Słownik geograficzny Królestwa Polskiego i innych krajów słowiańskich. — Warszawa: Filip Sulimierski i Władysław Walewski, 1892. — T. XII (Szlurpkiszki — Warłynka). — S. 187–194.
  • Tomasz Kunzek. Przewodnik po województwie Tarnopolskim (z mapą).— Rzeszów Libra PL, 2013.— 140 s.— S. 79-92.
  • Tarnopol The Righteous Among the Nations
  • French priest interviews Hitler's willing executioners in Ukraine Haaretz