Fehérkarmú vércse
Fehérkarmú vércse | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 500 000 Ft | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Falco naumanni Fleischer, 1818 | ||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Fehérkarmú vércse témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérkarmú vércse témájú médiaállományokat és Fehérkarmú vércse témájú kategóriát. |
A fehérkarmú vércse (Falco naumanni) a madarak (Aves) osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Johann Gottlieb Fleischer német ornitológus és botanikus írta le 1818-ban.[3]
Előfordulása
[szerkesztés]Európa mediterrán területein, a Balkán-félszigeten, Közép- és Kelet-Európában, Kis-Ázsiában, a Közel-Kelet és Közép-Ázsia egyes részein, valamint Afrika Szaharán kívüli térségeiben honos, de ritkán az Óvilág más területein is előfordul.
Természetes élőhelyei a mérsékelt övi, szubtrópusi és trópusi füves puszták, szavannák és sivatagok, valamint legelők, szántóföldek és városi régiók. Vonuló faj.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés]Magyarországon ritka kóborló, korábban szórványosan költött is.[5]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 29–32 centiméter, szárnyfesztávolsága 58–72 centiméter. A hím testtömege 90–172 gramm, a tojó 138-208 gramm.[5] A hím hátoldala gesztenyevörös, hasoldala sárgás, elszórt fekete pettyekkel, feje és farka hamuszürke, a farok vége fekete. A csőre és a lába sárga, a karmai fehérek. A tojó háta és farka rozsdabarna, sötét keresztsávokkal, hasa olyan, mint a hímnek.
Életmódja
[szerkesztés]Főleg rovarokkal, nagyobb sáskákkal és szöcskékkel táplálkozik, de bogarakat, gyíkokat és kisemlősöket is fogyaszt.[5] Röpte sebes és könnyed. Gyakran egy helyben lebeg (szitál). Szárnycsapásai gyorsak, erőteljesek, gyakran néhány szárnycsapás-sorozat siklórepüléssel váltakozik. Kiemelkedő, magasabb tereptárgyakon pihen.
Szaporodása
[szerkesztés]Emberi településeken, épületeken, magas falak üregeiben, sziklahasadékokban fészkel telepesen, sokszor egyéb madarakkal együtt. Fészke kapart mélyedés. Fészekalja 3–6 tojásból áll, melyeken 28–29 napig kotlik. A fiatal madarak 28–29 nap múlva repülnek ki.[5]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Európában nem fenyegetett fajnak számít. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 forint.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
- ↑ a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. július 6.)