Alpujarras

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alpujarras
Magasság942 m
OrszágSpanyolország
Elhelyezkedése
Alpujarras (Spanyolország)
Alpujarras
Alpujarras
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 36° 56′, ny. h. 3° 20′Koordináták: é. sz. 36° 56′, ny. h. 3° 20′
Térkép
Térkép
Pozíció Andalúzia térképén
Pozíció Andalúzia térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Alpujarras témájú médiaállományokat.
Alpujarras

Az Alpujarras egy hegyvidék Andalúziában, Spanyolországban.

Fekvése[szerkesztés]

A K–Ny csapású, mintegy 40 km széles és Motriltól Almeríáig 94 km hosszú hegység a Sierra Nevada déli részén, a tengerparttal párhuzamosan húzódik. Neve (arabul: al Busarat, magyarul legelőhely) a mór eredetű.

Földtani felépítése, természeti földrajza[szerkesztés]

Földtanilag az Atlasz-hegység folytatásának tekinthető, és ennek megfelelően zömmel üledékes kőzetek építik fel (főleg mészkő). Legmagasabb csúcsa 2325 m. Meredek falú, mélyen bevágódó völgyei közül a legjelentősebb az Adra folyóé, amely a hegységet egy magasabb nyugati (Sierra de Gádor) és egy alacsonyabb keleti részre osztja.

Éghajlata mediterrán.

Spanyolország legszebb tájai közé sorolják.

Történelme[szerkesztés]

A környékről már az újkőkorszakból is kerültek elő leletek. Egy közismert elmélet szerint ezen a vidéken volt a neandervölgyi ember utolsó élőhelye. Granada eleste (1492) után itt maradt fenn a félsziget utolsó nagyobb mór közössége. A granadai szerződés vallásszabadságot ígért az itt élő muszlimoknak, de ezt a spanyolok nem sokáig tartották be. 1502-ben választás elé állították a mórokat: áttérnek vagy elmennek. A többség formálisan áttért, de megtartotta szokásait — ők lettek a moriszkók. Francisco Jiménez de Cisneros bíboros erőszakos módszerekkel próbálta őket teljes áttérésre bírni, ami 1500-ban és 1502-ben felkeléseket robbantott ki. Ezeket leverték, a korlátozó szabályokat pedig fokozatosan tovább szigorították. Utolsó felkelésük 1568-ban robban ki és 1571-ig tartott. Ezután a granadai moriszkókat kitelepítették, főleg Valenciába.

A moriszkók helyére betelepült keresztények kevésbé ismerték a helyi viszonyokat, ezért a termésátlagok csökkentek, és a környék csak lassan nyerte vissza régi szerepét.

Gazdasága[szerkesztés]

Kiváló termőterület a szőlő, az alma, a citrusfélék, a mandula, a szelídgesztenye és a füge számára, de a datolya és a kaki is megterem.

Az eperfákat (Morus spp.) még a mórok telepítették be, hogy selyemhernyókat tenyésszenek rajtuk.

Az állattenyésztés fő ága a juhászat, emellett világhírű az alpujarrasi érlelt (nem füstölt) sonka.

A Sierra de Gádorban van néhány kisebb polimetallikus érclelőhely (ólom, antimon, ezüst).

A kedvező természeti adottságokból következően a gazdaság húzóágazata az idegenforgalom.

Települések[szerkesztés]

A főbb települések nyugaton Órgiva, keleten Ugíjar. Különösen Salobreña és az ásványvizéről híres Lanjarón környéke ismert kirándulóhely.

További jelentősebb falvak:

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]