Písek (Píseki járás)
| Písek | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Csehország | ||
| Kerület | Dél-csehországi | ||
| Járás | Píseki | ||
| Polgármester | Michal Čapek | ||
| Irányítószám | 397 01 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 31 121 fő (2025. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 471 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 378 m | ||
| Terület | 63,22 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 18′ 32″, k. h. 14° 08′ 51″49.308881°N 14.147531°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 32″, k. h. 14° 08′ 51″49.308881°N 14.147531°E | |||
| Písek weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Písek témájú médiaállományokat. | |||
Písek város Csehországban. A térség fontos kulturális, adminisztrációs, közlekedési és turisztikai központja, 30 000-es lakosságával Dél-Csehország harmadik legnagyobb városa.[2] A város utánozhatatlan hangulata miatt több jelzőt is kapott (többek között „Dél-Csehország kapuja“ és a dél-csehországi Athén), továbbá sok híres, a helyi gimnáziumban végzett művészt is inspirált. A történelmi városközpontot védett műemléknegyednek nyilvánították. Pisek kőhídja egész Csehország legértékesebb nemzeti műemlékei közé tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]A Dél-csehországi kerület északi részén, 100 km-re délre Prágától, a fővárostól, az Otava folyó partján található.
Története
[szerkesztés]Az eredeti falu helyén, ahol a folyónál aranymosóhely működött, II. Přemysl Ottokár király alapította meg a várost a 13. század közepén, várral, templommal és kőhíddal. A 14. századtól kezdve Pisek a Prácheň régió teljes területének adminisztratív központjává vált.
A város különösen a harmincéves háború kezdetét szenvedte meg: az osztrák örökösödési háború során, Mária Terézia uralkodása kezdetén a franciák és a bajorok foglalták el.
A 19. században ismételten gazdasági és kulturális virágzását élte a város. A 20. században népszerű nyári pihenőhellyé és ismert kulturális és oktatási központtá vált.
Látnivalók
[szerkesztés]- a 13. század harmadik feléből származó kőhíd, amely Csehországban a legrégebbi, Regensburg után pedig a második legrégebbi az Alpoktól északra Európában
- a 13. századbeli vár, jelenleg a regionális múzeum székhelye
- az egykori várban található malátagyár, melyet 2009-ben építettek újjá komplex képzőművészeti központtá, elsősorban gyermekillusztrációkat bemutatva
- barokk városháza
- gótikus Szűz Mária születése templom, 74 m magas toronnyal
- Szent Kereszt magasztalása templom
- Szent Vencel-templom értékes falfestményekkel
- kegyeleti park az egykori Szentháromság-templommal (jelenleg koncertterem) és reneszánsz harangtoronnyal
- városi erődítmény bástyával és parkként kialakított árokkal
- a mai napig működő városi vízi erőmű, kis múzeummal
- Adolf Heyduk (1835–1926) költő emlékmúzeuma – új reneszánsz városi ház
- barokk pestis-emlékoszlop, szentek szobraival
- Otava hotel – új reneszánsz épület, melyet Mikoláš Aleš sgraffittói díszítenek
- zsinagóga és zsidó temető
- országos lótenyészet – 2010 óta nemzeti kulturális emlékhely
- Palacký városi park
- városi sziget
-
Kőhíd -
Vár -
Városháza
Kulturális rendezvények
[szerkesztés]Pisek hagyományos rendezvényei közül kiemelkedőek:
- Városi ünnepségek (történelmi, zenei, színházi) – június első felében
- Nemzetközi Folklórfesztivál – augusztus harmadik hetében
- Nemzetközi Karikatúra Biennálé – kétévente szeptemberben
Népesség
[szerkesztés]A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 9181 | 15 313 | 18 094 | 20 074 | 29 550 | 29 706 | 29 966 | 30 415 | 29 814 | 31 121 |
| 1869 | 1900 | 1921 | 1961 | 1991 | 2011 | 2017 | 2020 | 2022 | 2025 |
Híres személyiségek
[szerkesztés]A városhoz kötődik
- Otakar Ševčík (1852-1934), hegedűpedagógus
- Mikoláš Aleš (1852-1913), festő
- Jiří Srnka (1907-1982) zeneszerző
- Fráňa Šrámek (1877-1952), költő
- Kateřina Neumannová (1973-), sífutónő
- Tomáš Verner (1986-), műjégtáncos
Testvérvárosai
[szerkesztés]
Caerphilly, Wales
Lemvig Dánia
Smiltene, Lettország
Big Krtíš Szlovákia
Wetzlar Németország- Deggendorf, Németország
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2025 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2025. május 16. (Hozzáférés: 2025. május 18.)
- ↑ České Budějovice és Tábor után
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
- A város hivatalos turistahonlapja Archiválva 2004. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben többnyelvű
- Regionális Múzeum
- Városi internetes televízió[halott link]
