Wetzlar

	Wetzlar
	Az Öreghíd a Lahn folyón
; Wetzlar címere	; Wetzlar zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Hessen
Kerület	Wetzlar
Járás	Lahn-Dill-Kreis (1977–)
Alapítás éve	832
Polgármester	Wolfram Dette (FDP)
Irányítószám	35521–35586
Körzethívószám	06441
Rendszám	WZ
Testvérvárosok	Lista Siena; Colchester (1969. június 28. – ); Avignon (1960. április – ); Neukölln; Písek; Ilmenau; Schladming; Windhoek;
	Népesség
Teljes népesség	54 187 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	698 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	401 m
Terület	75,67 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 50° 34′, k. h. 8° 30′Koordináták: é. sz. 50° 34′, k. h. 8° 30′
	Wetzlar Pozíció Hessen térképén
	Elhelyezkedése Hessen térképén
	Wetzlar weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Wetzlar témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Wetzlar város Németországban, Hessen tartományban. A Lahn-Dill körzet központja.

Fekvése[szerkesztés]

Az azonos nevű járás székhelye Koblenz közelében, a Lahn és a Dill folyók összefolyásánál. Fontos vasúti csomópont.

Története[szerkesztés]

A város története egészen a magyar honfoglalás koráig, 897-ig nyúlik vissza. A város egy királyi villa körül keletkezett; a 12. században szabad birodalmi várossá lett. 1693-tól birodalmi törvényszék székhelye volt, ám 1803-ban elvesztette önállóságát és Dalberg hercegének lett a tulajdonává. 1796. június 15-én Károly főherceg itt győzte le Jourdan francia hadait; a főherceg emlékét 1848-ban a csata színhelyén megörökítették. 1890-ben 8144 lakosa volt.

1977. január 1-jén egy közigazgatási reform keretében összevonták Gießennel, és megalapították Lahn városát, amely közösség azonban alig élt meg tíz évet.

Közigazgatás[szerkesztés]

Wetzlar városa közigazgatási-statisztikai szempontból 8 városrészre osztható fel, melyek nagy része valaha önálló település volt. Ezek a következők (zárójelben a lakosok száma főben):

Blasbach (995 lakos)
Dutenhofen (3117 lakos)
Garbenheim (2113 lakos)
Hermannstein (3567 lakos)
Münchholzhausen (2456 lakos)
Nauborn (3724 lakos)
Naunheim (3876 lakos)
Steindorf (1729 lakos)

Városi tanács[szerkesztés]

A városi tanácsnak 59 képviselője van.

Párt	Mandátumok
Párt	2006	2011
SPD	23	21
CDU	21	17
Szövetség ’90/Zöldek	5	9
FWG	6	5
FDP	4	5
Baloldali Párt	–	2

Gazdaság[szerkesztés]

Miután 1862-ben két fontos vasútvonal találkozási pontjává vált, a wetzlari ipar gyors fejlődésnek indult, vaskitermelő, és feldolgozó központtá vált.

A város ipara[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

Vasút[szerkesztés]

Az wetzlari állomásról induló járatok között számos expresszvonat van:

RegionalExpress RE 9: Aachen–Köln–Siegen–Wetzlar–Gießen
RegionalExpress RE 99: Siegen-Wetzlar-Gießen-Frankfurt
RegionalBahn RB 40 (MittelhessenExpress): Siegen-Dillenburg-Wetzlar-Frankfurt
RegionalBahn/Express RB/RE 25: (Koblenz)-Limburg-Wetzlar-Gießen-(Fulda)

Közút[szerkesztés]

A város az A45 (Wetzlarer Kreuz, Wetzlar-Ost és Wetzlar-Süd), A480-as számú főutak kereszteződésében van.

Légi közlekedés[szerkesztés]

A várostól 65 km-re fekszik a frankfurti repülőtér.

Kultúra[szerkesztés]

Színházak[szerkesztés]

Rittal Arena Wetzlar – 6000 férőhely
Neue Kellertheater Wetzlar

Múzeumok[szerkesztés]

Das Stadt- und Industriemuseum – Városi és ipari múzeum
Das Lottehaus – Charlotte Buff háza
Das Jerusalemhaus
Messingmuseum
Sammlung historischer Mikroskope Ernst Leitz
Landwirtschaftliches Museum
Heimatmuseen
Sammlung von Lemmers-Danforth

Galéria[szerkesztés]

Galerie am Dom
Galerie im Stadthaus am Dom
Atelier Ludwig Leitz mit dem künstlerischen Werk von Ludwig Leitz
Galerie im "Alten Rathaus"
Galerie im neuen Rathaus
Galerie Atzbach, Grafiken und Illustrationen

Média[szerkesztés]

Aktuális újságok:

Wetzlarer Neue Zeitung
Wetzlarer Kurier
Sonntagmorgenmagazin

Nevezetességek[szerkesztés]

Wetzlart Goethe 1849-ben felállított mellszobra díszíti annak emlékére, hogy Goethe hosszabb ideig itt illetve Garbenheim falucskában lakott és itt írta Az ifjú Werther szenvedései című művét.