Schladming
| Schladming | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Stájerország | ||
| Járás | Liezeni járás | ||
| Irányítószám | 8970 | ||
| Körzethívószám | 03687 | ||
| Forgalmi rendszám | GB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6660 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 745 m | ||
| Terület | 211,11 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 23′ 39″, k. h. 13° 41′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 39″, k. h. 13° 41′ 21″ | |||
| Schladming weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schladming témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Schladming osztrák város Stájerország Liezeni járásában. 2017 januárjában 6715 lakosa volt. Schladming a téli sportok egyik kedvelt színhelye, több alkalommal rendeztek itt alpesi síző világbajnokságot és speciális téli olimpiát.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
Schladming Felső-Stájerország északnyugati részén fekszik az Enns folyó völgyében, ahol a Talbach az Ennsbe torkollik. Északról a Dachstein-hegység, délről az Alacsony-Tauern határolja. Schladming a Gröbmingi kirendeltség (járás alatti közigazgatási egység; az utolsó ilyen Ausztriában) legnagyobb települése. A városi önkormányzat 6 katasztrális községben[2] 9 települést egyesít: Fastenberg (135 lakos), Gleiming (130), Klaus (972), Obertal (143), Pichl (603), Preunegg (133), Rohrmoos (940), Schladming (3508) és Untertal (151).
A környező önkormányzatok: északra Ramsau am Dachstein, északkeletre Haus, keletre Aich és Michaelerberg-Pruggern, délkeletre Sölk, Göriach és Lessach, délre Weißpriach és Mariapfarr, nyugatra Radstadt és Forstau (utóbbi hat Salzburg tartományban).
Története[szerkesztés]
Schladming első említése 1180-ból származik (mint Slaebnich). 1322-ben már városjoggal rendelkezett, amelyet a Schladmingi-Tauern hegységben működő ezüst-, ólom- és rézbányáknak (később kobaltot és nikkelt is kitermeltek) köszönhetett, amelyekben több mint 1500 bányászt alkalmaztak. A városban történt az első próbálkozás a bányászok munkakörülményeinek és jogainak szabályozására (az ún. schladmingi bányalevél 1408-ból).
A reformáció során a bányászok 1525-ben csatlakoztak a parasztfelkeléshez, emiatt a települést Ferdinánd főherceg csapatai szinte teljesen elpusztították, városjogát pedig visszavonták. Schladming csak 1925-ben kapta vissza korábbi státuszát. A helyi járási szint alatti közigazgatás, a kirendeltség székhelye is a jóval kisebb Gröbming; így az ellenreformáció több száz évvel később, máig érezteti hatását.
A település gazdaságának alapját képező bányászat a 19. század folyamán fokozatosan lehanyatlott. Az újabb gazdasági fellendülést a vasúti 1875-ös megépítése hozta magával. A közlekedés megkönnyítésével megindult a főleg a síelőkre alapozott turizmus fejlődése. 1908-ban megalakult a Schladmingi Télisport Egylet, 1953-ban elkészült az első sífelvonó. 1982-ben és 2013-ban alpesi sívilágbajnokságot, 1993-ban és 2017-ben pedig speciális téli olimpiát rendeztek a városban. 2015-ben a város szállodái több mint másfél millió vendégéjszakát realizáltak.
A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során az addig önálló Pichl-Preunegg és Rohrmoos-Untertal községeket a városhoz csatolták (annak ellenére, hogy azok az Alkotmánybíróságnál is panaszt tettek).
Lakosság[szerkesztés]
A schladmingi önkormányzat terület 2017 januárjában 6715 fő élt. A lakosságszám 1961-től 2001-ig dinamikusan növekedett (akkor 6865 fő), azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 87,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,5% a régi (2004 előtti), 6,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,7% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 55,6%-a római katolikusnak, 34,2% evangélikusnak, 4,1% muszlimnak, 4,3% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 6 magyar élt a városban. Az osztrákok mellett a legnagyobb nemzetiségi csoportot a horvátok tették ki 5,2%-kal.
Látnivalók[szerkesztés]
- a városi múzeum az 1661-ben emelt volt bányászispotály épületében található. A múzeumban bányatörténeti és reformáció-kori kiállítás látható
- a városházát Ágost szász-coburg és gothai herceg építtette 1884-ben vadászkastélynak.
- a középkori városfalból megmaradt Salzburgi kapu és egy kerek torony
- a Szt. Ákos-plébániatemplom eredetileg román stílusban épült. 1522-1532 között háromhajóssá bővítették ki. Főoltára 1704-ből való
- az 1862-ben elkészült evangélikus templom
- Mid Kultur nyári zenefesztivál
- téli alpesi sí-világkupafutamok
- síelési, szánkózási lehetőségek a Planai és Reiteralm hegyek pályáin
- a város kulináris specialitásai a schladmingi sör és a stájer sajt (szürkepenészes sajt)
Híres schladmingiak[szerkesztés]
- Itt született Anselm Franz (1900–1994) osztrák származású gépészmérnök, repülőgéphajtómű-tervező
- Sepp Walcher (1954–1984) világbajnok alpesi síző
- Michael Tritscher (1965-) olimpiai bronzérmes alpesi síző
- Hans Knauß (1971-) olimpiai ezüstérmes alpesi síző
- Dominic Pürcher (1988-) válogatott labdarúgó
- Daniel Royer (1990-) válogatott labdarúgó
Testvértelepülések[szerkesztés]
Felletin (Franciaország)
Wetzlar (Németország)
Furano (Japán)- Braunfels-Bonbaden (Németország)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Klaus (747,08 ha), Pichl (1132,98 ha), Preunegg (4308,99 ha), Rohrmoos (6559,06 ha), Schladming (283,63 ha), Untertal (8068,21 ha)
Források[szerkesztés]
- A település honlapja
- 61265 – Schladming Statistik Austria
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Schladming című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
