Selzthal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Selzthal
A Jézus szíve-plébániatemplom
A Jézus szíve-plébániatemplom
Selzthal címere
Selzthal címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Liezeni járás
Irányítószám 8900
Körzethívószám 03616
Forgalmi rendszám LI
Népesség
Teljes népesség 1638 fő (2016. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 636 m
Terület 16,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Selzthal (Ausztria)
Selzthal
Selzthal
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 33′, k. h. 14° 19′Koordináták: é. sz. 47° 33′, k. h. 14° 19′
Selzthal weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Selzthal témájú médiaállományokat.

Selzthal osztrák község Stájerország Liezeni járásában. 2017 januárjában 1602 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Selzthal a Liezeni járásban
A selzthali mozdonyfordító korong
A selzthali vasútállomás

Selzthal Felső-Stájerország északi részén fekszik, az Enns jobb partján, ahol a Palten a folyóba torkollik. Északi határát is az Enns alkotja. Legmagasabb pontja az 1737 méteres Dürrenschöberl. Az önkormányzat egyetlen katasztrális községben 3 települést egyesít: Neulassing (466 lakos), Selzthal (1081 lakos) és Versbichl (97 lakos).

A környező önkormányzatok: északkeletre Ardning, keletre Admont, délkeletre Rottenmann, délnyugatra Lassing, nyugatra Liezen.

Története[szerkesztés]

A község 1903 óta viseli a mai nevét, korábban Versbichl faluról volt elnevezve. Selzthal nevének első említése 1074-ből, az admonti apátság alapításának évéből származik. A mocsaras folyópart helyett lakosai inkább a Dürrnschöberl hegy tövébe költöztek, ahol 21 tanyát alakítottak ki, valamennyi a kolostor birtokában volt. A helység a 19. századig gyakorlatilag alig változott. 1480-ban az idáig elportyázó törökök elől menekültek el, 1525-ben pedig részt vettek a német parasztlázadásban. 1540-ben az Ennsbe fojtottak egy Anna Paltauf nevű nőt, akit boszorkánysággal vádoltak. 1827-ben Csehországból munkásokat hozattak a tőzeg kitermelésére, amellyel a környező városok vasműveit táplálták. A Rudolf koronaherceg-vasútvonal 1870-es megépülése fellendülést hozott a községnek, lakossága hamarosan elérte a 2300 főt. Gazdasága főleg a vasút kiszolgálására épült, a Rottenmanni-Tauern hegységen áthaladó útvonal itt kereszteződik az Enns-völgyi vonallal. A második világháború végén, 1945 húsvét vasárnapján légitámadás érte a vasúti csomópontot, amelynek 70, főleg civil halálos áldozata volt. A vasút jelentőségének csökkenésével visszaesett a munkahelyek száma és Selzthal lakossága is csökkenőben van.


Lakosság[szerkesztés]

A selzthali önkormányzat területén 2017 januárjában 1602 fő élt. A lakosságszám 1961-ben érte el a csúcspontját 2681 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 90,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 1,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,7% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 76%-a római katolikusnak, 8,3% evangélikusnak, 2,7% mohamedánnak, 11,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német mellett a horvátok alkották 2,2%-kal.

Látnivalók[szerkesztés]

  • az 1892-ben épült Jézus szíve-templom
  • az ipari műemlék mozdonyfordító és a vasútállomás
  • a községháza

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Selzthal című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.