Sölk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sölk
St-Kleinsölk-Bauernhaus-1.jpg
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Liezeni járás (2015. január 1. – )
Alapítás éve2015
Irányítószám 8961, 8962
Körzethívószám 03685
Forgalmi rendszám GB
Népesség
Teljes népesség1494 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság941 m
Terület288,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sölk (Ausztria)
Sölk
Sölk
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 24′ 27″, k. h. 13° 58′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 27″, k. h. 13° 58′ 08″
Sölk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sölk témájú médiaállományokat.

Sölk osztrák község Stájerország Liezeni járásában. 2017 januárjában 1517 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Sölk a Liezeni járásban
A volt großsölki felsőkastély (ma plébánia)
A Szt. Miklós-templom St. Nikolaiban

Sölk Felső-Stájerország északnyugati részén fekszik, az Alacsony-Tauern hegységben. Területén található a Sölktäler natúrpark, amely három folyó: a Großsölkbach, a Kleinsölkbach és egyesülésük után a Sölkbach (amely az Ennsbe torkollik) völgyeiből tevődik össze. A Großsölkbach völgyének felső része a Sölki-hágóba megy át és ez a völgy választja el egymástól a nyugati Schladmingi-Tauern és a keleti Rottenmanni- és Wölzi-Tauern hegységeket. A település a Gröbmingi kirendeltség (járás alatti közigazgatási egység; az utolsó ilyen Ausztriában) része. 288 négyzetkilométerével a sölki a harmadik legnagyobb területű stájer önkormányzat (Mariazell és Admont után). Az önkormányzat 3 települést egyesít: Großsölk (492 lakos), Kleinsölk (581 lakos) és Sankt Nikolai (471 lakos). A polgármesteri hivatal Großsölkben található.

A környező önkormányzatok: nyugatra Schladming, északnyugatra Michaelerberg-Pruggern, északkeletre Öblarn, keletre Irdning-Donnersbachtal, délkeletre Oberwölz és Sankt Peter am Kammersberg, délre Schöder és Krakau, délnyugatra Lessach (Salzburg tartomány).

Története[szerkesztés]

Sölk első írásos említése egy 1075-1080 körüli oklevélből származik. Großsölk a középkorban uradalmi központ volt. A feudális birtokokat 1848-bann felszámolták és 1850-ben megalakult a községi tanács. Miután 19838-ban Ausztria csatlakozott a Német Birodalomhoz, Sölk a Stájerországi reichsgau része lett. A második világháború vége felé, 1944. november 15-én egy amerikai bombázó lezuhant a Putzental legelőre. A háború után a tartomány a brit megszállási zónába került.

Sölk önkormányzata a 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során jött létre az addig önálló Großsölk, Kleinsölk és Sankt Nikolai im Sölktal községek egyesítésével (annak ellenére, hogy az érintettek panaszt nyújtottak be az Alkotmánybíróságra).

Lakosság[szerkesztés]

A sölki önkormányzat terület 2017 januárjában 1517 fő élt. A lakosságszám 1971-ben érte el csúcspontját 1777 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 96,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,5% a régi (2004 előtti), 1,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben Großsölkben a lakosok 80,4%-a római katolikusnak, 15,8% evangélikusnak, 1% mohamedánnak, 2,1% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor a három faluban összesen 4 magyar élt.

Látnivalók[szerkesztés]

A Hüttkarsee
  • a großsölki kastély (ma natúrparkház és plébánia) és alsókastély
  • a großsölki Szt. Leonhard-plébániatemoplom
  • Stein an der Enns temploma
  • Kleinsölk temploma
  • St. Nikolai Szt. Miklós-temploma
  • helytörténeti múzeum (volt sekrestyéslakás)

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sölk című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.