Rottenmann

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rottenmann
Stadt Rottenmann (Westansicht).JPG
Rottenmann címere
Rottenmann címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Liezeni járás
Irányítószám 8786
Körzethívószám 03614
Forgalmi rendszám LI
Népesség
Teljes népesség
  • 5224 fő (2016. jan. 1.)
  • 5232 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság681 m
Terület205,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rottenmann (Ausztria)
Rottenmann
Rottenmann
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 31′ 36″, k. h. 14° 21′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 36″, k. h. 14° 21′ 21″
Rottenmann weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rottenmann témájú médiaállományokat.

Rottenmann osztrák város Stájerország Liezeni járásában. 2017 januárjában 5250 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Rottenmann a Liezeni járásban
Városkép a Szt. György-templom tornyával
A régi városkapu és a Szt. Miklós-templom

Rottenmann Felső-Stájerország északi részén fekszik, a Rottenmanni-Tauern hegységben, a Palten (az Enns mellékfolyója) mentén, kb. 10 km-re délre a járási székhely Liezentől. Legmagasabb pontja a 2363 méteres Hochhaide. Az önkormányzat 4 katasztrális községben[2] 13 települést egyesít: Bärndorf (251 lakos), Boder (572), Bruckmühl (725), Büschendorf (235), Edlach (80), Klamm (99), Oppenberg (235), Stadt Rottenmann (2201), Sankt Georgen (286), Singsdorf (183), Strechau (148), Strechen (8), Villmannsdorf (227).

A környező önkormányzatok: délnyugatra Irdning-Donnersbachtal, nyugatra Aigen im Ennstal, északnyugatra Lassing, északra Selzthal, északkeletre Admont, keletre Trieben, délkeletre Hohentauern, délre Pölstal.

Története[szerkesztés]

Rottenmannt először egy 927-es oklevélben említik. A település eredetileg kb. egy kilométerre keletebbre feküdt a mai belvárostól, de mivel a mocsaras környék lehetetlenné tette további terjeszkedését, tervezett módon a mai helyére költöztették át. A Palten völgyében haladó sókereskedelmi út (ahol korábban római út is húzódott) ellenőrzésére kb a 12. század elején felépült a rottenmanni vár. A Szt. Miklós-plébániatemplomot először 1266 körül említik. 1279-ben Habsburg Rudolf király meglátogatta Rottenmannt és feltehetően ekkor városjogot adományozott neki, mert a későbbiekben már városként hivatkoznak rá. Eszerint Rottenmann a legrégebbi osztrák városok közé tartozik. A várost 1251-ben megszállták a salzburgi érsek katonái; majd ez 1292-ben megismétlődött, amikor a stájer nemesség fellázadt I. Albert herceg ellen és az érsek a segítségükre sietett. 1320-ban megerősítették a városjogait, egyúttal fontos só- és vaskereskedelmi, valamint ezüstbányászati privilégiumokban részesült.

1453-ban a helyi polgár Wolfgang Dietz adományából alapítottak egy ágostonos kolostort. Az apátság nem volt gazdag, a reformáció idején különösen sok gonddal küzdött, 1785-ben pedig II. József bezáratta. A reformáció következtében a Palten-völgy lakosságának nagy része protestánssá vált. Az ellenreformáció megindulása után 1599-ben komisszió érkezett a lakosság rekatolizálására, a protestáns templomot pedig felgyújtották. A protestánsok száműzése után 1612-re a város lakossága 112 főre csökkent.

A napóleoni háborúk során a franciák kétszer is megszállták a várost. A 19. században Rottenmann gazdaságát leginkább a vasmű határozta meg, amelyet 1892-ben modernizáltak. A második világháború után az üzemet a német Bauknecht vásárolta meg; ma hűtőberendezéseket gyártanak benne. 1850-ben megalakult a városi önkormányzat, amelyhez hozzákapcsolták St. Georgen, Strechau és Strechen falvakat. További közigazgatási egyesítésekre 1943-ban (Villmannsdorf és Büschendorf), 1974-ben (Bärndorf, Edlach és Singsdorf), valamint 2015-ben (Oppenberg) került sor.

2000 és 2017 között a Rottenmanni Egyetemi Központban működött a Grazi Műszaki Egyetem és a linzi Johannes Kepler Egyetem egy-egy részlege. A központot 2017-ben bezárták.

Lakosság[szerkesztés]

A rottenmanni önkormányzat területén 2017 januárjában 5250 fő élt. A lakosságszám 1971-ben érte el a csúcspontját 5893 fővel és 2001 után jelentősen visszaesett. 2015-ben a helybeliek 90,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,4% a régi (2004 előtti), 1% az új EU-tagállamokból érkezett. 6,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,7% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 73,8%-a római katolikusnak, 10,5% evangélikusnak, 5,9% mohamedánnak, 7,6% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 13 magyar élt a városban. A legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német mellett a horvátok és a törökök alkották 3,3% és 2%-kal.

Látnivalók[szerkesztés]

Az oppenbergi Mária születése-templom
  • a Szt. György-templom a város legrégebbi temploma, 1042-ben alapították. Mai formáját 1513 körül nyerte el, miután a törökök pusztítása után gótikus stílusban újjáépítették. Késő gótikus főoltára 1520 körüli.
  • a Szt. Miklós-plébániatemplom elődje a 13. század első felében épült. 1480-ban az ágostonos kolostoré lett. Legrégebbi freskói 1509-1513-ból származnak.
  • a Raini Szűz Mária-ispotálytemplom 1536-ban épült
  • a Grünbichl-kastély
  • az 1913-ban elkészült városháza
  • a középkori városfal maradványai és a régi városkapu
  • az oppenbergi Mária születése-plébániatemplom

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Bärndorf, Büschendorf, Edlach, Oppenberg, Stadt Rottenmann, Singsdorf

Források[szerkesztés]

  • Josef Pfau: 1000 Jahre Rottenmann. Festschrift zur Jahrtausendfeier der Stadt. Hrsg. Stadtgemeinde Rottenmann 1952.
  • Ingrid Schubert: Rottenmann. In: Oesterreichisches Musiklexikon. Online-Ausgabe, Wien 2002 ff., ISBN 3-7001-3077-5; Druckausgabe: Band 4, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 2005, ISBN 3-7001-3046-5.
  • Franz Wohlgemuth: Geschichte der Pfarre Gaishorn und des Paltentales. Röm.-kath. Pfarramt Gaishorn, Gaishorn 1955.
  • Karl Weiß: Rottenmann: Von der ersten Besiedlung bis zum zweigleisigen Ausbau der Bahnstrecke. Hrsg. Stadtgemeinde Rottenmann 1995.
  • Karl Weiß: Universitätsstadt Rottenmann, Aufbruch ins 3. Jahrtausend, Tradition Leistung Fortschritt. Hrsg. Stadtgemeinde Rottenmann 2000.
  • A település honlapja
  • 61238 – Rottenmann. Statistik Austria

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rottenmann című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.