Bad Aussee

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bad Aussee
Bad Aussee 0001.jpg
Bad Aussee címere
Bad Aussee címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Liezeni járás
Irányítószám 8990
Körzethívószám 03622
Forgalmi rendszám LI
Népesség
Teljes népesség 4771 fő (2016. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság659 m
Terület81,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bad Aussee (Ausztria)
Bad Aussee
Bad Aussee
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 36′ 36″, k. h. 13° 46′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 36″, k. h. 13° 46′ 58″
Bad Aussee weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Aussee témájú médiaállományokat.

Bad Aussee osztrák város Stájerország Liezeni járásában. 2017 januárjában 4798 lakosa volt. Itt található Ausztria földrajzi középpontja.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Bad Aussee a Liezeni járásban
A Kammerhof
A Mercedes-híd

Bad Aussee a Salzkammergut stájerországi részén fekszik a Traun folyó három forrásának összefolyásánál. Felső-Ausztriával a Pötschen-hágó és a Koppen-hágó köti össze. Egy jelentősebb tava van, a Sommersbergersee; a környéken található még az Altaussee, a Grundlsee, a Toplitzsee és a Kammersee. A város egyik parkjában található az Ausztria földrajzi közepét jelző kőemlékmű. Az önkormányzat 4 katasztrális községben (Bad Aussee, Obertressen, Reitern, Straßen) 11 települést egyesít: Anger (428 lakos), Bad Aussee (987), Eselsbach (474), Gallhof (247), Gschlößl (163), Lerchenreith (820), Obertressen (617), Reitern (369), Reith (267), Sarstein (134), Unterkainisch (292).

A környező önkormányzatok: északra Altaussee, északkeletre Grundlsee, keletre Bad Mitterndorf, délre Gröbming, délnyugatra Obertraun (Felső-Ausztria), nyugatra Bad Goisern (Felső-Ausztria).

Története[szerkesztés]

Aussee első írásos említése 1265-ből származik. A 15. századig a régió (ún. Ausseerland) a császár magánbirtoka (Kammergut - kamarabirtok) volt; ekkor a jól jövedelmező sóbányászat miatti vita eredményeképpen a stájer hercegséghez került. A reformáció során a helyi lakosság többsége protestánssá vált; az ellenreformáció idején ezért 1599-ben komissziót állítottak fel a katolikus hitre való visszatérítésükre.

1850-ben járásbíróságot, adóhivatalt és csendőrséget állítottak fel a városban. 1868-ban fürdővárossá nyilvánították. A turizmus fejlődését nagyban elősegítette az 1877-ben megnyitott Salzkammergutbahn vasútvonala. A város 1911-ben felvette a Bad Aussee nevet.

1938-ban Ausztria csatlakozott a Német Birodalomhoz, az Ausseerlandot pedig Észak-Stájerország többi részétől eltérően az Oberdonau (felső-ausztriai) reichsgauhoz csatolták. 1942-ben az addig önálló Reitern és Strassen községeket, valamint Grundlsee Obertressen településrészét egyesítették a mezővárossal. A világháború után, 1948-ban Bad Aussee visszakerült Stájerországhoz. 1993-ban Bad Ausseet városi rangra emelték. 2011-ig a város a Bad Aussee-i kirendeltség (expositur, járási szint alatti közigazgatási egység; az itteni autók rendszámtáblája a BA kódot viselte) központja volt, amelyet ekkor felszámoltak és a régió közvetlenül a Liezeni járás alá került.

Lakosság[szerkesztés]

A Bad Aussee-i önkormányzat terület 2017 januárjában 4798 fő élt. A lakosságszám 1951-ben érte el a csúcspontját 5416 fővel; ezután 2001-ig valamivel 5000 fölött stagnált, azóta némi csökkenés tapasztalható. 2015-ben a helybeliek 86,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 4% a régi (2004 előtti), 6,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,8% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,7% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 81,5%-a római katolikusnak, 7% evangélikusnak, 1,9% ortodoxnak, 8,1% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 8 magyar élt a városban és a németek után a legnagyobb nemzetiségi csoportot a horvátok alkották 4,9%-kal.

Látnivalók[szerkesztés]

A Szt. Pál-plébániatemplom
Narzissen Bad (Nárciszfürdő)
  • Kammerhof múzeum. Épülete a sókamara hivatala volt egészen 1926-ig
  • Lotus autók múzeuma
  • Altaussee-i irodalmi múzeum
  • sóbánya-múzeum
  • a Szt. Pál-plébániatemplom
  • a Szentlélek-templom gótikus szárnyasoltárát 1449-ben adományozta III. Frigyes császár
  • az 1500 előtt épült Alte Steinmühle
  • alpesi botanikus kert
  • a Teichengrabenbach szurdoka és vízesései
  • a Mercedes-emblémát formázó híd
  • Bad Aussee ismert a népviseletéről, amelyet a nők nagy része még ma is hord
  • a május végi nárciszfesztivál

Híres Bad Aussee-iek[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bad Aussee című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.