Sankt Peter am Kammersberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sankt Peter am Kammersberg
Sankt Peter am Kammersberg címere
Sankt Peter am Kammersberg címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Muraui járás
Irányítószám 8843
Körzethívószám 03536
Forgalmi rendszám MU
Népesség
Teljes népesség2043 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság850 m
Terület84,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sankt Peter am Kammersberg (Ausztria)
Sankt Peter am Kammersberg
Sankt Peter am Kammersberg
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 11′, k. h. 14° 11′Koordináták: é. sz. 47° 11′, k. h. 14° 11′
Sankt Peter am Kammersberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Peter am Kammersberg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sankt Peter am Kammersberg osztrák mezőváros Stájerország Muraui járásában. 2017 januárjában 2069 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Sankt Peter am Kammersberg a Muraui járásban
A Szt. Péter-plébániatemplom és a kerek csontház
A Szt. Bertalan-templom

Sankt Peter am Kammersberg Felső-Stájerországban fekszik a Wölzi-Tauern hegységben, a Katschbach (a Mura bal mellékfolyója) mentén. Legmagasabb pontja a 2474 méteres Greim. Az önkormányzat 7 települést egyesít (valamennyit saját katasztrális községében): Althofen (225 lakos), Feistritz am Kammersberg (306), Kammersberg (120), Mitterdorf (217), Peterdorf (256), Pöllau am Greim (283) és St. Peter am Kammersberg (680).

A környező önkormányzatok: keletre Oberwölz, délkeletre Teufenbach-Katsch, délre Murau, délnyugatra Ranten, nyugatra Schöder, északra Sölk.

Története[szerkesztés]

Sankt Petert (illetve Henrik nevű elöljáróját) először 1245-ben említik, bár maga a település bizonyosan jóval régebbi, már 1072-ben is létezhetett. Hogy megkülönböztessék a hasonló nevű falvaktól, ekkoriban a "Wölz melletti" jelzőt használták a nevében; a Kammersberggel először 1413-ban hozták kapcsolatba. Egy 1257-es dokumentumból kitűnik, hogy ekkor temploma (és maga a falu is) freisingi püspökséghez tartozott. A püspöki uradalom központja a Katsch-völgyben maga Katsch település volt, ahol vár is épült; innen indult ki a völgy felső szakaszának betelepítése. Egy 1305-ös urbárium szerint a St. Peter-i kamarás (elöljáró) évente 4 ezüstmárkát, 10 lovat és 5 rőf lenvásznat volt köteles beszolgáltatni a püspöknek. Ekkor a falu kb. 40 jobbágytelekből állt. A késő középkorra már St. Peter vált a völgy legnagyobb és központi településévé.

A települési önkormányzat a bécsi polgári forradalom után, 1849/50-ben alakult meg.

Lakosság[szerkesztés]

A Sankt Peter am Kammersberg-i önkormányzat területén 2017 januárjában 2069 fő élt. A lakosságszám 1991-ben érte el csúcspontját (2279 fővel), azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 94,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 0,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 3,1% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 96,3%-a római katolikusnak, 0,7% evangélikusnak, 1,6% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 7 magyar élt a mezővárosban.

Látnivalók[szerkesztés]

A feistritzi kastély
  • Feistritz kastélyát 1343-ban említik először; a várat a 16. században kibővítették és kastéllyá alakították át. 1950 óta mezőgazdasági szakiskola működik benne.
  • a Szt. Péter-plébániatemplom
  • a templom melletti Szt. Mihálynak szentelt, kerek csontház, külső falán 1500 körüli freskóval
  • az althofeni Szt. Bertalan-templom
  • a feistritzi vízimalom

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a St. Peter am Kammersberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.