Sankt Peter am Kammersberg
| Sankt Peter am Kammersberg | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Stájerország | ||
| Járás | Muraui járás | ||
| Irányítószám | 8843 | ||
| Körzethívószám | 03536 | ||
| Forgalmi rendszám | MU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2043 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 850 m | ||
| Terület | 84,18 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 11′, k. h. 14° 11′Koordináták: é. sz. 47° 11′, k. h. 14° 11′ | |||
| Sankt Peter am Kammersberg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Peter am Kammersberg témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sankt Peter am Kammersberg osztrák mezőváros Stájerország Muraui járásában. 2017 januárjában 2069 lakosa volt.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
Sankt Peter am Kammersberg Felső-Stájerországban fekszik a Wölzi-Tauern hegységben, a Katschbach (a Mura bal mellékfolyója) mentén. Legmagasabb pontja a 2474 méteres Greim. Az önkormányzat 7 települést egyesít (valamennyit saját katasztrális községében): Althofen (225 lakos), Feistritz am Kammersberg (306), Kammersberg (120), Mitterdorf (217), Peterdorf (256), Pöllau am Greim (283) és St. Peter am Kammersberg (680).
A környező önkormányzatok: keletre Oberwölz, délkeletre Teufenbach-Katsch, délre Murau, délnyugatra Ranten, nyugatra Schöder, északra Sölk.
Története[szerkesztés]
Sankt Petert (illetve Henrik nevű elöljáróját) először 1245-ben említik, bár maga a település bizonyosan jóval régebbi, már 1072-ben is létezhetett. Hogy megkülönböztessék a hasonló nevű falvaktól, ekkoriban a "Wölz melletti" jelzőt használták a nevében; a Kammersberggel először 1413-ban hozták kapcsolatba. Egy 1257-es dokumentumból kitűnik, hogy ekkor temploma (és maga a falu is) freisingi püspökséghez tartozott. A püspöki uradalom központja a Katsch-völgyben maga Katsch település volt, ahol vár is épült; innen indult ki a völgy felső szakaszának betelepítése. Egy 1305-ös urbárium szerint a St. Peter-i kamarás (elöljáró) évente 4 ezüstmárkát, 10 lovat és 5 rőf lenvásznat volt köteles beszolgáltatni a püspöknek. Ekkor a falu kb. 40 jobbágytelekből állt. A késő középkorra már St. Peter vált a völgy legnagyobb és központi településévé.
A települési önkormányzat a bécsi polgári forradalom után, 1849/50-ben alakult meg.
Lakosság[szerkesztés]
A Sankt Peter am Kammersberg-i önkormányzat területén 2017 januárjában 2069 fő élt. A lakosságszám 1991-ben érte el csúcspontját (2279 fővel), azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 94,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 0,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 3,1% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 96,3%-a római katolikusnak, 0,7% evangélikusnak, 1,6% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 7 magyar élt a mezővárosban.
Látnivalók[szerkesztés]
- Feistritz kastélyát 1343-ban említik először; a várat a 16. században kibővítették és kastéllyá alakították át. 1950 óta mezőgazdasági szakiskola működik benne.
- a Szt. Péter-plébániatemplom
- a templom melletti Szt. Mihálynak szentelt, kerek csontház, külső falán 1500 körüli freskóval
- az althofeni Szt. Bertalan-templom
- a feistritzi vízimalom
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források[szerkesztés]
- A település honlapja
- 61425 – St. Peter am Kammersberg[halott link] Statistik Austria
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a St. Peter am Kammersberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
