Murau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Murau
Murau vára és a városi templom
Murau vára és a városi templom
Murau címere
Murau címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás
Alapítás éve 1298
Irányítószám 8850
Körzethívószám 03532
Forgalmi rendszám MU
Testvérvárosok
Lista
Fagagna (Olaszország)
Népesség
Teljes népesség 2331 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 217 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 829 m
Terület 10,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Murau (Ausztria)
Murau
Murau
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 07′ 43″, k. h. 14° 10′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 43″, k. h. 14° 10′ 23″
Murau weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Murau témájú médiaállományokat.

Murau az azonos nevű osztrák kerület fővárosa Stájerországban, a Mura folyó partján. Lakossága 2331 fő (2010)[1] +/-.

Története[szerkesztés]

A terület már a bronzkorban és római időkben is lakott volt, először egy 1250-ből származó oklevélben említették. Ekkor építette a Murowe nevű várat a neves lovagköltő, minnesänger, Ulrich von Liechtenstein, s a vár körül egy kereskedőváros jött létre. Muraut Ulrich fia, II. Ottó emelte városi rangra 1298-ban.

A vár és a város virágkora wasserleonburgi Anna Neumann idején virágzott fel igazán, s a vár ekkor, 1617-ben – Anna házassága révén – lett a Schwarzenbergek székhelye, és azóta is a Schwarzenberg család leszármazottainak tulajdona. A mai, négyszögletes, tornyok nélküli vár a 17. századból származik.

A második világháború idején a Wehrmacht Murauban fogolytábort rendezett be, ahol elsősorban brit hadifoglyokat helyeztek el. Amikor 1945 májusában a szovjet csapatok közeledtek a város felé, a kiszabadult brit katonák úgy tájékoztatták őket, hogy Murau már brit kézen van. Ennek révén lehetett a város egészen 1955-ig a brit megszállási övezet része.

Gazdaság[szerkesztés]

Murau fontos nyári és téli idegenforgalmi központ, a környezetében találhatók a Frauenalpe és a Kreischberg híres sípályái, és több síugró sánc is található a város határában. Gazdaságában fontos szerepet játszik a faipar, a sörgyártás, a vízenergia-termelés és a növénytermesztés.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Muraui vár: A barokk vár a Schwarzenberg család birtokában van. Kápolna, börtön, korabeli berendezés stb. tekinthető meg, a lovagteremben pedig klasszikus zenei koncerteket tartanak.
  • Szent Máté-plébániatemplom (városi templom): 1284 és 1296 között épült, kora gótikus stílusú, alapítója II. Ottó von Liechtenstein. 14. századi freskómaradványok és reneszánsz falfestmények vannak benne. Tornyában található Murau legnagyobb harangja, a Mottl.
  • Szent Anna-templom: 1400 körül épült, gótikus szárnyasoltára, barokk főoltára, freskók és festett üvegablakai vannak. Mellette helyezkedik el a városi temető.
  • Szent Leonhard-templom: A Mura jobb partján áll a hegyoldalban, 15 stációs kálvária út vezet fel hozzá. Alapítója Niklas von Liechtenstein, először 1439-ben volt említés róla. Nagy csarnokát hálós boltív díszíti. Kora barokk főoltára, kőcsipkés ablakai, gótikus orgonagalériája van.
  • Grünfels vára: A Mura jobb oldalán áll, a Szent Leonhard-templom közelében. Az eredeti építmény valószínűleg I. Ulrich von Liechtenstein idején épült, de 1269-ben II. Ottokár von Böhmen leromboltatta. A 14. században II. Ottó von Liechtenstein építtette újra.
  • Pestisoszlop: A főtéren (Schillerplatz) áll. Az 1715-ös pestisjárvány emlékére állították.
  • Kapucinus templom, kolostor és városi múzeum: A templomot és kolostort 1648-ban alapították. A templomban található Anna Neumann sírja, a kolostorban alakították ki a városi múzeumot.
  • Régi városháza: Az Anna Neumann utcában, a Mura partján áll. Működése idején védőtornyában fegyvereket tároltak.
  • Városháza: A Raffaltplatzon áll. Az épület 1578-ig volt tanácsháza, amikor leégett. 1775-től és 1993-ig pékség működött benne, majd a város átvette és felújíttatta. 2001-ben „Ausztria legszebb városháza”-ként nyitották meg.
  • Sörmúzeum: 1995-ben nyílt meg a muraui sörfőzés 500 éves jubileuma alkalmából.

Nevezetes személyek[szerkesztés]

  • Ulrich von Liechtenstein (~1200–1275), lovagi költő
  • Anna Neumann (1535–1623), Murau úrnője
  • Mathias Edlinger (–1645), szobrász, kőfaragó Wiener Neustadtban
  • Ignaz Raffalt (1800–1857) festő
  • Johann Gualbert Raffalt (1836–1865) festő, Ignaz Raffalt fia
  • Fritz Haas (1890–1968) építész
  • Hugo Gasteiger (1899–1978), szemész Drezdában és Berlinben
  • Brunner & Brunner (Karl, 1955– és Johann, 1958–), énekes duó
  • Klaus Ofner (1968–), síző
  • Christoph Sumann (1976–), biatlonista

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b Zahlen und Fakten – Murau hivatalos weblapja. (Hozzáférés: 2010. október 23.)
  • Látványosságok Murau és környékén. Turismusverband Murau-Kreischberg. 2010.
  • Walter Brunner: Murau. Eine Stadt stellt ihre Geschichte vor. Anläßlich der 700. Wiederkehr der Stadtrechtsverleihung. Band 1: Von den Anfängen bis 1850. Eigenverlag der Stadtgemeinde Murau, Murau 1998.
  • Wolfgang Wieland: Murau. Eine Stadt stellt ihre Geschichte vor. Anläßlich der 700. Wiederkehr der Stadtrechtsverleihung. Band 2: Von 1850 bis zur Gegenwart. Eigenverlag der Stadtgemeinde Murau, Murau 1998.
  • Wolfgang Wieland: Pioniere – Idealisten – Weltmeister. 100 Jahre Schisport in Murau. Eigenverlag des Wintersportvereines Erste Murau, Murau 1993, ISBN 3-9500244-0-9.
  • Wolfgang Wieland: Schloß Murau. Schwarzenbergische Archive, Murau 1994.
  • Wolfgang Wieland: Anna Neumanin von Wasserleonburg. Die Herrin von Murau. 2. Auflage. Eigenverlag, Murau 1999, ISBN 3-9501004-0-7.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Murau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Murau témájú médiaállományokat.