Murau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Murau
Murau panorama with train.jpg
Murau címere
Murau címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Muraui járás
Irányítószám 8850
Körzethívószám 03532
Forgalmi rendszám MU
Népesség
Teljes népesség 3689 fő (2016. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 829 m
Terület 76,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Murau (Ausztria)
Murau
Murau
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 06′ 43″, k. h. 14° 10′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 43″, k. h. 14° 10′ 23″
Murau weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Murau témájú médiaállományokat.

Murau osztrák város Stájerország tartományban, a Muraui járás központja. 2017 januárjában 3633 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Murau a Muraui járásban

Murau Felső-Stájerországban fekszik a Mura mentén, annak bal oldali mellékfolyója, a Rantenbach torkolatánál. A városközpont 829 méterrel magasabban van a tengerszintnél, területének legmagasabb pontja 2004 m. Tőle északra az Alacsony-Tauern, délre a Gurktali-Alpok hegységrendszerei találhatóak. Az önkormányzathoz 6 település tartozik (valamennyi a saját katasztrális községében): Laßnitz-Lambrecht (266 lakos), Laßnitz-Murau (183), Murau (2100), Sankt Egidi (566), Stolzalpe (465), Triebendorf (138)

A környező önkormányzatok: nyugatra Sankt Georgen am Kreischberg, északnyugatra Ranten, északra Sankt Peter am Kammersberg, északkeletre Teufenbach-Katsch, keletre Sankt Lambrecht, délre Metnitz (Karintia).

Története[szerkesztés]

Obermurau kastélya
A Szt. Anna-templom

A terület már a bronzkorban és római időkben is lakott volt. A Tabula Peutingeriana alapján a 18-19. században úgy vélték, hogy itt volt Noricum kelta királyság központja, ám ezt később cáfolták. Muraut először egy 1250-ből származó oklevélben említették. Várát a neves lovagköltő, minnesänger, Ulrich von Liechtenstein építtette és az erőd a 13-15. században a család helyi uradalmának központjaként szolgált (A stájer Liechtensteinek nem azonosak az alsó-ausztriai Liechtensteinekkel, akiktől a mai független hercegség uralkodói származtak). 1260-ban II. Ottokár stájerországi hadjárata során lerombolta az erődöt, de Ottokár 1278-as halála után újjáépítették. Muraut Ulrich fia, II. Ottó emelte városi rangra 1298-ban.

1480 és 1490 között Mátyás magyar király tartotta megszállva a várost. A birtok a 16. század végéig volt a Liechtesteineké. A vár és a város a wasserleonburgi Anna Neumann idején virágzott fel igazán, miután 1617-ben Anna házassága révén a Schwarzenberg hercegek kezére került és azóta is a Schwarzenberg család leszármazottainak tulajdona. A mai, négyszögletes, tornyok nélküli kastély a 17. századból származik.

A második világháború idején a Wehrmacht Murauban fogolytábort rendezett be, ahol elsősorban brit hadifoglyokat helyeztek el. Amikor 1945 májusában a szovjet csapatok közeledtek a város felé, a kiszabadult brit katonák úgy tájékoztatták őket, hogy Murau már brit kézen van, így a város elkerülte az ideiglenes szovjet megszállást. A tartomány többi részével együtt Murau 1955-ig a brit megszállási zónához tartozott.

A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során az addig önálló Laßnitz bei Murau, Stolzalpe és Triebendorf községeket egyesítették Murauval.

Gazdaság[szerkesztés]

Murau fontos nyári és téli idegenforgalmi központ, a környezetében találhatók a Frauenalpe és a Kreischberg híres sípályái, és síugró sáncai. Gazdaságában fontos szerepet játszik a faipar, a sörgyártás (ismert márkájuk a Murauer), a vízenergia-termelés és a növénytermesztés.

Lakosság[szerkesztés]

A muraui önkormányzat területén 2017 januárjában 3633 fő élt. A lakosságszám 1951 óta (akkor 4645 fő) többé-kevésbé folyamatosan csökken. 2015-ben a helybeliek 93,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 3,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 86,8%-a római katolikusnak, 2,5% evangélikusnak, 1,8% mohamedánnak, 5,8% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Obermurau kastélya: A barokk kastély a Schwarzenberg család birtokában van. Kápolna, börtön, korabeli berendezés stb. tekinthető meg, a lovagteremben pedig klasszikus zenei koncerteket tartanak.
  • Szent Máté-plébániatemplom (városi templom): 1284 és 1296 között épült, kora gótikus stílusú, alapítója II. Otto von Liechtenstein. 14. századi freskómaradványok és reneszánsz falfestmények vannak benne. Tornyában található Murau legnagyobb harangja, a Mottl.
  • Szent Anna-templom: 1400 körül épült, gótikus szárnyasoltára, barokk főoltára, freskók és festett üvegablakai vannak. Mellette helyezkedik el a városi temető.
  • Szent Leonhard-templom: A Mura jobb partján áll a hegyoldalban, 15 stációs kálvária út vezet fel hozzá. Alapítója Niklas von Liechtenstein, először 1439-ben volt említés róla. Nagy csarnokát hálós boltív díszíti. Kora barokk főoltára, kőcsipkés ablakai, gótikus orgonagalériája van.
  • Grünfels vára: A Mura jobb oldalán áll, a Szent Leonhard-templom közelében. Az eredeti építmény valószínűleg I. Ulrich von Liechtenstein idején épült, de 1269-ben II. Ottokár von Böhmen leromboltatta. A 14. században II. Ottó von Liechtenstein építtette újra.
  • Pestisoszlop: A főtéren (Schillerplatz) áll. Az 1715-ös pestisjárvány emlékére állították.
  • Kapucinus templom, kolostor és városi múzeum: A templomot és kolostort 1648-ban alapították. A templomban található Anna Neumann sírja, a kolostorban alakították ki a városi múzeumot.
  • Régi városháza: Az Anna Neumann utcában, a Mura partján áll. Működése idején védőtornyában fegyvereket tároltak.
  • Városháza: A Raffaltplatzon áll. Az épület 1578-ig volt tanácsháza, amikor leégett. 1775-től és 1993-ig pékség működött benne, majd a város átvette és felújíttatta. 2001-ben „Ausztria legszebb városháza”-ként nyitották meg.
  • Sörmúzeum: 1995-ben nyílt meg a muraui sörfőzés 500 éves jubileuma alkalmából.
  • St. Egidi Szent Egyed-temploma

Híres murauiak[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Látványosságok Murau és környékén. Turismusverband Murau-Kreischberg. 2010.
  • Walter Brunner: Murau. Eine Stadt stellt ihre Geschichte vor. Anläßlich der 700. Wiederkehr der Stadtrechtsverleihung. Band 1: Von den Anfängen bis 1850. Eigenverlag der Stadtgemeinde Murau, Murau 1998.
  • Wolfgang Wieland: Murau. Eine Stadt stellt ihre Geschichte vor. Anläßlich der 700. Wiederkehr der Stadtrechtsverleihung. Band 2: Von 1850 bis zur Gegenwart. Eigenverlag der Stadtgemeinde Murau, Murau 1998.
  • Wolfgang Wieland: Pioniere – Idealisten – Weltmeister. 100 Jahre Schisport in Murau. Eigenverlag des Wintersportvereines Erste Murau, Murau 1993, ISBN 3950024409.
  • Wolfgang Wieland: Schloß Murau. Schwarzenbergische Archive, Murau 1994.
  • Wolfgang Wieland: Anna Neumanin von Wasserleonburg. Die Herrin von Murau. 2. Auflage. Eigenverlag, Murau 1999, ISBN 3950100407.
  • 61438 – Murau. Statistik Austria
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Murau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Murau témájú médiaállományokat.