Charlotte Buff

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Charlotte Buff
Charlotte Kestner, szül. Buff, Johann Heinrich Schröder pasztellje
Charlotte Kestner, szül. Buff, Johann Heinrich Schröder pasztellje
Született Charlotte Sophie Henriette Buff
1753. január 11.[1][2]
Wetzlar[3]
Elhunyt 1828. január 16. (75 évesen)[1][2]
Hannover[4]
Állampolgársága német
Házastársa Johann Christian Kestner
Gyermekei
  • August Kestner
  • Hermann Kestner
  • Georg Kestner
Sírhely Gartenfriedhof
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Charlotte Buff témájú médiaállományokat.
Charlotte Buff

Charlotte Sophie Henriette Buff (Wetzlar, 1753. január 11.Hannover, 1828. január 16.) volt az a német nő, akiről Johann Wolfgang von Goethe Lotte alakját mintázta „Az ifjú Werther szenvedései” című művében.

Élete[szerkesztés]

Heinrich Adam Buff (1711–1795) tiszttartó és Magdalena Ernestina Feyler (1731–1771) tizenhat gyermeke közül másodikként született. 1768-ban Johann Christian Kestner jegyese lett, de csak 1773. április 4-én kötöttek házasságot. A férfi 1767-től a wetzlari bíróságon volt titkár, később Hannoverben udvari tanácsos és helyettes levéltáros. A házaspárnak 12 gyermeke született.

Goethe 1772-ben joggyakornokként járt Wetzlarban, ahol egy táncmulatságban ismerte meg Lottét. Június 9-én Goethe wetzlari nagynénje, Lange asszony, bált rendezett a szomszédos falu, Volpertshausen vadászlakában, valószínűleg Charlotte nővére, Karoline Buff születésnapja alkalmából. (Karoline és Lange asszony fia eljegyzés előtt álltak.) A bálon Goethe Charlotte Buff kísérője volt, noha ebben az időben a tizenhét éves Johannette Lange körül forgolódott. Amint azonban Goethe megismerte Charlottét, elfelejtette Johannettét, annyira elvarázsolta Lotte megjelenése és nyílt modora. Ahogy a Werther-ben megírta, egész este vele táncolt.

A Werthertől eltérően azonban nem a bál napján, hanem a következő napon történt az az jelenet a wetzlari Buff-házban, amelytől Goethe annyira izgalomba jött. Amikor Goethe odaért, Lotte éppen kenyeret vágott a testvéreinek. Goethe így írta le az élményt a Werther-ben:

Milyen gyönyörűség volt a lelkemnek őt a kedves, vidám gyerekeknek, nyolc testvérének körében látni!
Szabó Lőrinc fordítása

Édesanyja egy évvel előbb bekövetkezett korai halála miatt Lotte vezette az apai háztartást és gondoskodott kilenc kisebb testvéréről. Lotte ugyan a második legidősebb lány volt a családban, de alkalmasabb volt erre a felelősségteljes tisztségre, mint nővére, Karoline. Goethe és Lotte testvérei szintén jól megértették egymást. Kestnerrel, Charlotte jegyesével is jó viszonyt ápolt ennek visszatérése után, a Wertherben azt állította, hogy Lotte után Albert volt számára a legkedvesebb. Goethét annyira nyomasztotta a Lottéhoz fűződő kapcsolat kilátástalansága, hogy szeptember 11-én elhagyta Wetzlart és levélben vett búcsút a jegyespártól. Az elválás irodalmi feldolgozása a Werther-regény.

Charlotte sírja Hannoverben

Charlotte 1773-ban férjhez ment Kestnerhez és Hannoverbe költöztek. A Kestner-házaspár és Goethe továbbra is leveleztek, és amikor 1774 őszén a Werther megjelent, az író küldött nekik egy példányt. A szereplők az íróhoz fűződő barátságuk elárulásaként fogadták a regényt és a jó kapcsolat Goethe többrendbeli magyarázkodása ellenére sem állt helyre. Charlotte utóbb nem vette zokon, hogy Werther Lottéjaként ismerik fel, Kestner azonban semmi esetre sem akart a regénybeli Albert lenni.

Kestneréknek nyolc fiú- és négy leánygyermeke született, az elsőnek Goethe lett a keresztapja. Charlotte okosan és jó kedéllyel vezette a népes háztartást. Miután férje 1800-ban meghalt, Charlotte lett a szerteszóródott család központja, és aktívan részt vett gyermekei boldogulásában. Goethével levélben tartotta a kapcsolatot és rábírta, hogy segítségére legyen fiainak, többek között August Kestnernek. 1816 szeptemberében Charlotte néhány hétre Weimarba utazott férjezett húgához, és ott találkozott Goethével. A találkozás azonban csak formális volt, és nem ismétlődött meg. Ezt a találkozást örökítette meg némi írói szabadsággal Thomas Mann az 1939-ben megjelent Lotte Weimarban című regényében.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ^ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. június 24.)
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Charlotte Buff című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • Maurer, Doris. „Nur ein einziger Kuss” (német nyelven). Die Zeit 2003 (3). (Hozzáférés ideje: 2008. november 15.)  

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Charlotte Buff témájú médiaállományokat.