Johann Martin Miller

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johann Martin Miller
Johann Martin Miller.jpg
Élete
Született 1750. december 3.
Ulm
Elhunyt 1814. június 21. (63 évesen)
Ulm
Pályafutása
Jellemző műfajok vers

Johann Martin Miller (Ulm, 1750. december 3. – Ulm, 1814. június 21.) német költő.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Göttingenben teológiát tanult 1770 óta és tagja volt az ottani költőkörnek, mely főleg dal- és balladaköltészetére kedvező befolyással volt. Fő műve Siegwart című regénye (1776), Goethe Wertherjének (1774) leghatásosabb utánzása, mely rendkívüli népszerüséget nyert, pedig tele van hamis érzelgősséggel (magyarra fordította Barczafalvi Szabó Dávid, 1786; Kazinczy Ferenc is lefordította Szevári címen, de megsemmisítette e művét). Nem különbek többi regényei sem. Jobbak és igazabbak költeményei (Gedichte, 1783), melyek részben a népköltészet szellemében és alakjában írva, jól eltalálják a népdal üde hangját és sokáig (egy-két darab máig) túlélték Miller regényeit. Meghalt mint székesegyházi lelkész és hitszónok. Életét megírta Kraeger (1893); érdekesen jellemzi Erich Schmidt (Charakteristiken, 1886, 178-198. old.).[1]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. V. ö. Lázár Béla, Sziegwart (Irodalomtörténeti Közlemények, II. 1893, 50-70. old.).