Brodarics István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Brodarics István
Pécs, majd Vác püspöke
Brodarics István kézirata
Brodarics István kézirata

Brodarics címer.jpg
Eredeti neve Stjepan Brodarić
Született 1471 körül
Szerémség
Elhunyt 1539. november 7. (kb. 68 évesen)
Vác
Felekezet katolikus egyház
Eredeti neve Stjepan Brodarić
Püspökségi ideje
1536 márciusa – 1537 áprilisa előtt
(Pécs)
Püspökségi ideje
1537 áprilisa előtt – 1539. november 7.
(Vác)
Előző püspök
Következő püspök
Országh János
Sbardelatti Ágoston

Brodarics István vagy humanista nevén: Stephanus Brodericus, horvátul Stjepan Brodarić, (Polyána, Szerémség, 1471 körül[1]Vác, 1539. november 7.[2]) váci és pécsi püspök és II. Lajos király kancellárja, a mohácsi csata történetének krónikása.

Nevét többnyire Brodericusnak, néha Brodarithnak írta.

Élete[szerkesztés]

Középnemesi családban született.[2] A Padovai Egyetemen tanult,[2] majd 1536-ban beiratkozott még a Bolognai Egyetemre is.[3] Itáliából hazatérve zágrábi kanonok.[2] 1506-ban Esztergomban dolgozott Bakócz Tamás mellett.[2] 1512-ben Szatmári György, nagyváradi püspöknek korlátnoki titkárja volt. 1517. március 25.-én címerbővítő oklevelet kapott öccsével, polyanai Brodarics Mátyással, és annak a gyermekeivel együtt.[2] Brodarics Mátyás, királyi udvarnok volt II. Lajos magyar király korában, majd 1547-ben máramarosi sókamaraispánként tevékenykedett.[4] Brodarics Mátyás második felesége a Zala vármegyei származású csébi Pogány Sára úrnő volt, csébi Pogány János lánya, csébi Pogány Imre és az Osl nemzetségbeli herbortyai Osl Borbála unokája. E házasság révén Mátyás és neje, majd két lánya, osztopáni Perneszy Andrásné polyanai Brodarics Katalin és osztopáni Perneszy Farkasné polyanai Brodarics Klára, jelentős zalai birtokállományt örököltek.

1522-től pécsi prépost.[2] Ebben a tisztségében többször járt követségben I. Zsigmond lengyel királynál, 1525-ben pedig Rómában VII. Kelemen pápánál, akitől pénzbeli segedelmet kért a török ellen. Ezen utazásából 1525. szeptember 13-án Budára érkezett, 1526. március 11-én a király az ország kancellárjává nevezte ki. Ezen minőségben követte II. Lajost a mohácsi táborba. Brodarics megmenekült a mohácsi vészből és egy ideig Ferdinánd király pártján állt. Miután Szapolyai János ellen megkezdődött a háború, nem akarván abban részt venni, Lengyelországba ment, és a krakkói püspöknél, Tomicky Péternél tartózkodott.

Hogy mikor került onnan vissza, az bizonytalan; de 1535-ben Frangepán Ferenccel és Werbőczy Istvánnal együtt ő alkudozott Bécsben János király (Szapolyai János) részére fegyverszünetért. 1536 márciusában pécsi, 1537-ben váci püspök lett. Részt vett a váradi béke megkötését megelőző tárgyalásokon. 1539-ben Werbőczyvel Lengyelországban járt, hogy megkérje János király számára Zsigmond király leányát, Izabellát, akit aztán Perényi Péter és homonnai Drugeth István társaságában Budára és Székesfehérvárra elkísért. 1539. november 7-én halt meg Vácott.

Művei[szerkesztés]

  • Leírta I. Zsigmond lengyel király számára a mohácsi csatát, mely művét legelőször Pyrser Mátyás adta ki Krakkóban 1527-ben: De conflictu Hungarorum cum Turcis ad Mohacz verissima historia címmel; azután Zsámboki János (Sambucus) Bonfini Decasaihoz adott toldalékába bevette (Basiliae, 1568.; ennél jobb az 1581. frankfurti kiadás) és külön is megjelent ezen cím alatt: Stephani Broderici narratio de praelio quo ad Mohatzium anno 1526 Ludovicus Hungariae rex periit. Cum commentario Joh. Casp. Khunii. Argentorati, 1688. (Magyarra fordította Letenyei János. Buda, 1795.)
  • Tomicius Péter krakkói püspökkel folytatott levelezése, amely a korabeli történelmet mutatja be, a varsói országos könyvtárban van.
  • Ábel Jenő (Adalékok 30 l.) egy levelét közli 1512-ből, melyben Janus Pannonius kódexéről tesz említést.

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Katolikus lexikon
  2. ^ a b c d e f g Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 122. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  3. Veress Endre 1941: Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyvei és iratai. Budapest, 89; Szlavikovszky Beáta 2007: Magyarországi diákok itáliai egyetemeken I. 1526-1918. Budapest, 35 No. 7.
  4. Agria – Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005). Csiffáry Gergely: Mekcsey István egri várkapitány életrajzához

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]


Előde:
Sulyok György
Pécsi püspök
1536–1537
Brodarics címer.jpg
Utóda:
Sulyok György
Előde:
Országh János
Váci püspök
1537–1539
Brodarics címer.jpg
Utóda:
Sbardelatti Ágoston