Ugrás a tartalomhoz

Dézsi Lajos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dézsi Lajos
Arcképe Pintér Jenő magyar irodalomtörténete – képes kiadás c. műből (1928)
Arcképe Pintér Jenő magyar irodalomtörténete – képes kiadás c. műből (1928)
SzületettDézsi Lajos

Debrecen[3][4][5][6]
Elhunyt1932. szeptember 17.[7] (64 évesen)
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiDézsi Irén
Foglalkozása
Iskolái
KitüntetéseiMTA-tag
SírhelyeSzeged[9]
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Dézsi Lajos témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Dézsi Lajos témájú médiaállományokat.

Dézsi Lajos, névváltozat: Dézsy (Debrecen, 1868. augusztus 22. – Budapest, Ferencváros, 1932. szeptember 17.)[7][10] magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a szegedi egyetemi könyvtár első igazgatója, a szegedi egyetem bölcsész dékánja, majd rektora (1928-29), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1923). Fő kutatási területe a 16–17. századi magyar irodalom volt.

Életpályája

[szerkesztés]

Dézsy János és Pozsgay Julianna fia. Felsőfokú tanulmányokat a debreceni református teológián folytatott, ott végzett 1890-ben, majd a berlini és a budapesti egyetemen is folytatott tanulmányokat (1892–1894). Egyetemi doktorátust nyert a pesti egyetemen Bogáti Fazekas Miklósról írt tanulmányával, majd 1902-ben magántanárrá habilitálták szintén a budapesti egyetemen Magyar irodalomtörténet tárgykörből. 1906-ban egyetemi tanári kinevezést kapott a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemre. A vesztes első világháború után a kolozsvári egyetem Budapestre, majd Szegedre települt át, az egyetemmel együtt a tanári kar jó része is. Dézsi Lajos 1921-től haláláig a Magyar Irodalomtörténeti, 1929-től az I. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszéket[11] vezette a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen. Mellette felelős egyetemi tisztségeket töltött be, 1922–1923-ban a Bölcsészettudományi Kar dékánjaként, 1928–1929-ben a szegedi egyetem rektoraként működött.

1906-ban az MTA levelező, 1923-ban rendes tagjai sorába választották be.

Dézsi Lajos 1896. április 8-án Budapesten, a Kálvin téri evangélikus-református templomban vette feleségül Dobrzyniecki Olgát.[12] Két leányt neveltek fel: Irént (1897-1984)[13] és Editet (1901-1965), Ernő nevű fiukat hamar elveszítették (1898-1899). Dézsi Lajos Budapesten hunyt el, Szegeden az Evangélikus temetőben nyugszik.[14] Kézirathagyatékát az SZTE Klebelsberg Könyvtár őrzi.[15]

Tudományos munkássága

[szerkesztés]

Az irodalomtörténész

[szerkesztés]

Alszeghy Zsolt Dézsi Lajos 60. születésnapjára részletes pályaképet adott az ünnepelt – akkor már sajnos majdnem teljes – pályájáról, irodalomtörténeti munkásságáról. 1989-ben Monok István dolgozta fel és írta meg az 1933-ban a szegedi egyetemi könyvtárba került kézirati hagyatékát ill. annak értékelését. 1993-ban pedig, szintén a szegedi egyetemi könyvtárban készült és igen részletes személyi bibliográfia mutatta be teljes munkásságát. (Online elérhetőségeik, bibliográfia adataik a "További információk" fejezetben.)

Tudományos pályájának kibontakozása arra az időszakra esett, amelyet ún. könyvtártisztként a budapesti Egyetemi Könyvtárban töltött (1895—1906). Ekkoriban egymás után jelentek meg alapos tudományos felkészültséggel írott művelődéstörténeti, könyvtártörténeti és bibliográfiai dolgozatai. 1902-es budapesti magántanári kinevezésének témaköre már mutatja alapvető érdeklődését, hisz azt „A magyar irodalomtörténet 1525-1772" tárgykörre kapta. Munkásságának alapjellege – a kor pozitivista szemléletéből és szorgalmas alkatából fakadólag is – a gyűjtés és a kritikai publikálás volt, mind az irodalmi emlékek felkutatása, mind a módszeres tanulmányozás, mind pedig a forráskutatás terén. Jellegzetes, hogy sorra készülő nagyobb terjedelmű életrajzi monográfiáit mind gazdag művelődéstörténeti háttérrel írta meg. 1923-ban, amikor a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai sorába választotta, akadémiai székfoglalóját Balassi Bálint költészetéről tartotta, ami azért is volt magától értetődő választás, mert akkoriban Balassi legfőbb értőjének és felfedezőjének számított. Régi magyar irodalmi témájú kutatásai mellett az általában is nagy irodalmi szaktekintélynek számító tudós ekkor már az akkori Világirodalmi lexikon szerkesztésében is tevékenykedett, ami majd csak halála után jelent meg.

Könyvtáros és bibliográfus

[szerkesztés]

Könyvtártudóssá válását szellemi alkata (bibliográfus) és a szükség is meghatározta: amikor 1921-től a kolozsvári egyetem Szegedre költözésével a szegedi egyetem tanára lett, de mint kezdettől nagy könyvtáros-tapasztalattal rendelkező tudós jelentős szerepet játszott az újonnan létrejövő könyvtár megteremtésében is. Tevékenységeinek és tudományos kapcsolatainak kiterjedtségét és súlyát nem csak az említett sok száz tételes bibliográfia, hanem Szegedre került kézirathagyatékának mennyisége és értéke is mutatja. Ennek az anyagnak ismerete e gazdag pályának megfelelően rendkívül fontos. Pl. az elpusztult egyetemi irattárakat is pótlandó a Dézsihez hasonló professzori hagyatékokban számos az egyetemi élettel kapcsolatos irat található. Különösen gazdag ebből a szempontból Dézsi Lajosé. Itt vannak előadásainak szövegei, diákjainak névsorai, a különböző egyetemi fórumok napirendjét feltüntető meghívói, az azokon készült jegyzetek is. A hagyaték leggazdagabb része a szövegmásolatok gyűjteménye. (Ehhez tudni kell, hogy a fotózás és reprográfia igen korai korszakában ismert gyakorlat volt, hogy a tudósok lemásoltak kézzel a híres kéziratokat, s nem egy ilyen formában őrződött meg az utókornak.) Nagyobb részben ezek Dézsi autográf, s rendkívül pontos másolatai 16-17. századi irodalmi szövegekről, de diákjainak a mestertől korrigált másolatai is ill. néhány reprográfiai fotó is található köztük. A másolatok értékét növeli, hogy az eredetiek egy része a ma már sokszor elkallódott vagy hozzáférhetetlen gyűjteményekben készült, vagy éppen az elpusztult eredetit pótolja a másolat (ilyen pl. a híres Rákóczi-eposz). Dézsi Lajos nem csupán irodalomtörténészként tartozott a hazai mezőny élvonalába, hanem bibliográfusként is. Ő volt Apponyi Sándor hungarica-gyűjtéséinek befejezője, sőt az egész régi magyar könyvészet avatott szakembere is egyben. A hagyaték ezért fontos a nemzeti bibliográfia régebbi korszakai összeállítóinak, hiszen a Dézsi-leírások pontosak és sok olyan könyvet rögzítenek, amely mai hollétéről nincsen tudomásunk.[15]

A "kapcsolati háló" és szerkesztői tevékenysége

[szerkesztés]

Jelentős szerkesztői tevékenységet folytatott, a Magyar Történeti Életrajzokat, a Magyar Irodalomtörténeti Értekezéseket és a Világirodalmi lexikont (1930–1932) szerkesztette. Számos szakmai társaságban is tevékenykedett, választmányi tag volt a Magyar Irodalomtörténeti Társaságban, a Magyar Történelmi Társulatban, a szegedi Dugonics Társaságban, tagja volt a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságnak. Említett és mára alaposan feldolgozott szegedi kézirathagyatékában levelezése és másokhoz fűződő kapcsolatainak dokumentáltsága is fontos, tudománytörténeti jelentőségű.

Hatása a szegedi egyetemi képzésre

[szerkesztés]

Dézsi régi magyar irodalmi előadásai eseményszámba mentek, főleg szegedi egyetemi korszakából tudjuk ezt. Nagy tekintélynek örvendett, tudósként, tanárként diákjai körében is, pl. József Attila is megemlékezik szerepéről a Curriculum Vitae-ben. ("Nagyon büszkévé tett, hogy Dézsi Lajos professzorom önálló kutatásra érdemesnek nyilvánított.") [16] Azt, hogy Szegeden máig nyúlóan fontossá vált a régi magyar irodalom kutatása, és oktatása, s a diákok abban való bevonása, az hogy sok irodalmárunk pályája innen, ebből az örökségből indult el, mutatja súlyát. Erőteljes az a – régi magyar irodalomhoz és művelődéshez kapcsolódó – névsor, ami egészen a Keserű Bálint nevével fémjelzett ún. "Keserű-iskoláig" vezet: Sík Sándor neve mondható Dézsi utáni nemzedékből, aztán a háború után Kovács Sándor Iván, részben ide tartozik az inkább 18.százados Szauder József és Csetri Lajos, ill. Szajbély Mihály fiatalkori munkássága is. Az igazi – újra csak a Dézsi-örököséghez köthető – régi magyaros iskola aztán Keserű Bálint korszakában bontakozik ki: a művelődéstörténeti hátterű és régi könyves projektekkel is gazdag tevékenység, olyan munkatársakkal és tanítványokkal, mint a teljes régi magyaros palettát tanító Balázs Mihály, Ötvös Péter vagy a könyvtárosság felé jobban orientálódó Monok István ill. a Balassival kezdő Szilasi László, és az ún. budapestiek, akik itt tanítottak és dolgoztak hosszú évekig, pár napra leutazva, mint pl. Horváth Iván vagy Szörényi László, hogy az igen gazdag névsorból csak néhányukat említsük meg.[17]

Művei (válogatás)

[szerkesztés]
  • Bogáti Fazekas Miklós élete és költői működése. Magyar Könyvszemle, 1895.
  • Szenczi Molnár Albert. Budapest, 1897. 243 p. 4 t. Online
  • Magyar író és könyvnyomtató a XVII. században. Budapest, 1899. 332 p. 6 t. Online
  • Az irodalomtörténet módszerei. Budapest, 1903. VIII, 108 p.
  • A magyar irodalomtörténeti kutatás feladatairól. Budapest, 1904. 23 p.
  • Adatok a mértékes verselés történetéhez. Budapest, 1904. 11 p.
  • Balassa és Rimay Istenes énekeinek bibliographiája. Budapest, 1905. 104 p.
  • Adalékok a magyarországi nyomtatványok bibliographiájához. Budapest, 1906. 27 p.
  • Tinódi széphistóriája Jasonról. Akadémiai Értesítő, 1907.
  • Arany János irodalomtörténete. Egyetemes Philológiai Közlöny, 1908.
  • Tinódi Sebestyén. Budapest, 1912. 229 p. 11 t.
  • Báró Jósika Miklós. 1794-1865. Budapest, 1916. 451 p. 7 t. Online
  • Erdélyi arcképek és képek. Kolozsvár, 1926. 115 p.
  • Verses görög regények és regék a régi magyar irodalomban. Szeged, 1926. 23 p.
  • Magyar történeti tárgyú szépirodalom, Budapest, 1927 (A Magyar Történettudomány Kézikönyve)
  • Magyar irodalmi hatás Shakespeare költészetében. Irodalomtörténet, 1929.
  • XVI. századbeli magyar költők művei, 1566-1577. Budapest, 1930. Online

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Szinnyei József: Magyar írók. Magyar írók élete és munkái pp. 5200. (Hozzáférés: 2021. október 9.)
  2. ↑ Dézsi Lajos: Dézsi Lajos önéletrajzai. (Hozzáférés: 2021. október 9.)
  3. 1 2 Révai Nagy Lexikona. 5 Révay Mór János. Budapest: Révai Testvérek. 1911. 501–502. o.
  4. 1 2 3 Magyar Irodalmi Lexikon. 1 Budapest: Akadémiai Kiadó. 1963. 254. o.
  5. 1 2 3 Új magyar irodalmi lexikon. 1 Vizkelety András. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. 477. o. ISBN 978-963-05-6805-0
  6. 1 2 3 A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1825–2002, 264-265, 1
  7. 1 2 Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
  8. ↑ Dézsy Lajos, halotti anyakönyv
  9. ↑ https://epa.oszk.hu/01600/01609/00035/pdf/MFME_EPA01609_2001_irod_190-212.pdf
  10. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 3282/1932. folyószáma alatt.
  11. ↑ 1929-ben létesítették a II. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszéket, amelyet a katolikus Sík Sándor vezetett.
  12. ↑ SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka. (Hozzáférés: 2022. június 30.)
  13. ↑ (1984. december 12.) „Halálozás”. Magyar Nemzet 47..
  14. ↑ Szeged, Református temető: D/2-1-5 lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 24. p. ISBN 978-963-06-5260-5
  15. 1 2 szerk.: Monok István; Dézsi Lajos: Régi könyveink és kézirataink katalógusai Dézsi Lajos kézirathagyatéka = Kataloge unserer Altbücher und Handschriften : Handschriftennachlass von Dézsi Lajos., Acta Universitatis Szegediensis : acta bibliothecaria, (10), p. 1-113.. o. (1989)
  16. ↑ József Attila: Curriculum Vitae. (Hozzáférés: 2026. február 13.)
  17. ↑ Ilia Mihály-Keserű Bálint: Magyar irodalomtörténet. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene : 1921-1998. Szeged : Mészáros Rezső, 1999. 164-172. p.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Egyéb online elérhető művei

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dézsi_Lajos&oldid=28837007”