Mészöly Dezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Mészöly Dezső
Született Mészöly Dezső
1918. augusztus 27.
Budapest
Elhunyt 2011. október 11. (93 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Bereczky Erzsébet (1948-?)
Foglalkozása író, költő, műfordító, dramaturg, egyetemi tanár
Kitüntetései Kossuth-díj
József Attila-díj
Alternatív Kossuth-díj
Sírhely Farkasréti temető

Mészöly Dezső (Budapest, 1918. augusztus 27.Budapest, 2011. október 11.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, dramaturg, egyetemi tanár. A Magyar Művészeti Akadémia tagja 1992-től haláláig.

Életútja[szerkesztés]

Szülei: Mészöly Gedeon műfordító és vígjátékszerző (1880-1960) és Magay Berta volt.[1][2] Szegeden és Sárospatakon végezte középiskolai tanulmányait, 1936-ban érettségizett, majd a budapesti Református Teológiai Akadémián tanult 1940-ig. 1942-ben a Kolozsvári Egyetemen szerzett bölcsészdoktori címet François Villon művészetéből. Emellett a Képzőművészeti Főiskola festő szakára járt 1940-1943 között.

1946-ban a Nemzeti Színház dramaturgjaként kezdett el dolgozni, közben Párizsban irodalmi és színházi tanulmányokat folytatott. 1948-ban a Madách Színházhoz került, ahol szintén dramaturgként dolgozott. 1951-től három évig a Színművészeti Főiskola dramaturg szakán tanított. 1958-ban távozott a Madách Színháztól, 1963-ig szabadúszó. Ekkor lett a Magyar Televízió munkatársa, ahol 1978-as nyugdíjba vonulásáig dolgozott.

1987-ben a Magyar Shakespeare Bizottság tagja alelnökévé választották. 1992-ben előbb a Magyar Televízióban, később a Duna TV-ben havonta megjelenő Lyukasóra című irodalmi műsor szerkesztő-műsorvezetője. Ugyanebben az évben az újonnan alakult Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották.

Irodalmi munkássága[szerkesztés]

Irodalmi tevékenysége elsősorban műfordításokban valósult meg. Lefordította Villon teljes életművét, jelentősek Shakespeare- és Molière-fordításai is.[3] Egy interjúban nyilatkozta, hogy verses drámákat szeretett leginkább fordítani. Fordítási tapasztalatait többször esszékben írta le.

Fordítói munkája mellett fiatal korától rendszeresen szerzett verseket, első önálló kötete azonban csak 1975-ben jelent meg. Verseiben a gondos előkészítés, műgond fedezhető fel, kötetei szerkezetében feszesek és kiérleltek. Veretes nyelv, tömörség, több helyen gúnyos és ironikus hang jellemzi.

Művei[szerkesztés]

  • Villon Magyarországon (tanulmány, 1942)
  • Villon Testamentuma (fordítás, 1943)
  • Legenda a dicsőséges feltámadásról (színművek, 1965)
  • Villon és a többiek (fordítások, 1966)
  • Shakespeare új tükörben (esszék, drámafordítások, 1972)
  • Molière műhelyében (1975)
  • Önarckép retus nélkül (verseskötet, 1975)
  • Esszék és asszók (1978)
  • A teljes Villon (1980)
  • Századok színháza (1982)
  • Villon árnyékában (1983)
  • Betűk rabságában (1987)
  • Új magyar Shakespeare (1988)
  • Az igazi Villon (1993)
  • Lyukasóráim (1993)
  • Sirály a Burgban (1995)
  • Shakespeare válogatott drámái (fordítás, 1998)
  • Shakespeare-napló (esszék, 1998)
  • Don Quijote nyomában (összegyűjtött versek és Villon-fordítások, 1999)
  • François Villon összes versei (magyar-francia kiadás, 2001)
  • Örökbe fogadott versek (válogatott műfordítások, 2003)
  • Magyar ég alatt (versek, 2004)
  • Londoni közjáték (2004)
  • Angol ég alatt. Esszék és fordítások; General Press, Bp., 2005
  • Francia ég alatt. Emlékek, esszék, fordítások; General Press, Bp., 2006

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  2. Elhunyt Mészöly Dezső
  3. Shakespeare-fordításai: Téli rege, Vihar, Sok hűhó semmiért, Szeget szeggel, Lóvátett lovagok, Vízkereszt, vagy amit akartok, Rómeó és Júlia, Othello, A velencei mór, Lear király, Antonius és Cleopatra, Hamlet, Sir Thomas More
  4. Kortárs magyar írók

Források[szerkesztés]

  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1365. o. ISBN 963-05-6806-3  
  • MTI Ki Kicsoda 2006, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2005, 1166. old.
  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk[szerkesztés]