Ugrás a tartalomhoz

Gyuris Beáta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyuris Beáta
Életrajzi adatok
Született1970június 10. (54 éves)
Gyöngyös
Nemzetiségmagyar
Állampolgárságmagyar
LakhelyBudapest
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Kossuth Lajos Tudományegyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Munkahelyek
Más munkahelyekMTA Nyelvtudományi Intézet
Gyuris Beáta weboldala

Gyuris Beáta (Gyöngyös, 1970. június 10. –) nyelvész, a nyelvtudomány doktora, a Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Elméleti Nyelvészet kihelyezett tanszékének oktatója. Kutatási területei a szemantika, a formális szemantika és a pragmatika.

Életpályája

[szerkesztés]

Gyöngyössolymoson nőtt fel. Egyetemi tanulmányait a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte; 1993-ban szerzett diplomát matematika és angol nyelv szakos középiskolai tanárként. 1993 és 1997 között tanársegédként dolgozott a Kossuth Lajos Tudományegyetem Általános és Alkalmazott Nyelvészet tanszékén. 1997-ben került fiatal kutatóként a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetébe, itt 2001-ig tudományos segédmunkatársként, majd 2007-ig tudományos munkatársként, és 2007-től tudományos főmunkatársként kutat. Posztgraduális tanulmányait az ELTE-BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájában, az Elméleti nyelvészet doktori programon végezte Kálmán László témavezetése alatt. Doktori disszertációját 2003-ban védte meg. Kutatási tevékenységével párhuzamosan több hazai felsőoktatási intézményben oktat nyelvészeti tárgyakat. A 2018-2019-es tanévben a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékének volt vendégprofesszora. Angol, német és magyar nyelven oktat és publikál. Élettársa Hans-Martin Gärtner nyelvész.

Nyelvészeti munkássága

[szerkesztés]

Doktori értekezésének témája a magyar kontrasztív topik jelensége. Foglalkozott a kvantorok szemantikájával, a magyar mondat információs szerkezetével, illetve az információs szerkezet és a prozódia összefüggéseivel. Jelenleg érdeklődése homlokterében a grammatika és a pragmatika összefüggései állnak: a diskurzuspartikulák formális leírási lehetőségeit tanulmányozza, továbbá a kérdő mondatok pragmatikai problémáit kutatja. Az elméleti szemantikai pragmatikai kutatások mellett kísérletes vizsgálatokat is végez. A kísérletes pragmatikai irányzat (Experimental Pragmatics) egyik első magyarországi képviselője.

Oktatási tevékenysége

[szerkesztés]

Az ELTE-MTA Elméleti Nyelvészet szakán oktat nyelvészeti bevezető tárgyakat, logikát, szemantikát, formális szemantikát és pragmatikát. Emellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettdományi Karán óraadóként oktat nyelvészeti tárgyakat. 2007 óta rendszeresen témavezetője alap- és mester szintű szakdolgozatoknak és PhD disszertációknak. Témavezetője volt Molnár Cecília Sarolta 2019-ben megvédett az ugye partikuláról szóló disszertációjának.

Fontosabb művei

[szerkesztés]

Könyvek, könyvfejezetek, szerkesztés

[szerkesztés]

Disszertáció

[szerkesztés]
  • The Semantics of Contrastive Topics in Hungarian. ELTE. 2003.

Monográfiák

[szerkesztés]
  • Gyuris Beáta – Maleczki Márta – Varasdi Károly. Formális szemantika. Szeged, 2008. JATEPress.
  • The Semantics and Pragmatics of the Contrastive Topic in Hungarian. The Library of the Hungarian Academy of Sciences and Lexica Ltd. Budapest. 2009.

Szerkesztett kötetek

[szerkesztés]

Fontosabb cikkek, tanulmányok

[szerkesztés]
  • Gyuris, B., & Jackson, S. R. Scope marking and prosody in Hungarian. Glossa: a journal of general linguistics, 3(1), 83. DOI: http://doi.org/10.5334/gjgl.311. 2018
  • Ugye in Hungarian: towards a unified analysis. In: Bartos, H., M. den Dikken, Z. Bánréti, T. Váradi (szerk.) Boundaries Crossed, at the Interfaces of Morphosyntax, Phonology, Pragmatics and Semantics. [Studies in Natural Language & Linguistic Theory]. Springer. 2018. 199-212.
  • On two types of polar interrogatives in Hungarian and their interaction with inside and outside negation. Dimroth, Christine & Stefan Sudhoff (szerk.): The Grammatical Realization of Polarity Contrast. Theoretical, empirical, and typological approaches. [LA 249] Amsterdam: Benjamins. 2018.
  • Thoughts on the semantics and pragmatics of rising declaratives in English and of their Hungarian counterparts. In: Beáta Gyuris, Katalin Mády and Gábor Recski (szerk.) 2017. K + K = 120. Papers dedicated to László Kálmán and András Kornai on the occasion of their 60th birthdays.[halott link] Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 2018
  • Gyuris, Beáta, Cecília Sarolta Molnár and Katalin Mády. A magyar eldöntendő kérdő mondatok használatának tanulmányozása kísérletes módszerekkel. In: Zoltán Bánréti (ed.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX. Kísérletes nyelvészet. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2017. 53-75.
  • Gärtner, Hans-Martin and Beáta Gyuris 2017. On delimiting the space of bias profiles for polar interrogatives. Linguistische Berichte Heft 251: 293-316.
  • New perspectives on bias in polar questions: a study of Hungarian -e. International Review of Pragmatics 9.1: 1-50. doi: 10.1163/18773109-00000003. 2017.
  • The interpretation of a "contrast-marking" particle. In: Lee, Chungmin, Ferenc Kiefer and Manfred Krifka (eds.) Contrastiveness in information structure, alternatives and scalar implicatures. (Studies in Natural Language and Linguistic Theory 91.) Springer International Publishing, Switzerland, 83-100. 91, DOI 10.1007/978-3-319-10106-4_5. 2017.
  • A magyar nyelv tagadószós eldöntendő kérdő mondatainak jelentéséhez.[halott link] Jelentés és Nyelvhasználat 3: 169–190. 2016.
  • Gyuris, Beáta and Molnár, Cecília Sarolta. Jól emlékszem, hogy erről a jelenségről nem írt még senki?. In: Kas Bence (ed.) "Szavad ne feledd!" Tanulmányok Bánréti Zoltán tiszteletére. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet, 179-198. 2016.
  • Topiktests und Topikpositionen im Ungarischen: Ergebnisse und theoretische Bewertung einer Korpusanalyse. In: Dalmas, Martine, Cathrine Fabricius-Hansen, Horst Schwinn (eds.) Variation im europaischen Kontrast.Untersuchungen zum Satzanfang im Deutschen, Franzosischen, Italienischen, Norwegischen, Polnischen und Ungarischen. De Gruyter, Berlin, 157-188. DOI (Chapter): 10.1515/9783110444612-006. 2016.
  • Gärtner, Hans-Martin and Beáta Gyuris. A Note on Quotative Inversion in Hungarian. Finno-Ugric Languages and Linguistics 3/1-2. 2014.
  • Gyuris, Beáta and Katalin Mády. Contrastive topics between syntax and pragmatics in Hungarian: an experimental analysis. In: Rebekah Baglini, Timothy Grinsell, Jonathan Keane, Adam Roth Singerman and Julia Thomas (eds.) CLS 46-1: Proceedings of the forty-sixth annual meeting of the Chicago Linguistic Society. The main session, 147-162. 2014.
  • Mády, Katalin, Beáta Gyuris and Ádám Szalontai. Phrase-initial boundary tones in Hungarian interrogatives and exclamatives.[halott link] In: Mertens, Piet and Anne Catherine Simon (eds), Proceedings of the Prosody-Discourse Interface Conference 2013 (IDP-2013). Leuven, September 11-13, 2013, 69-73.
  • Gyuris, Beáta and Katalin Mády. Approaching the prosody of Hungarian wh-exclamatives.[halott link] In: Péter Szigetvári (ed.) VLLXX. Papers Presented to László Varga on his 70th Birthday. 2013.
  • Megjegyzések a pragmatika tárgyáról és hasznáról. Magyar Nyelv 109. 2013.
  • Gärtner, Hans-Martin and Beáta Gyuris. Pragmatic markers in Hungarian: Some introductory remarks. Acta Linguistica Hungarica 59(4): 387-426. 2012.
  • The information structure of Hungarian. In: Manfred Krifka and Renate Musan (eds.) The expression of information structure. Mouton de Gruyter, Berlin, 159-186. 2012.
  • A hangsúlyos csak diskurzuspartikula interpretációja. In: Márta Maleczki and Enikő Németh T. (eds.) A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei 7. SZTE, Szeged, 157–179. 2009.
  • Sentence-types, discourse particles and intonation in Hungarian.[halott link] In: Torgrim Solstad and Arndt Riester (eds.) SinSpeC Volume 5 (June 2009) – Proceedings of Sinn und Bedeutung 13. Stuttgart University, 2009.
  • The interpretation of a contrast-marking particle. Archiválva 2020. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben In: Current Issues in Unity and Diversity of Languages. Collection of the Papers selected from the CIL 18. LSK (The Linguistic Society of Korea). (CD-ROM) . 2009.
  • Quantificational contrastive topics with verum/falsum focus.[halott link] Lingua 119: 625-649. 2009.
  • Rethinking the narrow scope reading of contrastive topic. In: Shaer, Benjamin, Philippa Cook, Werner Frey, and Claudia Maierborn (eds.). Dislocated Elements in Discourse: Syntactic, Semantic and Pragmatic Perspectives. Routledge, London, 284-311. 2009.
  • Gyuris, Beáta and Ferenc Kiefer. Az igék lexikai ábrázolása és az eseményszerkezet. In: Kiefer Ferenc (ed.) Strukturális magyar nyelvtan IV. A szótár szerkezete. Budapest, Akadémiai Kiadó, 229-267. 2008.
  • A diskurzus-partikulák formális vizsgálata felé. In: Ferenc Kiefer (ed.) Strukturális magyar nyelvtan IV. A szótár szerkezete. Budapest, Akadémiai Kiadó, 639-682. 2008.
  • Stylistic postposing or something else?. In: Christopher Piñón and Szilárd Szentgyörgyi (eds.) Approaches to Hungarian 10. Budapest, Akadémiai Kiadó, 187-216. 2008.
  • Esettanulmány a hatókör és az információs szerkezet kapcsolatáról. In: Kálmán László (ed.) KB 120 – A titkos kötet. Nyelvészeti tanulmányok Bánréti Zoltán és Komlósy András tiszteletére. MTA Nyelvtudományi Intézet – Tinta Könyvkiadó, 103-116. 2006.
  • When Hungarian word order is not so ‘logical’. In: Hans-Martin Gärtner – Sigrid Beck – Regine Eckardt – Renate Musan – Barbara Stiebels (eds.) Between 40 and 60 Puzzles for Krifka. 2006.
  • Kiefer, Ferenc and Beáta Gyuris. Szemantika. In: Kiefer Ferenc (ed.) A magyar nyelv. Budapest, Akadémiai Kiadó, 175-221. 2006.
  • Ingredients of a semantic theory of contrastive topics. In: Cécile Meier, Matthias Weisgerber (eds.) Proceedings of the Conference "Sub 8 – Sinn und Bedeutung." Arbeitspapier Nr. 117. Fachbereich Sprachwissenschaft. Konstanz, Universität Konstanz, 123-136. 2004.
  • Two types of contrastive topics? In: Anita Steube (ed.) Information Structure: Theoretical and Empirical Aspects. Berlin, De Gruyter, 75-96. 2004.
  • A new approach to the scope of contrastive topics. In: Benjamin Shaer, Werner Frey, Claudia Maienborn (eds.) Proceedings of the Dislocated Elements Workshop, ZAS Berlin, November 2003. ZASPiL 35: 133-156. 2004.
  • É. Kiss, Katalin and Beáta Gyuris 2003. Apparent scope inversion under the rise fall contour. Acta Linguistica Hungarica 50/3-4: 371-404. 2003.
  • Az igék jelentése és az eseményszerkezet. In: Kiefer Ferenc (ed.) Igék, főnevek, melléknevek (Előtanulmányok a mentális szótár szerkezetéről), Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXVIII. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 9-32. 2003.
  • Contrastive topics and alternatives in event semantics. In: István Kenesei and Péter Siptár (eds.) Approaches to Hungarian 8, Budapest, Akadémiai Kiadó, 187-216. 2002.
  • Contrastive Topics in a Possible-Worlds Semantics. In: Gábor Alberti, Kata Balogh and Paul Dekker (eds.) Proceedings of * Az aktuális tagolás és a kvantorok hatóköre. In: Maleczki Márta (ed.) A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei 5. Szeged, SZTE, Általános Nyelvészeti Tanszék, Magyar Nyelvészeti Tanszék, 369-387. 2002.
  • Semantic Licensing of VP-Ellipsis. Acta Linguistica Hungarica 48: 59-78. 2001.
  • Kvantoros kifejezések és alternatíváik a kontrasztív topikban. In: Kabán Annamária (ed.) Funkcionális mondatperspektíva és szövegszerkesztési stratégia. Miskolc, Miskolci Egyetemi Kiadó, 57-64. 2001.
  • On the Semantic Interpretation of amikor ‘when’ and ha ‘if’ Clauses in Hungarian. In: Gábor Alberti, and István Kenesei (eds.) Papers from the Pécs Conference, Approaches to Hungarian. 7. Szeged, JATEPress, 261-271. 2000.
  • On the Scopal Properties of Hungarian Quantifiers in Contrastive Topic. In: Kiyomi Kusumoto and Elisabeth Villalta (eds.) UMOP 23: Issues in Semantics. Amherst, MA, GLSA, 43-58. 2000.
  • The Interpretation of Adverbial Quantifiers in Contrastive Topic in Hungarian. In: Masako Hirotani, Andries Coetzee, Nancy Hall and Ji-Yung Kim (eds.) NELS 30. Amherst, MA, GLSA, 259-274. 2000.
  • Semantic Licensing of VP-Ellipsis. In: Huba Bartos (ed.) Papers in the Mental Lexicon. Research Institute for Linguistics, HAS, Budapest, 67-91. 2000.
  • A Pragmatic Account of the Distribution of Hungarian Quantifiers in Contrastive Topic. In: Doximp 3: Graduate Students’ Third Linguistics Symposium. (Working Papers in the Theory of Grammar, Vol. 6, No. 3) Budapest, Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences, 97-106. 1999.
  • Temporális kvantorok a magyarban. In: Büky, László and Márta Maleczki (eds.) A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei 3. Szeged, JATE, 41-58. 1998.
  • Subordinate Clauses are Not Always Restrictors. In: Selected Papers of Docsymp 2: Graduate Students’ Second Linguistics Symposium (Working Papers in the Theory of Grammar Vol. 5, No. 2), Budapest, Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences, 127-138. 1998.
  • The Analysis of Hungarian Adverbial Quantifiers in a Generalized Quantifier Framework. In: Robin Cooper and Thomas Gamkrelidze (eds.) Proceedings of the Second Tbilisi Symposium on Language, Logic and Computation, September 16-21, 1997, 126-134. 1998.
  • Az univerzális kvantifikáció értelmezése óvodás korban. In: Gábor Székely and Erzsébet Cs. Jónás (eds.) Nyelvek és nyelvoktatás a Kárpát-medencében. 1996.

Díjai, ösztöndíjai, elismerései

[szerkesztés]
  • 1993-ban diplomája átvételekor a Kossuth Lajos Tudományenyetemen dékáni dicséretben részesült kiváló tanulmányi eredményei és közösségi munkája miatt.
  • 2002-ben Fiatal Kutatói Díjat nyert az MTA Nyelvtudományi Intézetében.
  • 2018-ban elnyerte az MTA Nyelvtudományi Intézetének Szépe György Publikációs Díját.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]