Mesterházi Márton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dr. Mesterházi Márton
Született Mesterházi Márton
1941. július 7. (78 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Pécsvári Ágnes (1962-)
Foglalkozása műfordító, szerkesztő, irodalomtörténész, dramaturg, egyetemi tanár

Dr. Mesterházi Márton (Budapest, 1941. július 7.) műfordító, szerkesztő, irodalomtörténész, dramaturg, egyetemi tanár. Az irodalomtudományok kandidátusa (1987).

Életpályája[szerkesztés]

1959-ben végzett a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1959–1964 között az ELTE BTK magyar-angol-francia szakos hallgatója volt. 1964–2004 között a Magyar Rádió dramaturgja volt. 1970 óta jelentek meg tanulmányai és fordításai. 1975–1984 között a Világszínház 135 adásának létrehozásában vett részt. 1996–2003 között ír drámatörténetet tanított az ELTE BTK-n. 1997–2005 között a műfordítói szemináriumot vezetett a Debreceni Egyetemen. 2007-ben nyugdíjba vonult.

Arnold Toynbee, Ian McEwan, John Arden, Christopher Hampton, Arthur Kopit, Wole Soyinka, David Hare, Brian Friel, Tom Murphy, Sebastian Barry műveit fordította. Kutatási területe a modern dráma és az ír groteszk.

Családja[szerkesztés]

Szülei: Mesterházi Lajos (1916–1979) író[1] és Ditróy Zsófia voltak.[2] 1962-ben házasságot kötött Pécsvári Ágnessel. Két gyermekük született: Mesterházi Mónika (1967-) műfordító és Mesterházi Gábor (1968-) szerkesztő, zenekritikus.

Művei[szerkesztés]

  • A BBC rádiószínháza (1978)
  • Sean O`Casey világa (1983)
  • Mesterházi Lajos: Visszaemlékezések (Mesterházi Miklóssal, 1984)
  • Sean O`Casey Magyarországon (1993)
  • Ír ember színpadon (2006)
  • Aki király akart lenni (2010)

Műfordításai[szerkesztés]

  • Arnold Toynbee: Válogatott tanulmányok (tanulmányok, 1971)
  • John Arden: Drámák (drmák, 1979)
  • Ian McEwan: Idegenben (kisregény, 1984)
  • Synge, J. M.: Drámák (drámák, 1986)
  • Hare, D.: Vissza a fegyverekhez (1989)
  • Brian Friel: Helynevek; Indulatmondat (1990)
  • Sebastian Barry: Sherkin-szigeti imádságok (2003)
  • W. B. Yeats: A csontok álmodása (2004)

Rádiójátékai[szerkesztés]

[3]

  • Courteline: Első vizit (1960, 1979)
  • László Anna: Egy keresztespók tapasztalata (1967-1968, 1970, 1978)
  • Gosztonyi János: A meghajszolt szelíd (1970)
  • Euripidész: Élektra (1970, 1992)
  • Vágó Péter: Lakótelepen (1972)
  • Madách Imre: Az ember tragédiája (1973, 1983)
  • Lives: Az emlékmű (1974, 1978, 1986)
  • Kolin Péter: A vaslovag (1974-1975)
  • Thomas: A mi erdőnk alján (1975-1976)
  • Szophoklész: Antigoné (1976, 1996, 2000)
  • Bardijewski: A lépcső (1977)
  • Hieng: Cortez visszatér (1978, 1992)
  • Scharang: Merénylet (1978, 1987)
  • Hawort: Ezen már nincs mit okoskodni (1979)
  • Dobreszki: A borbély (1980)
  • Mihic: Fóka úr (1981, 1986, 1992)
  • Thibaudeau: A cirkusz (1983)
  • Everac: A hozomány (1983)
  • O'Neill: Boldogtalan hold (1984, 1992)
  • Kovacevic: A balkáni gém (1988)
  • Vörösmarty Mihály: Vérnász (1994)
  • Parker: A jéghegy (2003)

Díjai[szerkesztés]

  • Szocialista kultúráért (1976)
  • Cserés Miklós-díj (1994)
  • Új Magyar Hangjáték Díj (1997, 1998)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ki Kicsoda
  2. MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  3. Rádiólexikon

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]