Kiss Jenő (nyelvész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kiss Jenő
Született 1943. február 1. (75 éves)
Mihályi
Nemzetisége magyar
Foglalkozása nyelvész,
egyetemi tanár

Kiss Jenő (Mihályi, 1943. február 1. –) magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A dialektológia és a szociolingvisztika neves kutatója. 1989 és 2008 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelvtudományi Tanszékcsoport (2002-től Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet) igazgatója.

Életpályája[szerkesztés]

1961-ben érettségizett, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar–latin szakára (később 1963-ban felvette a finnugor szakot is), ahol 1966-ban szerzett tanári és finnugor szakos előadói diplomát. 1968-ban védte meg egyetemi doktori disszertációját. Egyetemi évei alatt az Eötvös Collegium tagja volt.

Diplomájának megszerzése után az egyetem magyar nyelvtörténet és nyelvjárástani tanszékének oktatója lett. 1969-ben kikerült Göttingenbe, ahol az ottani egyetem magyar lektora volt. 1975-ben tért haza. 1979-ben rövid ideig vendégtanár volt Berlinben. 1980-ban docensi, 1990-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. Előtte 1984 és 1990 között a BTK oktatási dékánhelyettese volt. 1991-ben a magyar nyelvtörténeti és nyelvjárástani tanszék vezetője lett (ma: magyar nyelvtörténeti, szociolingvisztikai és dialektológiai tanszék). A tanszéket 2006-ig vezette. Ezzel párhuzamosan 1989-től 2008-ig a Magyar Nyelvtudományi Tanszékcsoport (2002 óta Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet) igazgatója volt. 2007-ben az MTA és az ELTE közös Geolingvisztikai Kutatócsoportjának vezetője lett. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.

1974-ben a Magyar Nyelvtudományi Társaság titkárává választották, ezt a tisztségét 1990-ig viselte, amikor a társaság főtitkára lett. 2005-ben a tudományos társaság elnökévé választották. Ezen kívül 2000-ben a Nemzetközi Dialektológiai és Geolingvisztikai Társaság vezetőségi tagja, ill. 2003-ban a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja lett.

1991-től volt az Atlas Linguarum Europae magyar nemzeti bizottságának elnöke. Ezen kívül a Magyar Nyelv, a Dialectologia et Geolinguistica szerkesztőbizottságába is bekerült.

1977-ben védte meg a nyelvtudományok kandidátusi, 1989-ben akadémiai doktori értekezését. 1997-ben az MTA közgyűlési képviselőjévé választották (2000-ig volt képviselő), emellett 1998 és 2001 között az MTA Doktori Tanácsának nyelvésztagja volt. 2001-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007-ben pedig rendes tagjává. Korábban a Nyelvtudományi Bizottság tagjaként is dolgozott, melynek 2002 és 2008 között elnöke volt. 2005-ben az Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottság elnökévé nevezték ki.

Munkássága[szerkesztés]

Kutatási területei a dialektológia, a szociolingvisztika, a nyelvtörténet és a nyelvtudomány-történet. Jelentős szerepe volt a magyar nyelvjáráskutatás módszertanának megújításában, valamint a szociolingvisztikai (társadalomnyelvészeti) és a strukturális szempontok nyelvjárástani alkalmazása terén.

A nyelvi tudat és attitűdök, felfogások regionális-területi környezetben történő vizsgálat kutatásának megújítását irányozta elő, illetve korszerűsítette. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem számítógépes dialektológiai központjának egyik kezdeményezője és alapítója volt.

Családja[szerkesztés]

Nős, házasságából két leány- és egy fiúgyermeke született.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • A rábaközi Mihályi igeképzői (1970)
  • Studien zur Wortbildung und Etymologie der finnisch-ugrischen Sprachen (1976)
  • Mihályi tájszótár (1979)
  • A cipészmesterség szakszókincse a rábaközi Mihályiban (1981)
  • Nyelvjárási tanulmányok (1981)
  • A rábaközi Mihályi nyelvjárásának hang- és alaktana (1982)
  • Fejezetek a mihályi nyelvjárás mondattanából (1982)
  • Magyar madárnevek (1984)
  • A pingvintől a kolibriig (1985)
  • Állandó szókapcsolatok a rábaközi Mihályiban (1989)
  • A mihályi nyelvjárás változásai 1889 és 1989 között (1990)
  • Magyar anyanyelvűek – magyar nyelvhasználat (1994)
  • Társadalom és nyelvhasználat (1995)
  • Zsirai Miklós (1995)
  • Magyar nyelvjárási kalauz (2000)
  • Magyar dialektológia; szerk. Kiss Jenő; Osiris, Bp., 2001 (Osiris tankönyvek)
  • Magyar nyelvtörténet; szerk. Kiss Jenő, Pusztai Ferenc; Osiris, Bp., 2003 (Osiris tankönyvek)
  • Nyelv és nyelvhasználat a moldvai csángók körében; szerk. Kiss Jenő; Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp., 2004 (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai)
  • Dialektológia és nyelvtudomány: hagyomány és korszerűség; MTA, Bp., 2005 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)
  • Zsirai Miklós, 1892-1955. Elhangzott: 2005. április 18.; MTA, Bp., 2006 (Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett)
  • Benkő Loránd emlékezete; szerk. Juhász Dezső, Kiss Jenő; MNYT, Bp., 2012 (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai)
  • A magyar nyelv és nyelvközösség; Balaton Akadémia, Keszthely, 2012 (Szent György könyvek)
  • A nyelvi változás. Kutatói dilemmák; MTA, Bp., 2013 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)
  • Kérdések és válaszok a nyelvtudományban. Jelen, múlt, jövő : válogatás Kiss Jenő tanulmányaiból; szerk. Juhász Dezső;ELTE Eötvös, Bp., 2014
  • Ungari keel ja selle kõnelejaskond (A magyar nyelv és nyelvközösség); észtre ford. Paul Kokla; Eesti Keele Sihtasutus, Tallinn, 2016

Források[szerkesztés]