Hauser Arnold

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hauser Arnold
Született 1892. május 8.
Temesvár
Elhunyt 1978. január 29. (85 évesen)
Budapest
Foglalkozása filozófus,
művészettörténész,
egyetemi tanár

Hauser Arnold (Temesvár, 1892. május 8.Budapest, 1978. január 29.) filozófus, az MTA tagja (1977), művészettörténész, a művészetszociológiai irány képviselője.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben iratkozott be a pesti egyetem bölcseleti fakultására filozófia, német és francia szakra. Megismerkedett Mannheim Károllyal és Lukács Györggyel, velük együtt a Vasárnapi kör tagja lett (ebbe a körbe járt Balázs Béla, Fülep Lajos, Antal Frigyes is.) Itt ismerkedett meg a művészettörténettel, majd annak szociológiai vonatkozásaival is. 1918-ban doktorált Az esztétikai rendszerezés problémája című disszertációjával. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatási Népbiztosság előadójaként a művészeti oktatás reformálásán dolgozott.

1921-ben elhagyta az országot, tanulmányait Berlinben folytatta, A. Goldschmidt művészettörténeti és E. Troeltsch szociológiai előadásait hallgatta. 1924-ben Bécsbe költözött, ahol megélhetési problémák miatt tudományos munkásságot nem fejthetett ki. Olaszországban, Németországban tartózkodott, 1938-ig Bécsben élt, majd innen a nácizmus elől Londonba távozott.

Elméletében kezdetben Heinrich Wölfflin stílustörténeti módszerét követte, de a Vasárnapi körben megismert szociológia vonzásában áttért a művészettörténet szociológiai vonatkozásainak kutatására. Ebben a szellemben írta korszakalkotó művét A művészet és az irodalom társadalomtörténete címmel (az eredetit német nyelven írta Sozialgeschichte der Kunst und der Literatur címmel.) E műve tulajdonképp hatalmas kultúrtörténeti szintézis. Bírálói azt vetették szemére, hogy nem foglalkozik az egyes művekkel, de ennek Hauser is tudatában volt.

1953 és '57 között a leedsi egyetemen tanított művészettörténetet, 1957–59, illetve 1965–66 között Amerikában volt vendégprofesszor.

1976-ban a Magyar Televízió portréfilmet készített róla. 1977 nyarán letelepedett Magyarországon, de terveinek valóra váltását betegsége és halála meghiúsította.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Social History of Art; német eredetiben Sozialgeschichte der Kunst und Literatur (A művészet és irodalom társadalomtörténete I-II.) 1951.
  • Philosophie der Kunstgeschichte (A művészettörténet filozófiája) 1957.
  • Der Manierismus. Die Krise der Renaissance und der Ursprung der modernen Kunst (Mannerism: The Crisis of the Renaissance and the Origin of Modern Art) 1964.
  • Soziologie der Kunst (Sociology of Art) 1974
  • Im Gespräch mit Georg Lukács 1978

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Németh Lajos: Arnold Hauser (A művészet és az irodalom társadalomtörténete c. könyv utószava)
  • Alberto Tenenti: Hauser, Arnold: Art, histoire sociale et méthode sociologique. In: Annales. Economies, Societes, civilisations. Paris: 12(1957)3, S. 474–481.
  • Zoltán Halász: In Arnold Hauser’s workshop. In: The new Hungarian quarterly. Budapest: 16(1975)58, S. 90–96.
  • K.-J. Lebus: Zum Kunstkonzept Arnold Hausers. In: Weimarer Beiträge. Berlin 36(1990)6, S. 210–228. (online)
  • Magyar Életrajzi Lexikon

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Sárközi, Mátyás: Hungaro-Brits. The Hungarian Contribution to British Civilisation. London, Szerző, 2000.
  • Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 3. átd. kiad. Szerk. Betlen Katalin. Bp., Kossuth, 1975.
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Művészeti kislexikon. [Szerk. Lajta Edit]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1973.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Bp., Hitel, 1992.
  • Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Világirodalmi lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1970-1997.
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
  • Deutsches Literatur-lexikon. (Bern-München, 1968-)
  • International Biographical Dictionary of Center European Emigrés 1933-1945. (München-New York-London-Paris, 1983)