Hauser Arnold

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hauser Arnold
Született 1892. május 8.
Temesvár
Elhunyt 1978. január 29. (85 évesen)
Budapest
Foglalkozása filozófus,
művészettörténész,
egyetemi tanár

Hauser Arnold (Temesvár, 1892. május 8.Budapest, 1978. január 29.) filozófus, a MTA tagja (1977), művészettörténész, a művészetszociológiai irány képviselője.

1910-ben iratkozott be a pesti egyetem bölcseleti fakultására filozófia, német és francia szakra. Megismerkedett Mannheim Károllyal és Lukács Györggyel, velük együtt a Vasárnapi kör tagja lett (ebbe a körbe járt Balázs Béla, Fülep Lajos, Antal Frigyes is.) Itt ismerkedett meg a művészettörténettel, majd annak szociológiai vonatkozásaival is. 1918-ban doktorált Az esztétikai rendszerezés problémája című disszertációjával. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatási Népbiztosság előadójaként a művészeti oktatás reformálásán dolgozott.

1921-ben elhagyta az országot, tanulmányait Berlinben folytatta, A. Goldschmidt művészettörténeti és E. Troeltsch szociológiai előadásait hallgatta. 1924-ben Bécsbe költözött, ahol megélhetési problémák miatt tudományos munkásságot nem fejthetett ki. Olaszországban, Németországban tartózkodott, 1938-ig Bécsben élt, majd innen a nácizmus elől Londonba távozott.

Elméletében kezdetben Heinrich Wölfflin stílustörténeti módszerét követte, de a Vasárnapi körben megismert szociológia vonzásában áttért a művészettörténet szociológiai vonatkozásainak kutatására. Ebben a szellemben írta korszakalkotó művét A művészet és az irodalom társadalomtörténete címmel (az eredetit német nyelven írta Sozialgeschichte der Kunst und der Literatur címmel.) E műve tulajdonképp hatalmas kultúrtörténeti szintézis. Bírálói azt vetették szemére, hogy nem foglalkozik az egyes művekkel, de ennek Hauser is tudatában volt.

1953 és '57 között a leedsi egyetemen tanított művészettörténetet, 1957–59, illetve 1965–66 között Amerikában volt vendégprofesszor.

1976-ban a Magyar Televízió portréfilmet készített róla. 1977 nyarán letelepedett Magyarországon, de terveinek valóra váltását betegsége és halála meghiúsította.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Social History of Art; német eredetiben Sozialgeschichte der Kunst und Literatur (A művészet és irodalom tásadalomtörténete I-II.) 1951.
  • Philosophie der Kunstgeschichte (A művészettörténet filozófiája) 1957.
  • Der Manierismus. Die Krise der Renaissance und der Ursprung der modernen Kunst (Mannerism: The Crisis of the Renaissance and the Origin of Modern Art) 1964.
  • Soziologie der Kunst (Sociology of Art) 1974
  • Im Gespräch mit Georg Lukács 1978

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Németh Lajos: Arnold Hauser (A művészet és az irodalom társadalomtörténete c. könyv utószava)
  • Alberto Tenenti: Hauser, Arnold: Art, histoire sociale et méthode sociologique. In: Annales. Economies, Societes, civilisations. Paris: 12(1957)3, S. 474–481.
  • Zoltán Halász: In Arnold Hauser’s workshop. In: The new Hungarian quarterly. Budapest: 16(1975)58, S. 90–96.
  • K.-J. Lebus: Zum Kunstkonzept Arnold Hausers. In: Weimarer Beiträge. Berlin 36(1990)6, S. 210–228. (online)
  • Életrajzi Lexikon

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]