Dienes Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dienes Pál
Született 1882. november 24.[1]
Tokaj[1]
Elhunyt 1952. március 23. (69 évesen)[1]
London[1]
Állampolgársága magyar
Házastársa Dienes Valéria (1905. december – )
Gyermekei
Foglalkozása matematikus,
filozófus
SablonWikidataSegítség

Dienes Pál, Dienes Pál Sándor (Tokaj, 1882. november 24.Tumbridge, Wales, 1952. március 23.) matematikus, filozófus, egyetemi tanár, eszperantista. Dienes Zoltán apja.

Életpályája[szerkesztés]

Dienes Barna és Pusztay Ilona fiaként született. A debreceni református kollégiumban végzett. Ezután a budapesti Tudományegyetemen matematika-fizika szakos hallgató lett és 1904-ben tanári oklevelet szerzett. 1905. november 15-én Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Geiger Valéria Annával,[2] akitől 1922-ben elvált.[3] A pesti diákévek alatt kiment Párizsba, s a Sorbonne-on a College de France-ban kutatott. 1909-ben megvédte a "Sorbonne Doktora" címét Párizsban. A cím megvédése után a pesti tudományegyetemen magántanárrá habilitálták. 1921-ben a walesi Aberystwyth Egyetemen, majd 1923-ban a Swansea Egyetemen tartott előadásokat. 1929-ben a Birkbeck, University of Londonon lett egyetemi oktató majd 1945-től professzor. Leginkább a Taylor-sorokkal foglalkozott. Számos könyve jelent meg, néhány kötete már csak posztumusz. Londonban helyezték örök nyugalomra.

Művei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven), 1967. (Hozzáférés: 2022. január 30.)
  2. A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 1066/1905. folyószáma alatt.
  3. A budapesti kir. tvszék 1.P.37900/922. számú ítélete.

Források[szerkesztés]

  • Gyires Béla: Dienes Pál. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 249-250. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986.
  • Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Sain Márton: Matematikatörténeti ABC. 6. kiad. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó-TypoTEX, 1993.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub

További információk[szerkesztés]