Ugrás a tartalomhoz

Alexa Károly

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alexa Károly
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
SzületettAlexa Károly
1945. június 16. (81 éves)[1]
Radstadt
Állampolgárságamagyar[2]
Foglalkozásairodalomtörténész, kritikus, egyetemi oktató
Kitüntetései
A Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója
Hivatali idő
1993 – 1996
ElődOltványi Ottó
UtódTompa Gábor
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexa Károly témájú médiaállományokat.

Alexa Károly (Radstadt, 1945. június 16. –) József Attila-díjas magyar irodalom- és művelődéstörténész, kritikus, író, közíró, egyetemi oktató.[3] A Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója.[4] A Sánta Kutya díj bizottsági tagja.

Életpályája

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülei Alexa István és Kundlák Ilona. Örmény felmenőkkel rendelkezik Gajzágó ágon.[5] 1959–1963 között a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban tanult. 1963–1968 között Eötvös-kollegistaként az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar–történelem szakos hallgatója volt. 1968–1970 között szakmunkástanuló iskolában oktatott. 1970–1993 között az ELTE BTK régi, illetve a XIX. századi magyar irodalomtörténet tanszékén oktatott, 1978-tól adjunktus volt. 1973–1975 között a Magyar Hírlap kulturális rovatvezetője volt. 1975–1977 között a Kortárs című folyóirat kritikai rovatvezetője volt.[3] 1978–1983 között a Mozgó Világ főszerkesztő-helyettese volt.[3] 1986-ban kilépett a Magyar Szocialista Munkáspártból. 1988–1992 között a Hitel főszerkesztő-helyettese volt.[4] 1991–1992-ben a Heti Magyarország főszerkesztő-helyetteseként, 1992–1993-ban főszerkesztőjeként dolgozott. 1993–1996 között a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója,[3] 1998–2001 között a Magyar Televízió Hírtanácsának elnöke, 2000–2004 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója volt.[6] 2004 óta az Életünk igazgató-főszerkesztője,[6] 2015 óta a Helyem Házam Palotám folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

Alexa Károly a hetvenes évek elejétől a Kortárs című folyóirat versrovatának vezetőjeként a korszak legjelesebbjeinek, nagy öregjeinek (Weöres Sándor, Illyés Gyula, Pilinszky János) a kézirataival is foglalkozott.

A nyolcvanas években a Mozgó Világ szerkesztőségébe átkerülve a korszak izgalmas és pezsgő irodalmi életének részese lett.[4] A Mozgó Világban több tanulmányt publikált Hajnóczy Péter írásairól.

Irodalomszemlélete sosem volt egyoldalú. Amellett, hogy elismeri, hogy az ún. prózafordulat szerzőinek – leginkább is Esterházy Péternek – az írásai korszaknyitó művek voltak a maguk idejében,[7] nagyra becsüli a más irodalmi vonalat képviselő Tar Sándor[8] és Szilágyi István[9] munkásságát is.

Nádas Péter műveinek szintén értő elemzője.[10]

Alexa Károly sokat tett Hamvas Bélának, a magyar irodalom immáron kultikus rangra emelkedett szerzőjének az elismertetéséért.[11] (Már az 1960-as években az Életünk folyóiratban közölt Hamvas-írásokat, ami akkor bátor tettnek számított.)

Irodalomtörténészként Mikszáth Kálmán írói világában mélyedt el leginkább, s tett érvényes megállapításokat Mikszáth prózájáról.[12] Rámutatott, hogy Mikszáth legjellemzőbb művei: a nemesi középosztály értékvesztését és lecsúszását bemutató regények egyszerre állnak az adomázó mesélés és a kíméletlen létkritika jegyében.

Életművéből kiemelést érdemel A magyar polgár és a magyar író című kötet.[13] Ez a nagyívű esszé a magyar polgárság kialakulásának zsákutcás történetét elemzi; a kezdetektől, a felvilágosodás polgáreszményétől egészen napjainkig. Eötvös József irányregényeitől, Eötvös Károly munkásságán, a századvég-századelő klasszikus polgárirodalmán, Krúdy Gyulán és Márai Sándoron át tárgyalja a legértékesebb írói teljesítményeket.

A 2010-es évektől kezdve érdeklődése a művelődéstörténet felé fordult: azok a „kódok” érdeklik, amelyek a magyar nemzeti karaktert alakítják.[14] Legutóbbi esszékötete Koldusállás címmel számol be elért eredményeiről.[14]

Ízléspreferenciájáról hű képet ad, hogy amikor a Korunk folyóirat körkérdést intézett mintegy száz költőhöz, irodalomtörténészhez, kritikushoz, amelyben arra kérte őket, hogy nevezzék meg az általuk legszebbnek tartott tíz XX. századi magyar verset, Alexa Károly e versekre adta le voksát:[15]

  1. Ady Endre: A Szerelem eposzából
  2. Babits Mihály: Psychoanalysis Christiana
  3. Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség
  4. Szabó Lőrinc: Mézpergetés (Tücsökzene, 139.)
  5. Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus
  6. József Attila: Tudod, hogy nincs bocsánat
  7. Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról
  8. Weöres Sándor: Valse triste
  9. Pilinszky János: Sztavrogin elköszön
  10. Veress Miklós: A CLIII zsoltár

Művei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Isten tenyerén ülünk. Fiatal költők antológiája; vál. és összeáll. Alexa Károly, Tárnok Zoltán; Magvető, Budapest, 1980
  • "Tagjai vagyunk egymásnak". A Tarzuszi szavaival köszöntik a hetvenéves Mészöly Miklóst barátai; szerk. Alexa Károly és Szörényi László;
  • Szépirodalmi–Európa Alapítvány, Budapest, 1992
  • A Landeszmann-dosszié. A Heti Magyarország könyve; szerk. Alexa Károly et al.; Hírlapkiadó Vállalat, Budapest, 1993
  • Magyar zsoltár I-II.; vál., szerk. Alexa Károly; Kortárs, Budapest, 1994
  • Eleitől fogva. Tanulmányok, esszék; Kortárs, Budapest, 1996
  • A szerecsen komornyik. Művek, életművek; Kortárs, Budapest, 1999
  • Ugyanazon gyuradékból. Kortárs Könyv-jelző, 1998-2000; Kortárs, Budapest, 2000
  • Jászság. Tájak, korok, emberek. Land and people. Landschaft und Leute; fotók Korniss Péter, szöveg Alexa Károly; A Jászságért Alapítvány–Magyar Könyvklub, 2001
  • Kertünk Istennel határos. Gozsdu Elek és Weisz Anna levelezése, 1906-1915; szerk. Pongrácz P. Mária és Alexa Károly; Kortárs, Budapest, 2001
  • Mikszáth Kálmán: Fény- és árnyképek; vál., szerk., bev. Alexa Károly; TTFK–Kortárs, Budapest, 2002 (Magyar néző)
  • A magyar polgár – és a magyar író. Álmok, tények, rögeszmék; Kortárs, Budapest, 2003
  • Polgárosodás és irodalom; szerk. Alexa Károly; Kölcsey Intézet, Budapest, 2003 (Kölcsey füzetek, 3.)
  • Quodlibet; Kortárs, Budapest, 2004
  • Édesanyámnak; B.K.L., Szombathely, 2005 (Ajándék könyvecske)
  • Életünk és irodalmunk; Kortárs, Budapest, 2006 (Kortárs kritika)
  • Jézus mosolya; Cz Simon, Budapest, 2007
  • Hírnapló; Cz Simon, Budapest, 2009
  • Távol az Araráttól... A magyarörmény irodalom; vál., szerk., bev. Alexa Károly; Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, Budapest, 2014 (Erdélyi örmény múzeum, 20.)
  • Bujdosó mondatok; Antológia, Lakitelek, 2015
  • Magyar látóhatár. Borbándi Gyula (1919-2014) emlékkönyv; szerk. Alexa Károly; Antológia, Lakitelek, 2015 (Retörki könyvek, 9.)
  • Koldusállás. Esszék, tárcák, beszélyek; Kortárs, Budapest, 2018 (Kortárs tárca)

Díjai, elismerései

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2019. december 31.
  2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2017. március 27.
  3. 1 2 3 4 Alexa Károlyról írt rövid ismertető a Magyar Művészet című sajtóorgánumban
  4. 1 2 3 Talpig lehallgatva című cikk - interjú Alexa Károllyal; készítette: Tóth Ida;megjelent a Magyar Nemzetben 2019. november 30-án
  5. ↑ Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Erdélyi Örmény Gyökerek, Budapest, 2000
  6. 1 2 A Magyar Írószövetség adatlapja Alexa Károlyról
  7. ↑ Alexa Károly: A padisah sátra - Hol a helye Esterházy Péternek és életművének?; megjelent a Magyar Időkben 2018. augusztus 4-én
  8. ↑ Alexa Károly: Életünk és irodalmunk című könyve, mely - többek között - a Tar Sándorról írott méltató tanulmányát is tartalmazza
  9. ↑ Alexa Károly Magyar történelem, magyar mitológia című tanulmánya a Kortársban, amelyben Szilágyi István prózájáról ad elemzést
  10. ↑ Nádas Péter műveiről íródott szakirodalom a dia.hu-n benne Alexa Károly két írásával: a Zsidó–magyar mitológia (némelyeknek) című tanulmánnyal (Nádas Péter: Egy családregény vége című művéről), illetve a Semmit tudni című tanulmánnyal (Nádas Péter Emlékiratok könyve című művéről);mindkét tanulmány a Szerecsen komornyik című köteteben jelent meg 1990-ben
  11. ↑ Alexa Károly: Hamvas Béla a változó időben című cikke
  12. ↑ Alexa Károly: A próza megújulása és Mikszáth című tanulmánya a Pannon Enciklopédiában
  13. ↑ Kritika Alexa Károly A magyar polgár és a magyar író című művéről a kultura.hu-n (megjelent: 2004. szeptember 22.)
  14. 1 2 A 2019-es Príma-díj kapcsán a Szombathelyi Televízióban elhangzott kísérőszöveg
  15. ↑ A Korunk 2001-es körkérdése a 20. század legszebb magyar verseiről benne Alexa Károly válaszaival
  16. ↑ "Alexa Károlyt a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki – Az íróval egyházashetyei birtokán beszélgettünk". 2015. március 23. Hozzáférés: 2024. január 4.
  17. ↑ "Állami kitüntetéseket adott át Balog Zoltán". 2015. március 13. 2015. március 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. január 4.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alexa_Károly&oldid=29241922”