Tompa Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tompa Gábor
Tompa.jpg
Született 1957. augusztus 8. (56 éves)
Marosvásárhely, román
Pályafutása
Aktív évek 1981 – napjainkig

Tompa Gábor[1][2][3][4](Marosvásárhely, 1957. augusztus 8. –) világhírű erdélyi magyar színházi rendező, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója és főrendezője, egyetemi oktató, színészpedagógus, költő. Igazgatása alatt a Kolozsvári Állami Magyar Színház európai hírű színházi műhellyé vált (2008 óta tagja az Európai Színházi Uniónak is, egyetlen magyar tagszínházként), számos nemzetközi, hazai és anyaországi kitüntetést szerzett és olyan alkotókat vonzott, akiknek köszönhetően az intézményt a szaksajtó mára "a legjobb magyar színtársulatként" tartja számon.[1][2][3]

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tompa Gábor 1957. augusztus 8-án született Marosvásárhelyen. Édesapja a szintén nagy hírű rendező, színházigazgató Tompa Miklós, akiről a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata is a nevét kapta (Tompa Miklós Társulat). Édesanyja a Marosvásárhelyi Székely Színház neves színésznője, Mende Gaby. Középiskolai tanulmányai után Bukarestben tanul tovább a Színház és Filmművészeti Akadémia rendező szakán. Itt olyan nemzetközi hírű színházi alkotók voltak mesterei, mint Liviu Ciulei, Mihai Dimiu és Cătălina Buzoianu. Sokat tanult édesapjától, Tompa Miklóstól (aki a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet rektora volt, és kivételes színházpedagógus), illetve Harag Györgytől is, akit szintén mesterének tart. Harag György rendez című visszaemlékezésében a tanítvány szemszögéből ír a nagy erdélyi realistáról (a mester hatvanadik születésnapja alkalmából), akitől sokat tanulhatott.

Miután 1981-ben rendezői diplomát szerzett, a Kolozsvári Állami Magyar Színházhoz szerződött rendezőnek. Már korai rendezéseiből is nyilvánvalóvá vált, hogy a nagy realista mesterektől (is) tanult Tompa nem csupán továbbfejleszti a nagy elődök színpadi megoldásait, de sajátos rendezői nyelv megteremtésére törekszik. Általa hangsúlyosabban törtek be az erdélyi magyar színpadokra az ekkoriban épp fénykorát élő, nemzetközi elismerésnek örvendő román színház technikái, képszerű megoldásai. Tompa Gábor olyan újítóként lépett fel, aki a "hiányzó" avantgárd szellemiséget, az abszurd, szimbolista, ritualizáló, szcenografikus technikákat is sorra "kipróbálta" Kolozsvár színpadán. Merész kísérletezéssel közelített minden műhöz, újszerű rendezői nyelvében ötvözte a magyar és román színház legjobb hagyományait, a nagy elődök eredményeit, figyelve a legújabb nemzetközi fejleményekre is. Egyéni látásmódjával olyan formanyelvet alkotott, amely összetéveszthetetlenné tette "művészi kézjegyét".

1989-től a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet tanára, majd megalapítja a kolozsvári színiegyetemet a Babeș-Bolyai Tudományegyetem keretében (előbb a bölcsészkar keretében, majd önállósulva Színház és Filmművészeti Fakultás néven működik tovább), amelynek 1991-től rendezői képzését is vezette.

1990-ben lett a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgató-főrendezője. Hamar hozzálátott a színház arculatának átformálásához. Igazgatása alatt eltörölte a bérletrendszert, felszámolni igyekezett az általa megkövesedettnek ítélt struktúrákat, nyitni próbált a legkorszerűbb tendenciák felé. Új közönségrétegeket kívánt megszólítani (és kinevelni), ebbéli törekvéseiben pedig elsősorban a fiatal értelmiségre és a kolozsvári egyetemistákra alapozott. Heves támadások érték a konzervatívabb közönségrétegek részéről, számos kolozsvári értelmiségi, közszereplő és színházi ember támadta merész lépéseit. Mellé állt ugyanakkor az erdélyi értelmiség egy másik jelentős része (ennek következménye lett az a híres-hírhedt levélváltás, amely a kolozsvári és országos magyar sajtó, de elsősorban a kolozsvári Szabadság napilap hasábjain zajlott személye és az általa eszközölt változtatások körül[5]). Kérlelhetetlenségével és kitartásával hamar afféle "erdélyi színházi fenegyerek"-ké vált, aki később sem szűnt meg konfliktusos személyiségnek lenni (legutóbb kolozsvári értelmiségiek egy csoportja követelte leváltását a színház éléről[6]), de akinek törekvéseit szakmai sikerek sokasága és az ezeket koronázó nemzetközi hírnév igazolja. 1992-es paradigmatikus A kopasz énekesnő-rendezését sokan egyféle művészi programként tekintették, amely a kolozsvári színház jövendő arculatát is meghatározni kívánja. Már a kilencvenes évek elejétől szinte állandó alkotótársává válik Visky András dramaturg, író akivel közös munkában születtek legnagyobb sikerű rendezései.

2006-ban alkotói munkásságáért az Európai Színházi Unió egyéni tagjává választotta. 2008-ban az általa vezetett intézmény (egészében) is felvételt nyert a Színházi Unióba. 2007 januárjától a Kaliforniai Egyetem (San Diego) Színházi Tanszékén a Rendezői Program vezetője.

2012 decemberében - anélkül, hogy egyeztetett volna vele erről a Magyar Művészeti Akadémia vezetője - felvették tagnak a Magyar Művészeti Akadémiára, de éppen ezért le is mondott a tagságról[7].

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 57. [8]

Külföldi rendezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2010:
    • Ruins True - A The Sushi Center for the Urban Arts, San Diego és a Kolozsvári Állami Magyar Színház koprodukciója
  • 2009:
    • Büchner: Woyzeck - La Jolla Playhouse-Potiker Theatre, San Diego, USA
  • 2008:
    • Mrożek: Tango - A Kaliforniai Egyetem Színházi Tanszéke, San Diego, USA
  • 2005:
    • Euripidész nyomán: Médeia körök – Újvidéki Színház, Szerbia
  • 2004:
    • Ionesco: Az új lakó – Northern Stage Ensemble, Newcastle, Nagy-Britannia
  • 2003:
  • 2002:
    • Visky András: Júlia – Thália Színház, Budapest – Kolozsvári Állami Magyar Színház
    • Camus: A félreértés – Vígszínház, Budapest, Magyarország
    • Csehov: Három nővér – Staatsteather Freiburg, Németország
  • 2001:
    • Shakespeare: Lear király – Vígszínház, Budapest, Magyarország
    • Beckett: Godot-ra várva – Manitoba Theatre Centre, Winnipeg, Kanada
  • 2000:
    • Ionesco: A kopasz énekesnő – Theatre Athenee - Louis Jouvet, Párizs, Franciaország
    • Molière: Tartuffe – Theatre de l`Union, Limoges, Franciaország
    • Beckett: A játszma vége – Teatre Principale de Palma, Spanyolország
  • 1999:
    • Mrożek: Tango – Teatre Lliure, Barcelona, Spanyolország
    • Beckett: Godot-ra várva – Theatre Lyric, Belfast, Nagy-Britannia
    • Molière: Kényeskedők – Teatre Alegria, Barcelona, Spanyolország
  • 1997:
    • Mrożek: Tango – Pesti Színház, Budapest, Magyarország
    • Camus: A félreértés – Akademietheater, Bécs, Ausztria
  • 1996:
    • Ionesco: A kopasz énekesnő – Theatre de l`Union, Limoges, Franciaország
    • Vişniec: Bohóc kerestetik – Auersperg Fünftzen, Bécs, Ausztria
    • Molière: Tartuffe – Thália Színház, Budapest, Magyarország
  • 1995:
    • Beckett: Godot-ra várva – Freiburg Staatstheater, Németország
  • 1994:
    • Shakespeare: Hamlet – Tramway Theatre, Glasgow, Nagy-Britannia
  • 1992:
    • Beckett: Ó, azok a szép napok! – Wilma Theatre, Philadelphia, AEA (workshop)
    • Beckett: Godot-ra várva – Szigligeti Színház, Szolnok, Magyarország
  • 1991:
    • Camus: A félreértés – Szigligeti Színház, Szolnok, Magyarország
    • Székely János: Mórok – Gyulai Várszínház, Magyarország
  • 1990:
    • Büchner: Woyzeck – Újvidéki Színház, Jugoszlávia
  • 1987:
    • Per Olov Enquist: Ének Phaedráért – Nemzeti Színház, Skopje, Jugoszlávia

Romániai rendezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2011:
    • Moliére: "A mizantróp" - Iasi-i Nemzeti Színház
  • 2010
    • Büchner: "Leonce és Léna" - Kolozsvári Állami Magyar Szinház
    • Visky András: "Alkoholisták" - Kolozsvári Állami Magyar Szinház
    • Mozart: "Don Giovanni" - Kolozsvári Román Nemzeti Opera
  • 2009:
    • Visky András: Visszaszületés – Kolozsvári Állami Magyar Színház
    • Ionesco: A kopasz énekesnő - Lucian Blaga Nemzeti Színház, Kolozsvár
  • 2008:
    • Csehov: Három nővér – Kolozsvári Állami Magyar Színház
    • Shakespeare: III. Richárd – Kolozsvári Állami Magyar Színház, Gyulai Várszínház
  • 2006:
    • Visky András: Hosszú péntek – Kolozsvári Állami Magyar Színház
    • Heiner Müller: Kvartett – Temesvári Csepűrágó Alapítvány, Kolozsvári Állami Magyar Színház, Nottara Színház, Bukarest, Metropolis Ifjúsági Színház, Bukarest
    • Shakespeare: Lear király – Lucian Blaga Nemzeti Színház, Kolozsvár
    • Ionesco: Rinocéroszok – Radu Stanca Színház, Nagyszeben
  • 2005:
    • I.L. Caragiale: Az elveszett levél – Kolozsvári Állami Magyar Színház
    • Visky András: Tanítványok – Kolozsvári Állami Magyar Színház
    • Beckett: Godot-ra várva – Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy
    • Mrożek: Ház a határon – Radu Stanca Színház, Nagyszeben
  • 2004:
    • Jarry: Leláncolt Übü – Komédia Színház, Bukarest
    • Beckett: Ó, azok a szép napok! – Komédia Színház, Bukarest
  • 2003:
    • Ionesco: Jacques vagy a behódolás – Kolozsvári Állami Magyar Színház (Jelölés a 2003-as év legjobb előadása díjra)
    • Beckett: Játék – Thália Színház, Budapest – Kolozsvári Állami Magyar Színház
    • S. Witkiewicz: Svábbogarak – Szebeni Radu Stanca Színház, Nagyszeben
  • 2002:
    • Visky András: Júlia – Thália Színház, Budapest – Kolozsvári Állami Magyar Színház
  • 2001:
    • Mrożek: Károly – Kolozsvári Állami Magyar Színház
  • 2000:
    • Molière: A mizantróp – Kolozsvári Állami Magyar Színház (Jelölés a 2001-es év legjobb előadása díjra)
  • 1999:
    • Beckett: A játszma vége – Kolozsvári Állami Magyar Színház
  • 1998:
  • 1997:
    • Shakespeare: Hamlet – Craiovai Nemzeti Színház
    • Gombrowicz: Operett – Kolozsvári Állami Magyar Színház (Jelölés az 1997-es év legjobb előadása díjra)
  • 1995:
    • Büchner: Woyzeck – Bulandra Színház, Bukarest
    • Bulgakov: Képmutatók cselszövése – Kolozsvári Állami Magyar Színház
  • 1994:
    • Molière: Tartuffe – Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem, Marosvásárhely
  • 1993:
    • Camus: A félreértés – Kolozsvári Állami Magyar Színház (Jelölés az 1993-as év legjobb előadása és legjobb női alakítás – Spolarics Andrea – díjakra)
  • 1992:
    • Shakespeare: Szentivánéji álom – Kolozsvári Állami Magyar Színház
    • Ionesco: A kopasz énekesnő – Kolozsvári Állami Magyar Színház (Jelölés az 1992-es év legjobb előadása és legjobb rendező és legjobb női alakítás – Spolarics Andrea – díjakra)
  • 1991:
    • Shakespeare: Ahogy tetszik – Kolozsvári Állami Magyar Színház
    • Székely János: Mórok – Kolozsvári Állami Magyar Színház
  • 1990:
    • Heltai Jenő: Naftalin – Kolozsvári Állami Magyar Színház
  • 1989:
    • Kao Hszing-csien: A buszmegálló – Kolozsvári Állami Magyar Színház
    • Sigmond István: Szerelemeső – Kolozsvári Állami Magyar Színház
    • Ispirescu: A kocsi előállt – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
  • 1988:
    • Caragiale: Zűrzavaros éjszaka – Kolozsvári Állami Magyar Színház
  • 1987:
    • Shakespeare: Hamlet – Kolozsvári Állami Magyar Színház
    • Sütő András: Vidám sirató – Kolozsvári Állami Magyar Színház
  • 1986:
    • Poliakoff: Cukorváros – Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem, Marosvásárhely
  • 1985:
    • Mrożek: Tangó – Kolozsvári Állami Magyar Színház
  • 1984:
    • Caragiale: Zűrzavaros éjszaka – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
    • Feydeau: Zsákbamacska – Kolozsvári Állami Magyar Színház
    • Dehel Gábor: Az ártatlan – Kolozsvári Állami Magyar Színház
  • 1983:
    • Bulgakov: Ivan, a rettentő – Bulandra Színház, Bukarest
    • Mrożek: Piotr Ohey mártíromsága – Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem
    • Blaga: Manole mester – Kolozsvári Állami Magyar Színház
  • 1982:
    • Albee: Mese az állatkertről – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
    • Bulgakov: Ivan, a rettentő – Kolozsvári Állami Magyar Színház
  • 1981:
    • Mrożek: Tangó – Színház és Filmművészeti Főiskola, Bukarest
  • 1980:
    • Büchner: Woyzeck – Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház
  • 1979:
    • Beckett: Ó, azok a szép napok! – Színház és Filmművészeti Főiskola, Bukarest

Filmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Álarc mögött – (TVR – 1978) - rövidfilm
  • Fúga – (TVR – 1978) – portréfilm Jagamas Jánosról
  • Kínai védelem (Objektív Stúdió – 1999) – magyar-román-francia nagyjátékfilm

Oktatói tevékenység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1990–1995 – Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, rendező szak
  • 1991 – a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetem, Filológia Fakultása keretében induló Színművészeti szekció alapítója
  • 1995 – színész osztály, Freiburg-i Színművészeti Iskola, Németország
  • 1995 1999 – Színművészeti Akadémia, Barcelona
  • 1999–2000 – színész osztályok a Barcelonai és Terrassa-i Színművészeti Intézetekben, Spanyolország
  • 2007 - A University of California San Diego Szinházi Tanszékén a rendezői szak vezetője

Workshop-ok rendezőknek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • International Workshop Festival, Manchester, Nagy Britannia, 1993
  • International Workshop Festival, Glasgow, Nagy Britannia, 1994
  • International Workshop Festival, Belfast, Nagy Britannia, 2000
  • Festival de la Francofonie, Limoges, Franciaország, 2003
  • Workshop on Shakespeare, Palma de Mallorca, Spanyolország, 2003
  • Brunel Egyetem, London, Nagy Britannia, 2005 (MA-program rendezők számára

Megjelent kötetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A hűtlen színház – esszé, Kriterion, Bukarest, 1987
  • Óra, árnyékok – versek, Kriterion, Bukarest, 1989
  • Készenlét – versek, Héttorony, Budapest, 1990
  • Romániai magyar négykezesek – versek, Visky Andrással, Jelenkor, Pécs, 1994
  • A késdöfés gyöngédsége – tanulmányok, Komp-Press, Kolozsvár, 1995
  • Aki nem én – versek, Mentor, Marosvásárhely, 1996
  • Depressio Transilvanyae – versek, Kovács András Ferenccel, Pallas Akadémia, 1998
  • Lidércbánya – versek, Pallas Akadémia, 2004
  • Noé színháza – válogatott versek, Pallas Akadémia, 2004
  • A tatu hozománya – gyermekversek, Pallas Akadémia, 2007

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cimke-függöny - Tompa Gábor színházi magánszótára. Szerkesztette Zsigmond Andrea. Bookart kiadó, Csíkszereda, 2011
  • TOMPA GÁBOR színházi világa / Viziuni scenice/ Theatrical Visions - Koinónia kiadó, 2007
  • Florica Ichim: Beszélgetések hat felvonásban Tompa Gáborral. CAMIL PETRESCU Alapítvány – TEATRUL AZI folyóirat Kiadó, Bukarest, 2003 (RO)/ Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2004 (HU)

Díjak és kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • UNITER (Román Színházi Szövetség):
    • Az év legjobb előadása - 2005 - jelölés (Godot-ra várva - sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház)
    • Az év legjobb előadása - 2003 - jelölés (Jacques vagy a behódolás)
    • Kiváló művész elismerés – 2002
    • Az év legjobb rendezője (1984, 1987, 1993, 1997, 2008)
    • Az év legjobb előadása (1989, 1992, 2008)
  • Az év legjobb előadása Jugoszláviában (1990)
  • EMKE -Díj (1992)
  • Az "I. L. Caragiale" Országos Színházi Fesztivál legjobb rendezése (1992, 1996)
  • Az év legjobb külföldi előadása Angliában (1993)
  • A Kisinyovi Nemzetközi Színházi Fesztivál legjobb rendezője és legjobb előadása (1994)
  • Theaterspreis, Stuttgart (1995)
  • A magyarországi Országos Színházi Találkozó legjobb rendezése (1996)
  • Interferenciák-díj (1996)
  • A Cuvântul folyóirat díja az év művészének (1996)
  • Kritikusok díja (ITI, Románia, 1997)
  • SOROS Alapítvány Kortárs Művészeti díja (1997)
  • Kriterion-koszorú (1997)
  • Francia Kultúráért-díj (1997, a bécsi Camus-, a pesti Tartuffe-, valamint a kolozsvári és a limogesi Ionesco-darab rendezéséért)
  • A Salerno-i Filmfesztivál „Best First Feature” díja a Kínai védelem rendezéséért (1999)
  • Románia elnökének, Emil Constantinescunak államelnöki kitüntetése (Steaua României, 2000)
  • Érdemes Művész (2002)
  • Román Dráma Fesztiválja – Legjobb rendezésért járó díj, (2004, Temesvár)
  • A Szabadság napilap díja a sajtóban legtöbbet szerepelt kolozsvári magyar kulturális személyiségnek művészeti-szakmai elismeréseként (2004)
  • Az év legjobb előadása – 2005 – UNITER-jelölés (Godot-ra várva – sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház)
  • Román Komédia Fesztiválja - Legjobb rendezésért járó díj (2007, Bukarest)
  • Aranyalma-díj (2007)
  • Médiakiválóság-díj (2008, 2010)
  • A Magyar Kultúra Követe (2009)
  • Hevesi Sándor-díj (2011)

Beszélt nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

magyar, román, angol, német, francia, katalán.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]