Ugrás a tartalomhoz

Kőmíves Nagy Lajos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kőmíves Nagy Lajos
Született1886. augusztus 16.
Budapest
Elhunyt1977. december 9. (91 évesen)
Kolozsvár
Állampolgárságamagyar
HázastársaTessitori Nóra
Foglalkozásaújságíró,
dramaturg
SírhelyeHázsongárdi temető (II. A.)[1]

Kőmíves Nagy Lajos (Budapest, 1886. augusztus 16.Kolozsvár, 1977. december 9.) magyar újságíró, dramaturg. Tessitori Nóra férje.

Életútja

[szerkesztés]

Budapesti egyetemi évei után 1907-től Kolozsvárt előbb az Újság, Kolozsvári Hírlap, 1919 után a Keleti Újság belső munkatársa. 1941-től a kolozsvári magyar színház, 1946-tól a marosvásárhelyi Székely Színház rendezője, 1947-től nyugalomba vonulásáig (1971) a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola tanára.

Tevékeny részt vett a Kós Károly kezdeményezte kalotaszegi Magyar Néppárt zászlóbontásában, majd az OMP demokratikus ellenzékének reformkezdeményezéseiben. Osvát Kálmán megítélése szerint "...az erdélyi politika vezetőiről, egyházi emberekről közölt lélekrajzai, műtermi riportjai a Keleti Újság egyik legismertebb és elismert írójává tették" (Erdélyi Lexikon. Nagyvárad, 1929. 153). Emlékezetes Ady-cikksorozata (1922–24), melynek forrásértékű anyagát Zilahon és Érmindszenten gyűjtötte össze. A Metamorphosis Transylvaniae című gyűjteményben az erdélyi magyar képzőművészetről szóló tanulmány szerzője (1937).

Több színész-nemzedéket nevelt fel. Shakespeare, Molière, Hauptmann, Shaw és más klasszikusok darabjai mellett nevéhez fűződik Háy Gyula Isten, császár, paraszt című történelmi drámájának rendezése (1947) és Bródy Sándor darabjának, A tanítónőnek 1956-os felújítása is.

Sírja a Házsongárdi temetőben található, korábban elhunyt feleségével együtt nyugszik (II. A.). A fehér márvány domborműves portrét, mely Tessitori Nórát ábrázolja, Vetró Artúr alkotta.[2] Műemléki védettség alatt áll: CJ-IV-m-B-07839.334.[3]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Dóczy Jenő-Földessy Gyula: Ady-Múzeum. I. Budapest, 1924. 32-42.
  • Török Sándor: Utolsó beszélgetés Kőmíves Nagy Lajossal. Utunk, 1977/50.
  • Horváth Béla: emlékezel...? Igazság, 1981. április 21.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://archive.today/2025.11.05-154846/https://hazsongardalapitvany.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=212&bytopo=93
  2. Gaal György: Tört kövön és porladó kereszten. Pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben, Kolozsvár, Stúdium Kiadó, 5. átdolg. kiadás, 2009. 122. p.
  3. Tessitori Nóra és Kőmíves Nagy Lajos sírja a Házsongárd Alapítvány adatbázisában., 2025. november 5. [2025. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva].

Források

[szerkesztés]