Stanisław Witkiewicz
| Stanisław Witkiewicz | |
 | |
| Jacek Malczewski: Stanisław Witkiewicz (1897) | |
| Született | 1851. május 21.[1][2][3] Pašiaušė |
| Elhunyt | 1915. szeptember 5. (64 évesen)[4][3] Lovran |
| Állampolgársága | orosz |
| Házastársa | Maria Witkiewiczowa |
| Gyermekei | Stanisław Ignacy Witkiewicz |
| Szülei | Elwira Szemiot Ignacy Witkiewicz |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Müncheni Képzőművészeti Akadémia |
| Kitüntetései | Cross of Independence |
| Halál oka | gümőkór |
| Sírhelye | Pęksowy Brzyzek Cemetery in Zakopane |
 | |
| Stanisław Witkiewicz aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Stanisław Witkiewicz témájú médiaállományokat. | |
Stanisław Witkiewicz (1851. május 21. – Lovran, 1915. szeptember 5.) lengyel festő, építész, író és művészetteoretikus, Stanisław Ignacy Witkiewicz[5] apja.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szülei Ignacy Witkiewicz és Elwira Szemiot. 1869 és 1871 között Pétervárott, majd 1872 és 1875 között Münchenben tanult. Tanulmányai után visszatért Lengyelországba, és a Wędrowiec folyóirat művészeti kritikusaként dolgozott.
1890-ben Zakopanéba költözött, és a gorálok művészetének ihletésére számos nagyszerű villát tervezett és épített, valamint belső tereiket „Zakopane-i stílusában” rendezte be.[6] A Na przełęczy című könyv szerzője (A hegyszorosnál, 1891), amelyet „Tátrai evangéliumként” ismernek, felidéz egy Zakopane régióból származó régi történetet.[7] Zakopane városának tett szolgálataiért díszpolgári címet kapott. Festőként elsősorban a Magas-Tátra tájait és az 1863-as januári felkelés jeleneteit festette meg.
Válogatott publikációk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Policja a sztuka (1902)
- Chrześcijaństwo i katechizm. O nauce religii w szkołach galicyjskich (1904)
- Przełom
- Życie, etyka i rewolucja
- Tygodnik Illustrowany (1889–1890)
- Po latach (1905)
- Z Tatr (1907)
- Monográfiák: Juliusz Kossak (1900), Aleksander Gierymski (1903), Matejko (1908)
Magyarul
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Az anya; ford. Kerényi Grácia; in: Tangó. Modern lengyel drámák; utószó Elbert János; Európa, Budapest, 1968
- Drámák; ford. Kerényi Grácia, utószó Elbert János; Európa, Budapest, 1973
- Az őrült és az apáca / Az anya. Drámák; ford. Kerényi Grácia, utószó Keszthelyi András; Kriterion, Bukarest, 1983
- Az ősz búcsúja. Regény; ford. Körner Gábor; Jelenkor, Pécs, 2002
- Telhetetlenség; ford. Körner Gábor; Jelenkor, Pécs, 2005
Képgaléria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ukrán éjszaka (1895)
Tavaszi köd (1897)
Virágzó almafák (1899)
Birkák a ködben (1900 körül)
Tó tavirózsával (1901)
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Stanisława Witkiewicza styl zakopiański, Teresa Jabłońska, wydawnictwo BOSZ, 2008, ISBN 978-83-7576-029-3
- Maciej Masłowski: Stanisław Witkiewicz odczytany na nowo, „Twórczość” 1972, 10. o
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. május 3.
- ↑ "Internetowy Polski Słownik Biograficzny" (lengyel nyelven).
- 1 2 szerzői kollektíva. "Internetowa encyklopedia PWN" (lengyel nyelven). Hozzáférés: 2023. április 7.
- ↑ "The Fine Art Archive". Hozzáférés: 2021. április 1.
- ↑ 1885. február 24-én született Stanislaw Witkiewicz jakd.hu
- ↑ „Villa Koliba“, „Pod Jedlami“, „Pepita“ („Łada“), „Korwinówka“, „Zofiówka“ és mások.
- ↑ Julian Krzyżanowski utószava: A tehénbőr. Hundert polnische Volksmärchen, Gustav Kiepenheuer Verlag, Leipzig und Weimar 1987, 436. o.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Stanisław Witkiewicz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Stanisław Witkiewicz élete és munkái culture.pl (angolul)
