Havi Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Havi Mihály
Életrajzi adatok
Születési név Hidegh Mihály
Született 1810. január 26.
Gyergyószentmiklós
Elhunyt 1864. április 7. (54 évesen)
Pest

Havasfalvi Havi Mihály (születési neve Hidegh Mihály, Gyergyószentmiklós, 1810. január 26.Pest, 1864. április 7.[1]) magyar énekes színész (tenor), műfordító, színigazgató, színházi lapszerkesztő.

Életútja[szerkesztés]

A gimnáziumot szülővárosában, Enyeden és Aradon elvégezvén, a papi pályára lépett. Azonban még mint növendékpap elhagyta e pályát, színész lett és 1835-ben a budai magyar színésztársasághoz szerződött.[1] A pesti nemzeti színháznak is tagja volt és az 1837. augusztus 22-i első előadáson is szerepelt. 1838–39-ben a kassai színháznál kezdett először nagyobb szerepekben föllépni, később mint tenorista szerepelt, aztán színigazgató lett. Maradandó érdemeket szerzett azzal, hogy a magyar dalszínészetet a külfölddel is megismertette. 1847-ben Szabó Józseffel együtt igazgatója volt azon pécsi magyar dal- és tánctársulatnak, amellyel a bécsi udvari operaházban és Olaszországban vendégszerepeltek. Onnan visszaérkezvén, október 22-én és 23-án a pesti nemzeti színházban is bemutatta e dalszínész-társaságát. 1848-ban dal- és tánctársaságával ismét útra keltek, Brüsszelben és Párizsban is bemutatták a magyar éneket, zenét és táncot. Az 1850-es években vidéki színigazgató lett, 1858-ban Szabadkán, 1859-ben Kolozsváron a Farkas utcai színháznál volt; 1860-ban magyar operát vitt Bukarestbe; ott azonban megbukott és feljött Pestre, ahol Szerdahelyi Kálmánnal színházi lapot szerkesztett. 1861. augusztus 1-jén, amikor az aradi Alföld politikai lap keletkezett, Havit a lap belmunkatársának hívták meg és elsősorban a lap helyi rovatait vezette. A lap kiadója Bettelheim Vilmos 1862-ben saját költségén Londonba, az első világkiállításra küldte, ahol húsz napig időzött. Utazott még Dániában, Svédországban és Észak-Németországban. 1863-ban Szerdahelyi Színházi Látcső című lapjának belmunkatársa volt. Hosszas betegeskedés után, 1864. április 7-én a pesti Szent Rókus-kórházban halt meg.

Cikkei a Rajzolatokban (1838. II. Trieszt, júl. 16.), a Mult és Jelenben (1846. 23. sz. Gyász-emlékbeszéd Pály Elek sírja felett Kolozsvárt 1846. márc. 6.), a Honderűben (1846. I. Borcsa és a vasasnémetek), a Pesti Divatlapban (1847. II. Egy szép napunk Korompán, Első magyar hangok a bécsi udvari operaházban, A magyar dalnoktársaság Schönbrunnban, A magyar dalnok- és táncztársaság külföldön, 1848. Brüsseli levél jan. 5.), a Nemzetőrben (1848. Kossuth Szegeden), a M. Sajtóban (1857. 157., 159. sz. Segélyintézet a vidéki szinészet számára), az aradi Alföldben (1862-63. Londoni uti emlékeiből, A dán alkotmány 13 ünnepén, Tarlózatok az első franczia forradalomból, Történeti kép), az Ország-Tükrében (1863. Macbeth első előadása)

Fontosabb szerepe[szerkesztés]

Munkái[szerkesztés]

  • Éjszak csillaga. Nagy opera 3 felv. ford. Pest, 1862 (bemutató a Nemzeti Színházban 1856. jan. 31.)
  • Fortunio bájdala operette énekrészei. Pest, 1862
  • A nürnbergi baba, víg opera 1 felv. Leuvén és Beauplon után ford., zenéje Ádám Adolftól. Bpest, 1884 (Nemzeti Szinház Könyvtára 151.)

Kéziratban maradt fordított színművei[szerkesztés]

  • Monaldeschi, szomorújáték 3 felvonásban. Írta Dumas Sándor, Both német kidolg. után a Magyar Tudós Társaság költségén ford. (a nemzeti szinházban 1837. okt. 23. adatott először)
  • Alessandro Stradella, opera 3 felvonásban. Írta Fridrich W., zenéje Flotowtól (először adatott a Nemzeti Színházban 1855. jún. 9.)
  • A párisi operabáli czivódás, vígjáték 1 felvonásban. Vencontin Jenő után ford. (először adatott a Budai Népszínházban 1864. jún. 23.)
  • A béke bontó, vígjáték Benedix után ford. (a budai népszinházban és először előadták a Nemzeti Színházban 1869. augusztus 23-án).
  • Eljegyzés lámpafény mellett, Offenbach operettje, (fordította Follinus Jánossal)
  • Orpheus az alvilágban

Írt egy eredeti színművet is Kipfelhauser címmel.

Szerkesztette a Szegedi Hírlapot (Szabó Mihállyal együtt), mely politikai tartalommal 1849. máj. 2-tól hetenként kétszer jelent meg és júl. 16-tól fogva napilap lett, de ugyanazon hó 27-én megszűnt; majd a Kolozsvári Színházi Közlönyt 1859. nov. 6-tól 1860. márciusig.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 294. o. ISBN 978-963-06-7919-0

Források[szerkesztés]