Follinus János
| Follinus János | |
| Született | 1818. április 19. Szolnok |
| Elhunyt | 1881. május 29. (63 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Lukácsy Antónia |
| Gyermekei | Follinus Aurél |
| Foglalkozása |
|
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1847 - ? |
| Tevékenység | színész, színházi rendező |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kiscsernai Follinus János, Follinusz (Szolnok, 1818. április 19. – Budapest, 1881. május 29.[1]) színész, rendező, színigazgató, fordító. Lukácsy Antónia férje, Follinus Aurél apja.
Élete[szerkesztés]
Iskoláit Pesten végezte s ott hallgatta a gyógyszerészetet is; később atyja gyógyszertárában Nagyabonyban alkalmaztatott. Szép tenor hangja lévén, Bécsben képezte ki magát az éneklésben; azután hazánk több városában mint kedvelt operaénekes szerepelt. 1847-ben a Szabó és Havy társulatába lépett, mely bejárta Ausztriát, Stájerországot és Itáliát. 1848–1849-ben mint honvéd-százados vett részt a szabadságharcban. A szabadságharc után mint vándorszínész megfordult több vidéki városban, többek között Aradon és Kolozsváron, ahol 1860–1866 között a Farkas utcai színház igazgatójaként tevékenykedett,[1] így Aradon is 1866–1873-ban; később még Pécsett és Pozsonyban is működött. 1878-1881 között a Debrecen-nagyváradi társulat rendezője volt.[1]
Fontosabb szerepei[szerkesztés]
- Stradella (Flotow)
- Andorási Lajos (Császár Gy.: A kunok)
- Alamir (Donizetti: Belizár)
- Danilowitz (Meyerbeer: Észak csillaga)
Működési adatai[szerkesztés]
1844: Hevesi Imre; 1845: Szerdahelyi József, Havi Mihály, Szabó József; 1846: Havi Mihály, Szabó József; 1847: Kilényi Dávid; 1849–51: Gócs Ede, Havi Mihály; 1851–54: Kaczvinszky János, Laczkóczy Ferdinánd, Havi Mihály, Szabó József, Károlyi Lajos; 1955: Havi Mihály, Hegedüs Lajos; 1858–60: Havi Mihály.
Igazgatóként: 1854: Brassó; 1860–66: Kolozsvár; 1866–73: Arad; 1874: Pécs; 1875: Győr; 1876: Pozsony, Pécs; 1878–81: Debrecen, Nagyvárad.
Munkái[szerkesztés]
Fordított németből verseket és vegyes cikkeket a Regélőbe (1837. 1840.); értekezése: Vélemény a vándorszínész-társaságokról (Honművész 1839. 94. sz.), Ál-Szigligeti című humoreszkje s Legouvé után fordított novellája (Aradi Hiradó 1859.) sat.
Fordított színművei: Vörös haj, Nőm szolgája, Órás kalapja, Eljegyzés lámpafénynél (Offenbachtól 1859. Havyval együtt), Romeo és Julia (Storch) 1868., Arany Chignon (Jonas), Petaud király udvara (Delibes) és Száz szűz (Lecoque) 1873-ban; először Aradon kerültek színre.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- http://archiv.vfmk.hu/konyvtar/digitalizalas/1_sz_melleklet_1_0.pdf
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
- Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.
- Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
