Kaczvinszky János (színművész)
| Kaczvinszky János | |
| Született |
1818. április 1. Tiszapalkonya |
| Elhunyt |
1880. május 13. (62 évesen)[1] Budapest, Józsefváros |
| Foglalkozása | színházproducer |
Kaczvinszky János (Tiszapalkonya, 1818. április 1. (keresztelés)[2] – Budapest, Józsefváros, 1880. május 13.)[3] színész, színigazgató.
Életútja[szerkesztés]
Katzvinszky János és Szabó Anna fia. 1838-ban lépett színpadra Nagyváradon Pály Elek társulatában. Ezt követően éveken keresztül Kassán és Kolozsvárott szerepelt, 1846-ban a Havi-Szabó-féle társulat tagja volt. 1857-ben a Nemzeti Színházhoz került, 1875-ig volt az intézmény tagja. 1839-ben és 1851–1853 színigazgatóként is működött. Drámai szerepekben és operaénekesként is kitűnően megállta helyét. Fontos része volt az opera vidéken történő népszerűsítésében. Felesége: Bartók Eszter (? – Mátyásföld, 1899. aug. 2.) énekesnő (alt), táncosnő, aki 1834-ben kezdte pályáfutást. Lánya Kaczvinszky Amália (?, 1847 – ?) kardalnok volt a Nemzeti Színházban.
Fontosabb szerepei[szerkesztés]
- De Nevers gróf (Meyerbeer: Hugenották)
- Szepelik (Erkel F.: Báthori Mária)
- Sparafucile (Verdi: Rigoletto)
- Gróf Luda (Delavigne: XI. Lajos)
- Biberach (Erkel F.: Bánk bán)
- Kabul (David: Lala Roukh)
- Polonius (Thomas: Hamlet)
- Benvolio (Gounod: Rómeó és Júlia)
- Cselebi (Erkel F.: Brankovics György)
Működési adatai[szerkesztés]
1841–44: Kassa, Kolozsvár; 1844–45: Szeged, Nagyvárad, Kolozsvár; 1846–47: Szeged, Pécs; 1847: Győr, Arad; 1848: Kolozsvár, Kassa; 1854–55: Nagyvárad, Debrecen; 1855–57: Arad, Nagyvárad; 1856: Szatmár.
Igazgatóként: 1839: Nagyvárad; 1851–54: Kolozsvár.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
