Kaczvinszky János (színművész)
| Kaczvinszky János | |
| Született | 1818. április 1.[1] Tiszapalkonya[2] |
| Elhunyt | 1880. május 13. (62 évesen)[2] Budapest, Józsefváros |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Magassága | 169 cm[3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kaczvinszky János (helyenként Katzvinszky,[4] Tiszapalkonya, 1818. április 1. (keresztelés)[5] – Budapest, Józsefváros, 1880. május 13.)[6] színész, színigazgató.
Életútja[szerkesztés]
Katzvinszky János és Szabó Anna fia. 1838-ban lépett színpadra Nagyváradon Pály Elek társulatában. Ezt követően éveken keresztül Kassán és Kolozsvárott szerepelt, 1846-ban a Havi-Szabó-féle társulat tagja volt. 1857-ben a Nemzeti Színházhoz került, 1875-ig volt az intézmény tagja.
1839-ben és 1851–1853 színigazgatóként is működött.
1860-as évekbeli levelezésekből tudható, hogy egyfajta szervezői, színházi ügynöki munkát is végzett. Kapcsolatot tartott a vidéki társulatokkal, igazgatókkal, rajta keresztül is lehetett intézni a pesti színészek vendégjátékát, vagy a Nemzeti Színház könyvtárában elérhető színdarabokat, szövegkönyveket is küldött vidékre, ha kérték.[7]
Drámai szerepekben és operaénekesként is kitűnően megállta helyét. Fontos része volt az opera vidéken történő népszerűsítésében.
Felesége: Bartók Eszter (1822? – Mátyásföld, 1899. aug. 2.) énekesnő (alt), táncosnő, aki 1834-ben kezdte pályafutását. Lánya Kaczvinszky Amália (Kálniczky Józsefné, majd Kölber Alajosné;[8] ?, 1847 – Budapest, 1883[9]) kardalnok volt a Nemzeti Színházban. Fia János az Első Magyar Általános Biztosító Társaság főkönyvelője volt.[10][11][12]
Fontosabb szerepei[szerkesztés]
- De Nevers gróf (Meyerbeer: Hugenották)
- Szepelik (Erkel F.: Báthori Mária)
- Sparafucile (Verdi: Rigoletto)
- Gróf Luda (Delavigne: XI. Lajos)
- Biberach (Erkel F.: Bánk bán)
- Kabul (David: Lala Roukh)
- Polonius (Thomas: Hamlet)
- Benvolio (Gounod: Rómeó és Júlia)
- Cselebi (Erkel F.: Brankovics György)
Működési adatai[szerkesztés]
1841–44: Kassa, Kolozsvár; 1844–45: Szeged, Nagyvárad, Kolozsvár; 1846–47: Szeged, Pécs; 1847: Győr, Arad; 1848: Kolozsvár, Kassa; 1854–55: Nagyvárad, Debrecen; 1855–57: Arad, Nagyvárad; 1856: Szatmár.
Igazgatóként: 1839: Nagyvárad; 1851–54: Kolozsvár.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A tiszapalkonyai r.k. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1818. év. (angol nyelven)
- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. szeptember 7.)
- ↑ Lenhossék József: Az emberi koponyaisme (II. Élőkön véghezvitt mérések), 1875 (/library.hungaricana.hu)
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Holgyfutar_1857_08-2/?query=katzvin*&pg=465&layout=s
- ↑ A tiszapalkonyai r.k. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1818. év.
- ↑ A budapest-józsefvárosi r.k. plébánia halotti anyakönyve, 548/1880. folyószám.
- ↑ Szalisznyó Lilla: „Irjátok a mi tollatokra jön” Egressy Gábor családi levelezése (1841–1865) II., Csokonai könyvtár. Források, 19 . Debrecen Egyetemi Kiadó, real.mtak.hu - 2017. ISBN 978-963-318-671-8
- ↑ Hymen. Fővárosi Lapok 12. évfolyam 276. szám 1875. december 2. (arcanum.com)
- ↑ Gyászrovat. Budapesti Hírlap 3. évfolyam 348. szám, 1883. december 19. (arcanum.com)
- ↑ Halálozás. Rákos Vidéke 7. évfolyam 47. szám, library.hungaricana.hu - 1907. november 24.
- ↑ Nevezetes látogatók, Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. – Gyulai füzetek 14., library.hungaricana.hu - 2004.
- ↑ Kaczvinszky Jánosné Bertók Eszter gyászjelentése
Források[szerkesztés]
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
