Antal László (nyelvész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Antal László
Életrajzi adatok
Született1930. június 25.
magyar 1919-1946 Szob
Elhunyt1993. január (62 évesen)
Washington
Ismeretes mint nyelvész
Házastárs Csongrády Zsuzsanna (1935–2013)
(h. 1957–1993)
SzüleiAntal Jenő (?–1960)
Lóbis Mária
Gyermekek 1. Antal László Zoltán (1960–2004)
2. Antal (Csongrády) Zoltán Kornél (1964– )
Iskolái Mátyás Király Gimnázium
Esze Tamás Népi Kollégium
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
ELTE
Eötvös Collegium
Lenin Intézet
Pályafutása
Szakterület nyelvészet
Kutatási terület strukturalista nyelvészet
általános nyelvészet
magyar nyelvészet
Tudományos fokozat A nyelvtudomány kandidátusa (1957)
A nyelvtudomány doktora (1981)
Munkahelyek
ELTE
Bölcsészettudományi Kar (BTK)
Általános Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék
egyetemi docens (1961)
Általános és Összehasonlító Nyelvészeti Tanszék egyetemi tanár (1981)
Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék tanszékvezető (1985)
Jelentős munkái A magyar esetrendszer, 1961
A formális nyelvi elemzés, 1964
A tartalomelemzés alapjai, 1976
Egy új magyar nyelvtan felé, 1977
A hatodik mondatrész, 1985
Akadémiai tagság Az MTA Általános Nyelvészeti Bizottság titkára (1962–1968)

Hatással voltak rá Ferdinand de Saussure
Leonard Bloomfield
Zellig Harris

Antal László (Szob, 1930. június 25.Washington, 1993. január) nyelvész, strukturalista, az amerikai strukturalista nyelvészet egyedüli képviselője Magyarországon. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanáraként disszidált 1985-ben.

1961-ben A magyar esetrendszer címmel nyújtotta be (nagy)doktori értekezését, amelyet azonban elutasítottak, de a Nyelvtudományi Értekezések sorozatban mégis megjelenhetett 1961-ben. Ennek ellenére ez a műve volt az, amely mind a mai napig hatással van a mai magyar nyelvészetre, különösen a számítógépes nyelvészetre, és amely 2005-ben A formális nyelvi elemzés című művével együtt újra megjelent.

Családja[szerkesztés]

Édesapja Antal Jenő (?–1960) MÁV-segédtiszt, édesanyja Lóbis Mária, testvére Antal Jenő villamosmérnök volt. 1957-ben vette feleségül tanítványát, az 1935. október 16-án Budapesten született Csongrády Zsuzsannát (Csongrády /Csongrádi/ Zsuzsa/nna/ Magdolna),[1] Csongrády Zoltán Szvoboda[2] és Horváth Izabella (19001974) tanítónő[3] lányát, aki több könyvének is a fordítója volt, és akitől két fia született. Az idősebb fiú Antal László Zoltán,[4] aki 1960. március 5-én született Budapesten, és 2004. október 16-án hunyt el Nagymaroson.[5] A fiatalabb gyermeke Antal Zoltán Kornél (1964– ), aki édesanyja születési nevét használja, és a Csongrády Zoltán K. nevet vette fel.[6] Antal László özvegye, Csongrády Zsuzsanna 2013. február 1-jén Salgótarjánban hunyt el, és földi maradványait 2013. március 6-án helyezték végső nyugalomra Zebegényben, ahol 1985-ös disszidálásuk előtt élt a család.[7]

Élete[szerkesztés]

A budapesti Mátyás Király Gimnáziumban az Esze Tamás Népi Kollégium tagjaként érettségizett 1949-ben.[8] Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) végzett 1953-ban magyar–angol–orosz szakon. Egyetemi tanulmányai idején az Eötvös Collegium diákja volt, majd a tanára lett. A Lenin Intézetben oroszfordító szakra került, ahol 1953-ban szerzett orosz-magyar fordítói oklevelet. Közvetlenül az egyetem elvégzése után Tamás Lajos aspiránsaként az ELTE Román Filológiai Tanszékére került, ahol albán nyelvet tanult és tanított itt 1957-től 1959-ig, majd 1959-től az ELTE Általános Nyelvészeti és Fonetikai Tanszékén 1961-ig adjunktusként. Zebegényben élt. A nyelvtudományok kandidátusa lett 1957-ben. 1960-ban Rómában vendégoktató. 1961-től az Általános Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék docense lett. Telegdi Zsigmond tanszékvezető egyetemi tanár 1961. január 6-án kelt előadói jelentésében így jellemzi Antalt az állás betöltése kapcsán:

„A Kar dékánja a Művelődésügyi Közlöny 1960. évi december 1-i számában pályázatot hirdetett az Általános Nyelvészeti és Fonetikai Tanszéken betöltendő docensi állásra. A meghirdetett pályázatra Antal László egyetemi adjunktus és Szabó István dr. magyar-német-orosz szakos tanár jelentkeztek. [...] Antal László tudományos munkájának középpontjában a nyelvelmélet és a magyar nyelv strukturális elemzésének problémái állnak. Ezek a problémák nyelvtudományunkban hosszú időn át nem kapták meg a kellő figyelmet; ez különös fontosságot ad Antal László tevékenységének. Antal László az oktatás területén is értékes, eredményes munkát végez. Nevelő munkája hatékony, a hallgatókkal jó kapcsolata van. 1958-ban a MSZMP tagjelöltje, majd 1960 tavaszán tagja lett. Eredményes oktató munkájára és tudományos tevékenységére való tekintettel tisztelettel javaslom a szakbizottságnak, hogy docensi pályázatát támogatni, a pályázat elfogadását a Kari Tanácsnak ajánlani szíveskedjék.”[9]

Antal László docensi kinevezését az Egyetemi Tanács az 1961. január 20-ai ülésén 22 igen és 4 nem szavazattal, valamint 1 tartózkodás mellett támogatta.[10]

1961-ben A magyar esetrendszer címmel nyújtotta be (nagy)doktori értekezését, amelyet azonban elutasítottak, de a Nyelvtudományi Értekezések sorozatban mégis megjelenhetett 1961-ben. Ennek ellenére ez a műve volt az, amely mind a mai napig hatással van a mai magyar nyelvészetre, különösen a számítógépes nyelvészetre,[11] és amely 2005-ben A formális nyelvi elemzés című művével együtt újra megjelent.

Közben 1962 és 1968 között az MTA Általános Nyelvészeti Bizottságának a titkára. 1966-tól 1967-ig Ford-ösztöndíjjal az Amerikai Egyesült Államokban és 1970-től 1972-ig Regensburgban vendégoktató.

1981-ben elnyerte a nyelvtudományok doktora fokozatot. „Antal László nemrégiben kapta meg egyetemi tanári kinevezését az ELTE általános és összehasonlító nyelvészeti tanszékére. Ezzel majdnem egyidőben került a könyvesboltokba a Nyelvek nyomában című ismeretterjesztő munkája. Nem ez az első ilyen jellegű műve.”[12]

1985. július 1-jei hatállyal az Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék vezetőjévé nevezték ki, de ő akkor már végleg elhagyta az országot, és az NSZK-ba disszidált. Felesége is vele tartott. Az NSZK-ból pedig az Amerikai Egyesült Államokba ment. Virginia állam Manassas nevű városában telepedett le, a lakcíme 7444 Emerald Drive Manassas, VA 22110 volt.[13]

Szívrohamtól halt meg az amerikai fővárosban, Washingtonban.[14] Szellemi öntörvényűség jellemezte. Nyelvtudása lenyűgöző volt. A szokásos nyelveken kívül, mint az angol, orosz, német és francia, tudott albánul, indonézül, arabul is.

Munkássága[szerkesztés]

Az amerikai strukturalizmus eredményeit próbálta átültetni a magyar viszonyokra. Nyelvészeti ismeretterjesztésben nagy érdemeket szerzett. Antal László, a strukturalista leíró nyelvészet legkiválóbb hazai művelője még nem foglalta el méltó helyét a magyar nyelvészeti közgondolkodásban. Ennek oka egyrészt az, hogy a több nyelven publikáló, hatalmas tudásanyagot alkalmazó nyelvész sorsa szerencsétlenül alakult, másrészt az, hogy Antal a modern nyelvészetnek egy olyan paradigmájában alkotott, amelynek Magyarországon kevés az értő képviselője. Antal a Noam Chomsky előtti amerikai strukturalizmus eredményeit alkalmazta a magyar nyelv leírásában.

Hatása a mai magyar nyelvészetre[szerkesztés]

Ferdinand de Saussure svájci nyelvész

Munkássága nem tudott igazán gyökeret verni a magyar nyelvtudományban, amelyet napjainkig – szinte kizárólag – két irányzat, a hagyományos leíró nyelvészet és a chomskyánus elméleti nyelvészet művelése határoz meg.

Antal módszere és elemzései a hazai számítógépes nyelvészet elmúlt évtizedben való kibontakozásával váltak érdekessé. A gépi feldolgozáshoz anyanyelvünkről való tudásunkat a lehető legnagyobb precizitással és elméletfüggetlenséggel kell megfogalmaznunk. Ez a két sajátosság Antal egész életművét jellemzi, és sem az Antal előtti, sem az Antal utáni magyar nyelvtudományban nem járt senkinél ennyire együtt.

Nyelvészkollégája, Papp Ferenc írta róla a halála után: „Sok rosszat fognak hallani róla kivált azok, akik személyesen nem ismerték. Egyrészt azért, mert majdnem mindez a rossz igaz. De másrészt és főleg mert még ma is félnek egyenes, kompromisszumot nem ismerő, mindig újra törő jellemétől.”[15]

Nemcsak a nyelvtudományon mint tudományon belül hatottak a művei, cikkei, írásai: akár negatívan, akár pozitívan, de közömbösen senki sem fogadhatta őket, hanem az ismeretterjesztésben is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Miután a nyelvtan nem a legnépszerűbb tárgyak egyike a diákok körében, így a nyelvtudomány felé való csalogatás és érdeklődés-felkeltés is fontos teendője lenne a mai magyar nyelvtudománynak Antal szellemében. Antal szellemes és mindenki számára követhető fogalmazásában és stílusában azok számára is tudott hatni és ismereteket közvetíteni, akik nem elsősorban a nyelvtan, a nyelvészet iránt érdeklődtek. Antal másik jelentősége, hogy a nyelvtudomány önálló tudományos létét hangsúlyozta mindig, ami következett a strukturalizmus Ferdinand de Saussure kidolgozta alapelveiből.

Művei[szerkesztés]

Műveinek listája a teljesség igényével készült, de a termékeny nyelvésznek még mindig akadhatnak eddig ismeretlen írásai, főleg, melyeket az USA-ban publikált.

Könyvei[szerkesztés]

60-as évek[szerkesztés]

  • 1. Antal László 1961: A magyar esetrendszer, Akadémiai Kiadó, Budapest. = Nyelvtudományi Értekezések 29. (Benyújtott, de elutasított doktori értekezés is. Reprint SZAK Kiadó, Bicske, 2005.)
  • 2. Antal, László 1963: Questions of Meaning, Mouton, The Hague.
  • 3. Antal László 1964a: A formális nyelvi elemzés, Gondolat, Budapest. (Reprint SZAK Kiadó, Bicske, 2005.)
  • 4 Antal, László 1964b: Content, Meaning, and Understanding, Mouton. The Hague.
  • 5. Antal László – Csongor BarnabásFodor István 1970: A világ nyelvei, Gondolat, Budapest.

70-es évek[szerkesztés]

  • 6. Antal, László (szerk.) 1972: Aspekte der Semantik, Athenäum, Frankfurt/M.
  • 7. Antal László 1976: A tartalomelemzés alapjai, Magvető, Budapest.
  • 8. Antal László 1977: Egy új magyar nyelvtan felé, Magvető Kiadó, Budapest.
  • 9. Antal László 1978: A jelentés világa, Magvető, Budapest.

80-as évek[szerkesztés]

  • 10. Antal László (szerk.) 1981a: Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény 1 A prágai iskola, Tankönyvkiadó, Budapest. (szerkesztői bevezető, ford. többek között: Csongrády Zsuzsanna)
  • 11. Antal László 1981b: Nyelvek nyomában, Móra, Budapest.
  • 12. Antal László (szerk.) 1982a: Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény 2, Az amerikai strukturalisták, Tankönyvkiadó, Budapest. (ford.: Csongrády Zsuzsanna)
  • 13. Antal László (szerk.) 1982b: Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény 3, A genfi iskola 1, Tankönyvkiadó, Budapest. (szerkesztői bevezető, ford. többek között: Csongrády Zsuzsanna)
  • 14. Antal László (szerk.) 1982c: Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény 3, A genfi iskola 2, Tankönyvkiadó, Budapest.
  • 15. Antal László (szerk.) 1983a: Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény 4, A koppenhágai iskola 1, Tankönyvkiadó, Budapest. (szerkesztői bevezető, ford.: Csongrády Zsuzsanna)
  • 16. Antal László (szerk.) 1983b: Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény 4, A koppenhágai iskola 2, Tankönyvkiadó, Budapest. (ford.: Csongrády Zsuzsanna)
  • 17. Antal László (szerk.) 1984a: Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény 5.1, Tankönyvkiadó, Budapest. (szerkesztői bevezető, ford.: Csongrády Zsuzsanna)
  • 18. Antal László (szerk.) 1984b: Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény 5.2, Tankönyvkiadó, Budapest. (ford.: Csongrády Zsuzsanna)
  • 19. Antal László (szerk.) 1984c: A világnyelv, Gondolat, Budapest.
  • 20. Antal László 1985: A hatodik mondatrész, Magvető Kiadó, Budapest.
  • 21. Antal László (szerk.) 1986a: Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény 6.1, Tankönyvkiadó, Budapest. (szerkesztői bevezető)
  • 22. Antal László (szerk.) 1986b: Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény 6.2, Tankönyvkiadó, Budapest.
  • 23. Antal László (szerk.) 1986c: Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény 6.3, Tankönyvkiadó, Budapest. (ford.: Csongrády Zsuzsanna)

Cikkei[szerkesztés]

50-es évek[szerkesztés]

  • 24. Antal László 1956: Kibernetika és nyelvtudomány, Magyar Tudomány 7–12, 337–340.
  • 25. Antal László 1958a: A strukturalizmusról, Magyar Nyelvőr 82, 94–99.
  • 26. Antal László 1958b: Észrevételek a metalingvisztikáról, Magyar Nyelvőr 82, 343–351.
  • 27. Antal László 1959a: A morfémáról, Magyar Nyelv 55, 16–23.
  • 28. Antal László 1959b: Gondolatok a magyar főnév birtokos ragozásáról, Magyar Nyelv 55, 351–7.
  • 29. Antal László 1959c: Megjegyzések a szóállomány statisztikai vizsgálatáról, Magyar Nyelvőr, 307–311.
  • 30. Antal László 1959d: Megjegyzések Kenneth L. Pike „egyesített” elméletéről, Nyelvtudományi Közlemények 60, 403–406.

60-as évek[szerkesztés]

  • 31. Antal László 1960a: A nyelv objektivitásának kérdéséről, Magyar Nyelvőr 84, 351–355.
  • 32. Antal László 1960b: Hány esete van a magyar főnévnek? Magyar Nyelv 56, 52–57.
  • 33. Antal László 1960c: Mitől függ, hogy hány morféma? Magyar Nyelv 56, 358–360.
  • 34. Antal László 1961a: „Számomra, aki strukturalista vagyok…” A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei 18, 53–54.
  • 34. Antal László 1961b: Gondolatok a magyar igéről, Magyar Nyelv 57, 273–279.
  • 35. Antal László 1961c: Jel, jelentés, szövegösszefüggés, Magyar Nyelvőr, 203–208.
  • 36. Antal László 1961d: Sign, Meaning, Context, Lingua 10, 211–219.
  • 37. Antal László 1962a: A megnyilatkozások tagolása morfémák szerint, Magyar Nyelvőr 86, 189–202.
  • 38. Antal László 1962b: A morfémaalternánsoktól a morfémaosztályokig, Magyar Nyelvőr 86, 420–436.
  • 39. Antal László 1962c: Az egyszeri megnyilatkozástól a fonémarendszerig, Magyar Nyelvőr 86, 67–80.
  • 40. Antal László 1962d: Vázlatok egy eljövendő magyar mondattanhoz, Magyar Nyelv 58, 443–449.
  • 41. Antal László 1963a: A jelentés kérdései, Magyar Nyelvőr 87, 81–96.
  • 42. Antal László 1963b: A new type of dictionary, Linguistics 1, 75–84.
  • 43. Antal László 1963c: A nyelvi jel pszichologista koncepciójáról, Általános Nyelvészeti Tanulmányok 1, 11–17.
  • 44. Antal László 1963d: Tartalom, jelentés, megértés, Nyelvtudományi Közlemények 65, 439–444.
  • 45. Antal László 1963e: Válasz Papp Istvánnak, Magyar Nyelv 59, 196–200.
  • 46. Antal László 1963f: Egy magyar morfématár ügyében, In: Benkő Loránd (szerk.): Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből (Bárczi Géza születésének 70. évfordulója alkalmából) = Nyelvtudományi Értekezések 40, Akadémiai Kiadó, Budapest, 22–27.
  • 47. Antal László 1964a: A magyar jelző három különböző nyelvtani koncepció fényében, Magyar Nyelv 60, 61–68.
  • 48. Antal László 1964b: Kisebb közlemények: Antal László, Általános Nyelvészeti Tanulmányok 2, 138–140.
  • 49. Antal László 1965: Jegyzetek az igazságról, a jelentésről és a szinonimiáról, Általános Nyelvészeti Tanulmányok 3, 9–19.
  • 50. Antal László 1966: A jelentés kérdései, Nyelvtudományi Közlemények 68, 279–325.

70-es évek[szerkesztés]

  • 51. Antal László 1974: Szinkrón vázlatok, Magyar Nyelv 70, 193–200.
  • 52. Antal László 1975: Két karcolat a leíró nyelvészet köréből, Magyar Nyelv 71, 40–46.
  • 53. Antal László 1976a: Gondolatok a magyar névmásokról, Magyar Nyelv 72, 90–94.
  • 54. Antal László 1976b: Gondolatok a magyar pronominalizációról, Magyar Nyelv 72, 271–81.
  • 55. Antal László 1976c: Gondolatok a nominális szintagmákról, Magyar Nyelvőr 100, 194–200.
  • 56. Antal László 1976d: Szemantikai interpretáció és nyelven kívüli tartalom, Általános Nyelvészeti Tanulmányok 11, 5–14.
  • 57. Antal László 1977: Többféle elemzés, többféle nyelvtan, Magyar Nyelvőr 101, 206–216.
  • 58. Antal László 1979: A szintaktikai viszonyok egy lehetséges hierarchiája, Magyar Nyelv 75, 69–72.

80-as évek[szerkesztés]

  • 59. Antal László 1982: Még egyszer a feltételes mód jeléről, Magyar Nyelv 78, 409–415.
  • 60. Antal László 1983a: A Saussure-filológia utóbbi negyedszázadának történetéből. I. R. Godel munkája a kéziratos forrásokról, Magyar Nyelvőr 107, 219–232.
  • 61. Antal László 1983b: A Saussure-filológia utóbbi negyedszázadának történetéből. II. Rudolf Engler kiadói munkássága, Magyar Nyelvőr 107, 481–493.
  • 62. Antal László 1983c: Megjegyzések a határozó közkeletű definícióiról, Magyar Nyelv 79, 1–9.
  • 63. Antal László 1984a: A Saussure-filológia utóbbi negyedszázadának történetéből. III. Az „előfutárok”. Saussure és Durkheim, Magyar Nyelvőr 108, 195–207.
  • 64. Antal László 1984b: Tényleg tárgy lenne? Magyar Nyelv 80, 323–328.
  • 65. Antal, László. „Rules, Analogies, Categories” (angol nyelven). Word 1988 (39), 21–27. o. (Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 19.)  

90-es évek[szerkesztés]

  • 66. Antal László 1990: Egy axiomatikus magyar nyelvtan ügyében, Magyar Nyelv 86, 132–138.
  • 67. Antal, László. „Langue And Parole or Only Parole?” (angol nyelven). Historiographia Linguistica 1990 (17), 357–367. o. (Hozzáférés ideje: 2016. július 18.)  
  • 68. Antal László 1991: Magánhangzó-illeszkedés: újabb kísérlet egy régebbi felfogás alapján, Magyar Nyelv 87, 59–64.
  • 69. Antal, László. „Multiple Syntactic Relations: a Tentative Note” (angol nyelven). Word 1991 (42), 89–94. o. (Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 5.)  
  • 70. Antal, László 1992: Another calamity of quotas. N.h. [New York], é.n.
  • 71. Antal László

Kandidátusi értekezés[szerkesztés]

  • 72. Antal László 1956: A fonéma fogalmának tisztázásához, Kandidátusi értekezés, Budapest, kézirat.

Nagydoktori értekezés[szerkesztés]

  • 73. Antal László 1980: A mai magyar nyelv szinkrón leírásának kérdéséhez, Doktori értekezés, Budapest.

Szemlék[szerkesztés]

  • 74. Antal László 1978a: Oswald Szemerényi, Richtungen der modernen Sprachwissenschaft. Teil I: Von Saussure bis Bloomfield, 1916-1950., Heidelberg, 1971. Carl Winter Universitätsverlag. 148 lap, Magyar Nyelv 74, 360–363.
  • 75. Antal László 1978b: Hans Hörmann, Meinen und Verstehen. Grundzüge einer psychologischen Semantik, Suhrkamp Verlag. Frankfurt am Main, 1976. 553 lap, Magyar Nyelv 74, 494–498.
  • 76. Antal László 1979a: Grundlagen der Sprachkultur. Beitrage der Prager Linguistik zur Sprachtheorie und Sprachpflege. Teil 1., Akademie-Verlag. Berlin, 1976. 357 lap, Magyar Nyelvőr 103, 108–114.
  • 77. Antal László 1979b: Henri Gobard: L’Aliénation linguistique (Analyse tétraglossique). Paris, 1976. Flammarion kiadása, 298 lap, Magyar Nyelvőr 103, 376–379.
  • 78. Antal László 1979c: Herbert Pilch: Empirical Linguistics, Uni-Taschenbücher 432. A. Francke Verlag, München. 246 l., Nyelvtudományi Közlemények 81, 211–215.
  • 79. Antal László 1979d: Jacqueline Fontaine: Le cercle linguistique de Prague, Maison Mame. Tours 1974. 185 l., Nyelvtudományi Közlemények 81, 208–211.
  • 80. Antal László 1982: Kozlova, M: Nyelv és filozófia, Budapest, 1976, Kossuth Könyvkiadó. 288 lap, ÁNYT 14, 164–166.
  • 81. Kiefer Ferenc 1966: László A n t a l, Content, Meaning, and Understanding, Mouton & Co. (The Hague, 1964). 63 lap., ÁNYT 4, 256–259.
  • 82. Bakos Ferenc 1985: Antal László: A jelentés világa, Budapest, 1978. Gondolat (Gyorsuló idő). 171 lap, ÁNYT 16, 255–258.

Vitairatok[szerkesztés]

  • 83. Berrár Jolán 1960: A magyar főnév birtokos ragozásáról. Hozzászólások Antal László cikkéhez I., Magyar Nyelv 56, 43–46.
  • 84. Szépe György 1960: A magyar főnév birtokos ragozásáról. Hozzászólások Antal László cikkéhez II., Magyar Nyelv 56, 46–48.
  • 85. Tompa József 1960: A magyar főnév birtokos ragozásáról. Hozzászólások Antal László cikkéhez III., Magyar Nyelv 56, 48–51.
  • 86. Károly Sándor 1966: Megjegyzések „a jelentés kérdései”-hez, Nyelvtudományi Közlemények 68, 327–342.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zsuzsa Magdolna Antal (Csongrády) (magyar nyelven). Geni. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
  2. Zoltan Szvoboda Csongrady (magyar nyelven). Geni. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
  3. Izabella Horváth (magyar nyelven). Geni. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
  4. Kozák, Péter: Antal László (magyar nyelven). Névpont. (Hozzáférés: 2015. június 22.)
  5. Laszlo Zoltan Antal (magyar nyelven). Geni. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
  6. Zoltán Kornél Csongrády (magyar nyelven). Geni. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
  7. Zsuzsa Magdolna Antal (Csongrády) (magyar nyelven). Geni. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
  8. Kozák, Péter: Antal László (magyar nyelven). Névpont. (Hozzáférés: 2015. június 22.)
  9. Telegdi Zsigmond előadói jelentése (magyar nyelven). Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jegyzőkönyvei, 1944–1963. Eötvös Loránd Tudományegyetem – tanácsülések, 1960–1961, 1961. január 20.. (Hozzáférés: 2016. szeptember 14.)
  10. Az Egyetemi Tanács 1961. jan. 20-1 ülése elé kerülő oktatói pályázatok /a kari tanácsi szavazatarányokkal/. (magyar nyelven). Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jegyzőkönyvei, 1944–1963. Eötvös Loránd Tudományegyetem – tanácsülések, 1960–1961, 1961. január 20.. (Hozzáférés: 2016. szeptember 14.)
  11. Antal László konferencia 2006 (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2015. június 22.)
  12. Dóra, Zoltán. „Antal László: Nyelvek nyomában, 1982. február 13., szombat” (magyar nyelven). Népújság 33 (37), 8. o. (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 6.)  
  13. Lásd a Wordben megjelent (1988, 1991) cikkeit.
  14. László Antal, Dr. (magyar nyelven). Geni. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
  15. Papp (1994: 225).

Források[szerkesztés]

  • Papp Ferenc. „Antal László (1930–1993)” (magyar nyelven). Nyelvtudományi Közlemények 1994 (94), 223–225. o. (Hozzáférés ideje: 2015. június 22.)  (Reprint SZAK Kiadó, Bicske, 469–474, 2005.)

További információk[szerkesztés]


Előző
Zsilka János
Az ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék vezetői
1985 – 1985
Következő
Papp Ferenc