Horányi Mátyás
| Horányi Mátyás | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1928. január 15. Pestszentlőrinc |
| Elhunyt | 1995. február 10. Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Ismeretes mint | irodalomtörténész |
| Nemzetiség | magyar |
| Állampolgárság | magyar |
| Házastárs | Mikos Olga |
| Szülei | Horányi Mátyás Szűcs Eszter |
| Gyermekek | Horányi Krisztina |
| Pályafutása | |
| Kutatási terület | spanyol irodalom |
| Aktív időszak | 1950–1995 |
| Munkahelyek | |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | docens |
Horányi Mátyás (1928. január 15. Pestszentlőrinc - 1995. február 10. Budapest) magyar irodalomtörténész és hispanista.[1] Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Spanyol Nyelv és Irodalom Tanszék egykori docense és tanszékvezetője.
Család
[szerkesztés]Édesapja Horányi Mátyás postaműszerész, édesanyja Szűcs Eszter.
Felesége 1951-től Mikos Olga középiskolai tanár, majd a KSH tisztviselője. Egyetlen gyermekük született, Horányi Krisztina (1953–).
Tanulmányai
[szerkesztés]Pestszentlőrincen a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában kezdte meg tanulmányait.
1950-ben az Eötvös Collegium tagjaként – olasz–francia–angol szakos tanári oklevelet szerzett.
1972-ben lett az irodalomtudományok kandidátusa.
Munkássága
[szerkesztés]1950 és 1958 között az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Színháztörténeti Osztályának főmunkatársa.[2]
1958 és 1962 között az Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézete tudományos munkatársa.
1957 és 1962 között az ELTE BTK Spanyol Tanszéki Szakcsoport, ill. Tanszék előadó tanára.
1962 és 1972 között egyetemi adjunktus az ELTE BTK-n.
1972-től tanszékvezető egy docense.
1974 és 1987 között a Filológiai Közlöny főszerkesztője volt.[3]
1958 és 1961 között az MTA–TMB önálló aspiránsa.
Tudományos pályafutásának a kezdetén a 17–18. sz.-i magyar barokk színház, ezen belül is a kismartoni társulat és az Eszterházy család kisebb teátrumainak történetével foglalkozott.
Később elkezdett érdeklődni az újlatin, majd a dél-amerikai spanyol nyelvű irodalmak, elsősorban Antonio Machado (1875–1939) munkássága iránt.
Tudományos eredményeket ért el a századforduló spanyol költészete és a dél-amerikai modernizmus feltárása területén.
Horányi |Mátyás| az első magyarországi hispanisztikai kandidátusi értekezés szerzője.
Horányi Mátyás Alapítvány
[szerkesztés]2007-ben Bárdosi Vilmos Antalné (Bárdosi Vilmos özvegye) és Horányi Olga Krisztina hozták létre a Horányi Mátyás Alapítványt.[4]
Főbb művei
[szerkesztés]Irodalomtörténeti művek
[szerkesztés]- A commedia dell’arte társadalmi háttere, 1–2. Filológiai Közlöny, 1955.
- A színháztörténeti képanyag katalogizálásának kérdéséhez, Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, 1957.
- Carl Maurer díszlettervei, Budapest, 1957 (Színháztörténeti füzetek, 8).
- Az Eszterházy színházak szövegkönyvei: Adattár, Budapest, 1957 (Színháztörténeti füzetek, 17).
- Mozart operák Eszterházán és Kismartonban, in W. A. Mozart emlékére, szerk. Bartha Dénes, Szabolcsi Bence, Bp., 1957 (Zenetudományi Tanulmányok, V).
- Az Esterházy-opera: Adalékok Eszterháza és Kismarton zene- és színháztörténetéhez, in Kodály Zoltán 75. születésnapjára, szerk. Bartha Dénes, Szabolcsi Bence, Bp., 1957 ((Zenetudományi Tanulmányok, VI).
- Esterházy vigasságok: Monográfia, Budapest, 1959. = Das Esterhazysche Feenreich : Beitrag zur ungarländischen Theatergeschichte des XVIII. Jahrhunderts, Budapest, 1959. = The magnificence of Eszterháza, Budapest, London, 1962.
- Az olasz neorealista regény válsága, Világirodalmi Figyelő, 1961.
- A spanyol irodalom története Egyetemi jegyzet, Budapest, 1961.
- A költői hitel problémája a Machado kritikában, Filológiai Közlöny, 1965.
- Antonio Machado poétikája, MTA I. Osztálya Közleményei, 1966.
- Attila József en América Latina, Acta Litteraria, 1966).
- Teatro Italiano del Settecento in Ungheria, in Italia ed Ungheria. Dieci secoli di rapporti letterari, szerk. Horányi Mátyás–Klaniczay Tibor, Budapest, 1967.
- Juan Rulfo, az újító, Helikon, 1969.
- Rubén Darío a századvégi Spanyolországról és a spanyol modernizmusról, Filológiai Közlöny, 1969.
- La funcíon expresiva de la atmósfera en „Pedro Páramo”, Acta Litteraria, 1969.
Nyelvkönyvek
[szerkesztés]- Spanyol leíró nyelvtan 2/a, I–II, Egyetemi jegyzet, Budapest, 1958.
- Spanyol leíró nyelvtan, Egyetemi jegyzet, Budapest, 1960.
- Spanyol nyelvtan a középiskolák számára Budapest, 1971. – Faluba Kálmánnal.
Hivatkozás
[szerkesztés]- ↑ Horányi Mátyás. Névpont. (Hozzáférés: 2021. június 5.)
- ↑ Horányi Mátyás Alapítvány. Horányi Mátyás Alapítvány. (Hozzáférés: 2021. június 5.)
- ↑ Filológiai Közlöny. tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2021. június 5.)
- ↑ Horányi Mátyás Alapítvány. Horányi Mátyás Alapítvány. (Hozzáférés: 2021. június 5.)