Bollobás Enikő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bollobás Enikő
Enikő Bollobás.jpg
Született 1952. június 19. (66 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása irodalomtörténész,
egyetemi tanár
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem

Bollobás Enikő (Budapest, 1952. június 19.) irodalomtörténész, amerikanista, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Amerikanisztika Tanszékének egyetemi tanára. Saját honlap: www.bollobaseniko.com

Életpályája[szerkesztés]

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett angol és általános nyelvészet szakon, majd az Akadémiai Kiadóban és a szegedi József Attila Tudományegyetem Angol Tanszékén dolgozott. Az ELTE Amerikanisztika Tanszék három alapítójának (Bollobás Enikő, Kodolányi Gyula, Kövecses Zoltán) egyikeként 1990 óta tanít itt előbb docensként, majd egyetemi tanárként. Húsz éven át az Amerikanisztika Tanszék vezetője volt.

Hét monográfia szerzője. Tanulmányait magyar és külföldi szakfolyóiratok közölték (pl. Alföld, Americana, Filológiai Közlöny, Holmi, Hungarian Journal of English and American Studies, Irodalomtörténet, Irodalomtörténeti Közlemények, Jelenkor, Literatura, Magyar Tudomány, Műút, Nagyvilág, Pompeji, Rubicon, valamint American Quarterly, Arcade, Emily Dickinson Journal, Journal of Pragmatics, Language and Style, Modern Philology, Paideuma, and Word and Image stb.).

Kutatási és publikációs területei[szerkesztés]

amerikai irodalom és amerikanisztika, költészettörténet, líraelmélet, irodalomelmélet, magyar irodalom és hungarológia, nőtudomány/genderkritika, judaisztika, társadalmi kérdések

Szakmai díjak[szerkesztés]

HUSSE Best Book Award (Az amerikai irodalom története c. könyvért), Országh László-díj, a Magyar Érdemrend tisztikeresztje, Szent-Györgyi Albert-díj, Irodalmi Jelen esszédíj.

Politikai tevékenység[szerkesztés]

Az 1980-as években aktív ellenzéki tevékenységet fejtett ki. Az erdélyi kisebbségi és emberi jogi szerveződésekben való részvételéért 1982-ben a román hatóságok kitiltották Romániából, a magyar belügyi hatóságok pedig bevonták „szocialista útlevelét” is. 1989-ben megalapította a Szegedi feministák nevű csoportot, amely az első nem pártállami nőszervezetként járult hozzá a gender kérdésének a politikai közbeszédben való erősítéséhez.

Közszolgálat[szerkesztés]

1990 és 1994 között diplomáciai szolgálatot vállalt Washingtonban (ahol a külképviselet első beosztottja, majd ideiglenes ügyvivője volt) és Budapesten (ahol a Külügyminisztérium Atlanti, Észak-Európai és Izraeli Főosztályát vezette). Alelnöke, ill. főtitkára (1992-96) volt a Magyar Atlanti Tanácsnak, amely részt vett Magyarország NATO-tagságának előkészítésében.

Fontosabb publikációk[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

Tanulmányok[szerkesztés]

Amerikai irodalom és kultúra[szerkesztés]

  • “Önérték és távlatiság. Narratív személyköziség Henry James rövidprózájában.” Alföld, 69/2 (2018). 43–53.
  • “Lába mint két ceruza hagyta írásnyomát az erdő haván”. Nyelvtani, kapcsolati és testi alanyiság H. D. HERmione című regényében.” In: A szubjektum színeváltozásai. Narratív, kapcsolati és testi alanyiság az irodalomban és a kultúrában. Szerk. Bollobás Enikő. Szeged: AMERICANA eBooks, 2017. 69–77.
  • “Irodalom és szórakoztatás. Jonathan Franzen regényeiről.” Irodalmi Jelen, 2015. ápr. 20.
  • “Az amerikai megtérési történetek performatív retorikája.” In: CONVERSIO Vallástudományi konferencia. Szerk. Déri Balázs. Budapest: ELTE Vallástudományi Központ, 2013. 429–437.
  • “Játék a metafizikával: katakrézis és dekonstrukció két amerikai drámában (Mark Twain: Is He Dead? – David H. Hwang: M. Butterfly).” In: A fattyú művészet nyomában. Írások amerikai drámáról és színházról. Szerk. Cristian M. Réka. Szeged: AMERICANA eBOOKS, 2012.
  • “Troping the Unthought: Catachresis in Emily Dickinson’s Poetry.” The Emily Dickinson Journal 21.1 (Spring 2012). 25-56.
  • “Tropes of Intersubjectivity—Metalepsis and Rhizome in the Novels of H.D. (Hilda Doolittle).” AMERICANA—E-Journal of American Studies VII/2 (2011).
  • “Posztmodern paradigmaváltás az amerikanisztikában.” Magyar Tudomány 172/3 (2011). 308-316.
  • The Declaration of Independence and the Making of Americans: On how Performatives Perform the Performer.” Emlékkönyv Frank Tibor 60. születésnapjára. Szerk. Magyarics Tamás és Lojkó Miklós.: Prime Rate, 2008. 180-185.
  • “Dangerous Liaisons: Politics and Epistemology in Post-Cold War American Studies.” American Quarterly () 54/4 (December 2002). 563-579.
  • “Hogyan készül a nő? Lehetséges válaszok Ignotus, Szőcs Géza, Jonathan Swift, valamint Gertrude Stein és Djuna Barnes szerint.” Holmi XIV/3 (March 2002). 326-334.
  • “Canon Politics and Experimental Writing: The Example of l’encre sympathique of Robert Duncan’s H.D. Book.Paideuma: Studies in American and British Modernist Poetry 35/1-2 (2006). 49-66.
  • “Potencies of Words―On the Prosody of Robert Duncan.” Language and Style 19/3 (1986). 219-232. Repr. Poetry Criticism. Ed. Michelle Lee. Vol. 75. Detroit: Gale Group, 2007.
  • “Measures of Attention: On the Grammetrics of Lineation in William Carlos Williams’ Poetry.” Poetry and Epistemology. Turning Points in the History of Poetic Knowledge. Ed. Roland Hagenbüchle and Laura Skandera. Eichstätt: Verlag Friedrich Pustet , 1986. 262-277.
  • “Poetry and Visual Enactment: the Concrete Poem.” Word and Image II/3 (1986). 279-285.
  • “Who’s Afraid of Irony? An Analysis of Uncooperative Behavior in Edward Albee’s Who’s Afraid of Virginia Woolf?” Journal of Pragmatics V/4 (1981). 323-334.

Költészettörténet, líraelmélet[szerkesztés]

  • “Ideogramma, szóhanglátvány és a költő önteremtése. Augusto de Campos verseiről.“ Irodalmi Jelen, 2017. okt. 4.
  • “A tenger és a szél szüntelen. Kodolányi Gyula költői műhelyében.“ Irodalmi Jelen, XVI/179 (2016). 116–136. 
  • “In Borrowed Words and Through Recycled Attentions: On Charles Bernstein’s Lyric and Elegiac Poetry.“ Hungarian Journal of English and American Poetry, 22/2 (2016). 403–413.
  • “In Imploded Sentences: On Charles Bernstein’s Poetic Attentions.“ Arcade – Literature, the Humanities, & the World, 2015. nov. 15.
  • “Imagism.“ In: American Poets and Poetry: From the Colonial Era to the Present. 1. köt. Szerk. Jeffrey H. Gray – Mary McAleer Balkun – James McCorkel. Santa Barbara: ABC–CLIO, 2015. 275–278.
  • “Projective Verse.“ In: American Poets and Poetry: From the Colonial Era to the Present. 2. köt. Szerk. Jeffrey H. Gray – Mary McAleer Balkun – James McCorkel. Santa Barbara: ABC–CLIO, 2015. 509–510.
  • “A performál visszaható ige? Az alany(iság) különös visszatérése a konkrét versben.“ In: „Visszhangot ver az időben”. Hetven írás Szegedy-Maszák Mihály születésnapjára. Szerk. Bengi László – Hoványi Márton – Józan Ildikó. Pozsony: Kalligram, 2013. 65–73.
  • “Troping the Unthought: Catachresis in Emily Dickinson’s Poetry.“ The Emily Dickinson Journal, 21.1 (2012/tavasz). 25–56.
  • “Circumference & Co.: Catachresis as the Trope of Performativity in Emily Dickinson’s Poetry.“ Hungarian Journal of English and American Studies, 18/1–2 (2012). 271–292.
  • “Canon Politics and Experimental Writing: The Example of l’encre sympathique of Robert Duncan’s H. D. Book.“ Paideuma: Studies in American and British Modernist Poetry, 35/1–2 (2006). 49–66.
  • “Proceed to Precede: Ideas of Process and Origin in Charles Olson’s ‘On first Looking out through Juan de la Cosa’s Eyes’.“ In: The 1950s: Proceedings of the Biennial Conference of the Hungarian Association of American Studies. Szerk. Bollobás Enikő – Nagy Szilvia. Budapest: ELTE, 2005. 157–167.
  • “Énné váló álarc, álarccá váló Én (a tükörben): a plathi Bildung természetrajzához.“ In: Modern sorsok és késő modern poétikák. Tanulmányok Sylvia Plathról és Ted Hughesról. Szerk. Rácz István – Bókay Antal. Budapest: Janus/Gondolat, 2002. 59–78.
  • “Antimetafizika és pre-konceptuális megismerés: a posztmodern episztémé megjelenése az amerikai költészetben.“ A Dunánál, I/1 (2001). 59–63.
  • “Charles Olson, a posztmodern klasszikus.“ Jelenkor, XLIV/3 (2001). 292–305.
  • “‘My Son is a Magyar’: Ideas of Firstness and Origin in Charles Olson’s Poems.“ Eger Journal of American Studies, VI (2000). 9–23.
  • “Free Verse.“ In: Princeton Encyclopedia of Poetry and Poetics. Szerk. Alex Preminger – T. V. Brogan. Princeton, N. J.: Princeton UP, 1993. 425–427. (Társszerző: Donald Wesling. Újraközölve: In: The New Princeton Handbook of Poetic Terms. Szerk. T. V. Brogan. Princeton, N. J.: Princeton UP, 1994. 96–99.)
  • “Visuality and Concretism: Enactments of the Real. On the Poetics of the American Avant-Garde.“ Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae, 30/3–4 (1988). 229–241.
  • “Reiterated Discoveries: Poetry and Epistemology and Its Measures of Attention in American Modernist Writing.“ Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae, XXIX/1–2 (1987). 97–112.
  • “Potencies of Words: A Grammetrical Reading of Robert Duncan’s ‘The Propositions 2’.“ Language and Style, 19/3 (1986). 219–232. (Újraközölve: In: Poetry Criticism. Szerk. Michelle Lee. 75. köt. Detroit: Gale Group, 2007.)
  • “Measures of Attention: On the Grammetrics of Lineation in William Carlos Williams’ Poetry.“ In: Poetry and Epistemology. Turning Points in the History of Poetic Knowledge. Szerk. Roland Hagenbüchle – Laura Skandera. Eichstätt: Verlag Friedrich Pustet, 1986. 262–277.
  • “Poetry and Visual Enactment: the Concrete Poem.“ Word and Image, II/3 (1986). 279–285.
  • “Prosodic Paradigms of English. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae.“ Sectio Philologica Moderna, XIV (1983). 107–133.
  • “On the Prosody of The Waste Land. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae.“ Sectio Linguistica, XIV (1983). 89–111.
  • “Two Twentieth Century Epic Writers: Whitman and Eliot.“ John O’Hara Journal (Pottsville, Pennsylvania), V/1–2 (1982/83). 103–114.
  • “Az amerikai hosszú vers whitmani hagyománya.“ Világosság, XXIII/8–9 (1982/augusztus–szeptember). 526–532. (Újraközölve: Világosság, XLV/8–9 [2004/augusztus–szeptember]. 33–48.)
  • “Nő és költő egyszemélyben? Konfliktusok Emily Dickinson, Sylvia Plath és Anne Sexton költészetében.“ Filológiai Közlöny, XXVII/1–2 (1981). 93–98.
  • “New Prosodies in 20th Century American Free Verse.“ Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae, XX/1–2 (1979). 99–121.
  • “On the Role of Visuality in Free Verse.“ Studies in English and American (Budapest, ELTE), 4 (1978). 157–179. 
  • “A vizualitás szerepe a XX. századi amerikai szabadversben.“ Filológiai Közlöny, XXIV/1 (1978). 89–96.

Irodalomelmélet, nyelvelmélet[szerkesztés]

  • “Catachresis as Metaphoric and Metonymic Meaning Extension: The Case of Poetic, Prophetic, and Political Discourse.“ Estetica: Studi e Ricerche, VII/1 (2017). 121–138. (Társszerző: Kövecses Zoltán.)
  • “Narratív, kapcsolati, testi alanyiság, és az alany performatív megképzése. Elméleti bevezető a műhelytanulmányokhoz.“ In: A szubjektum színeváltozásai. Narratív, kapcsolati és testi alanyiság az irodalomban és a kultúrában. Szerk. Bollobás Enikő. Szeged: AMERICANA eBooks, 2017. 2–14.
  • “Képlet – kiterjesztés – gyakorlat. A performatív elméleti paradigmái és alkalmazásuk Ignotus, Nádas, Galgóczi, Márai és Kertész szövegeinek vizsgálatában.“ Filológiai Közlöny, 62/4 (2016). 264–302.
  • “Katakrézis, avagy a nyelv nagy játéka.“ In: Az angol tudománya. 125 éves az egyetemi angol szak. 1886–2011. Szerk. Frank Tibor – Károly Krisztina. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2013. 53–63.
  • “Röviden a szubjektumperformativitásról – avagy Jonathan Swift csatlakozik a feministákhoz.“ In: Whack fol the dah. Írások Takács Ferenc 65. születésnapjára. Writings for Ferenc Takács on his 65th birthday. Szerk. Farkas Ákos – Simonkay Zsuzsa – Vesztergom Janina. Budapest: ELTE Angol–Amerikai Intézet, 2013. 193–202. 
  • “A katakretikus jelentésbővülésről – adalékok a jelentésváltozás tropológiájához.“ In: VLIXX. Papers in Linguistics. Presented to László Varga on his 70th Birthday. Szerk. Szigetvári Péter. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2013. 23–32.
  • “Avatars of Tradition: Rainbows, Floodgates, and Enemy Camps in the U. S. Canon Debate.“ Hungarian Journal of English and American Studies, 3/1 (1997). 117–138.
  • “Gold-Diggers Welcome: Recent Hungarian Publications on Literary Theory.“ Hungarian Journal of English and American Studies, 3/2 (1997). 252–270.
  • “Who’s Afraid of Irony? An Analysis of Uncooperative Behavior in Edward Albee’s Who’s Afraid of Virginia Woolf?“ Journal of Pragmatics, V/4 (1981). 323–334.
  • “Speech Acts in Literature.“ Angol Filológiai Tanulmányok (Debrecen, KLTE), XIII (1980). 39–47.
  • “Hogyan beszélnek az állatok?“ In: Tanulmányok a nyelvről. Szerk. Takács Etel. Budapest: OPI Pedagógus Továbbképzés Könyvtára, 1978. 21–33.
  • “A szó hatalmáról – nyelvészeti megközelítésben.“ In: Az Országos Rabbiképző Intézet Évkönyve 1977/78. Szerk. Scheiber Sándor. 1978. 82–90.

Magyar irodalom[szerkesztés]

  • “Intersubjective Exorcism and Giving Face to the Dead: Péter Nádas's Encounter as Reverse Prosopopeia.“ In: Kősziklára építve. Írások Dávidházi Péter tiszteletére. Built Upon His Rock: Writings in Honour of Péter Dávidházi. Szerk. Panka Dániel – Pikli Natália – Ruttkay Veronika. Budapest: ELTE BTK Angol–Amerikai Intézet, Anglisztika Tanszék, 2018. 29–35.
  • “Képlet – kiterjesztés – gyakorlat. A performatív elméleti paradigmái és alkalmazásuk Ignotus, Nádas, Galgóczi, Márai és Kertész szövegeinek vizsgálatában.“ Filológiai Közlöny, 62/4 (2016). 264–302.
  • “Nők férfiak között: a Márai-háromszögről.” Irodalomtörténeti Közlemények 116.4 (2012). 413-421.
  • “A tekintettől és a vágytól megalkotott nő” [Szerb Antal: „Két cigaretta közt”; Török Sophie: „Arcképtanulmány”]. In: Egy képlet nyomában – Karakterelemzések az amerikai és a magyar irodalomból. Budapest: Balassi, 2012. 86-88.
  • “A tárgyi megképzettség elbizonytalanodása két magyar férfiszerzőnél” [Ignotus: „Ki maga?”; Kosztolányi Dezső: elbeszélések, Édes Anna]. In: Egy képlet nyomában – Karakterelemzések az amerikai és a magyar irodalomból.“ Budapest: Balassi, 2012.123-130.
  • “Kísérletek a női alanyiságra” [Kaffka Margit: Színek és évek, Mária évei; Németh László: Iszony]. In: Egy képlet nyomában – Karakterelemzések az amerikai és a magyar irodalomból. Budapest: Balassi, 2012. 130-140.
  • “Parodisztikus játék a szubjektumperformativitással (Rácz Zsuzsa két Terézanyujáról).” Műút 56/1 (2011). 55-58.
  • “A Nation’s Poetry as Language, History, and Selfhood.” Contemporary Hungarian Poets/Kortárs magyar költészet. τό τόπος Poetry International 9 (Winter 2006). 6-8.
  • “On Contemporary Hungarian Literature.” Pa Fang 8 (1988). 226-37. Repr. United Daily News Literary Supplement. 5-20, 1988.

Judaisztika[szerkesztés]

  • A két ajtó – Scheiber Sándor öröksége.” In: Ki szereti a zsidókat? A magyar filoszemitizmus. Szerk. Mózes Endre. Budapest: Noran Libro, 2014. 205-212.
  • “Scheiber Sándor tanítása az örömről. Gondolatok egy kiadatlan írása kapcsán.” Filológiai Közlöny LIX (2013). 503-520.
  • “The Two Doors of Sándor Scheiber – The Scholar Rabbi Born a Hundred Years Ago.” Hungarian Review IV/4 (2013). 87-102.
  • “A mai amerikai zsidó (női) irodalomról.” Remény I/2 (1998). 103-106.
  • “Az én élő emlékezetem (Scheiber Sándor emlékére).” In: Az Országos Rabbiképző Intézet Évkönyve 1992/95. Szerk. Schweitzer József. Budapest, 1995. 18-23. Repr. „Búcsú Arany Jánostól.” In: A könyvek hídja. Emlékfüzér Scheiber Sándorról. Szerk. Kertész Péter. : Urbis Könyvkiadó, 266-275. 2005.
  • “A szó hatalmáról ― nyelvészeti megközelítésben.” In: Az Országos Rabbiképző Intézet Évkönyve 1977/78. Szerk. Scheiber Sándor. 1978. 82-90.

Társadalom és politika[szerkesztés]

  • “United in Separation: On the Common Roots of Pennsylvanian and Transylvanian Anabaptism.” Hungarian Review III/5 (2012). 74-84.
  • “Hungarian in America – American in Hungary. János Xántus, the 19th Century Naturalist.” Hungarian Review III/2 (2012). 88-101.
  • “The Future of Our Past: Hungary’s Cultural Struggle with its Communist Legacy.” Macalester International 2 (1995). 158-179.
  • “In Hungary, Post-Liberation Blues.” The Washington Post. Opinion page. (Repr. International Herald Tribune, Aug. 18; Sen. Joe Lieberman, “Farewell to a Friend.” Congressional Record, Sept. 8, 1992.
  • “When Dreams of Democracy Come True.” The Washington Post Opinion page. (Repr. International Herald Tribune, Sept. 5; Sen. Joe Lieberman, “Message from Hungary” Congressional Record.

Nőtudomány, genderkritika[szerkesztés]

  • ”A genderrelativitásról – két overallos nő kapcsán.” TNTeF 2.1 (2012). 5-19.
  • ”A metalepszis mint kultúranarrativizációs trópus H. D. regényeiben.” In: A mondat becsülete – Írások a hetvenéves Abádi Nagy Zoltán tiszteletére. Szerk. Bényei Tamás, Bollobás Enikő, D. Rácz István. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2010. 262-270.
  • ”A valaki, a senki és a senkiből lett valaki – Szubjektivitás és szubjektiváció az amerikai irodalomban.” In: Anglisztika és amerikanisztika. Magyar kutatások az ezredfordulón. Szerk. Frank Tibor és Károly Krisztina. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2009. 193-201.
  • “Making the Subject: Performative Genders in Carson McCullers’ The Ballad of the Sad Cafe and David Hwang’s M. Butterfly.” AMERICANA—E-Journal of American Studies IV/1 (2008).
  • ”Performansz és performativitás – a női, a meleg és a nem fehér szubjektumok nagy előadásai az irodalomban” In: A nő mint szubjektum, a női szubjektum. Szerk. Séllei Nóra. Orbis Litterarum. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2007. 17-57.
  • ”A társadalmi nem az amerikai kultúra és irodalom oktatásában: az elmúlt 25 év tapasztalatainak összegzése.” In: A társadalmi nemek tudományának oktatása a magyar felsőoktatásban. Szerk. Pető Andrea. Budapest: Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 2006. 22-28.
  • ”Hogyan készül a nő? Lehetséges válaszok Ignotus, Szőcs Géza, Jonathan Swift, valamint Gertrude Stein és Djuna Barnes szerint.” Holmi XIV/3 (2002). 326-334.
  • “‘Totalitarian Lib’: The Legacy of Communism for Hungarian Women.” In: Gender Politics and Post-Communism. Reflections from Eastern Europe and the ormer Soviet Union. Szerk. Nanette Funk and Magda Mueller. : Routledge, 1993. 201-206.
  • ”Metonimiák, tálentumok és sikolyok.” Magyar Napló II/30 (1990). 26.
  • ”Tetovált bíboros, avagy a nőprobléma Magyarországon.” Magyar Nemzet. 1990. ápr. 18., 5.
  • ”Feminista tövisek Fekete Gyulának.” Hitel 13 (1989). 52-53.
  • ”Megújuló Nőmozgalom.“ Nők Lapja XLI (1989). 520-521.

Műfordítások[szerkesztés]

  • Amy Lowell, ”Egy évtized.” Magyar Napló X/2 (1998). 13.
  • H. D., ”Hegyi nimfa.” „Szerelem szívemben.” „A tó.” Magyar Napló X/2 (1998). 13.
  • Denise Levertov, ”Asszony egyedül.” Magyar Napló X/2 (1998). 24.
  • Sherley Anne Williams, ”Páva versek I-III.” Magyar Napló X/2 (1998). 28.
  • Clayton Eshleman, ”A Szandzso-híd.” Magyar Szemle IV/4 (1995). 353-360.
  • Denise Levertov, ”Jegyzetek az organikus formáról.” Helikon XXIII1-3 (1987). 180-185.
  • ”Az Olson-Creeley levelezés.” Helikon  XXIII (1987)/1-3, 192-198.
  • Judy Syfers, ”Feleséget akarok.” Új Tükör XIX/24 (1982). 11.
  • Isaac Babel, ”Sábosz Náchamu, a Vígasztalás Szombatja.” Nagyvilág XII/9 (1972). 1333-1337. Repr. Alexander Scheiber, Folklór és tárgytörténet III. Budapest, 1984. 455-465.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Videotorium, előadások az ELTE BTK Amerikanisztika Tanszékén
  • Köztestületi tagok 2009. Szerk. Tolnai Márton. Bp., Magyar Tudományos Akadémia, 2009.
  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Szegedi egyetemi almanach 1921-1995. Szerk. Szentirmai László, Iványi Szabó Éva, Ráczné Mojzes Katalin. Szeged, Hungaria, 1996.