Különbségek a horvát, a szerb és a bosnyák nyelv között
Ez a szócikk összeveti a bosnyák, a horvát és szerb nyelv közti különbségeket. Újabban a montenegrói nyelv is külön nyelvnek számít hivatalosan, bár a nagyfokú hasonlóság miatt sokan inkább a szerb nyelv egyik nyelvjárásának tekintik.
Jugoszlávia fennállása idején a politikai vezetés mesterségesen igyekezett ezeket az – egyébként egymással rokonságban álló – nyelveket közelíteni egymáshoz, ezért is hívták szerbhorvát nyelvnek az ország hivatalos nyelvét. A délszláv háború és Jugoszlávia szétesése után az önálló államiságra szert tevő népek igyekeztek saját nyelvjárásaik felhasználásával minél jellegzetesebb saját irodalmi nyelvet formálni.
Fonológia
[szerkesztés]Standardvariáns | Típus | Hosszú Jat: *rěka ’Folyó’ |
rövid Jat: *viděti ’nézni’ |
Jat az o előtt: *vidělъ ’nézett’ |
bosnyákul | ije-ző | rijeka | vidjeti | vidio |
horvátul | ||||
szerbül (Boszniában) | ||||
montenegrói nyelvben | ||||
szerbül | e-ző | reka | videti | video |
Csak néhány szóban különbözik a [x] hang és [u] hang. Az utóbbi hang a szerbre jellemző. A szerb standardban suv ’száraz’, duvan ’dohány’, kujna ’konyha’ használnak, míg a bosnyákban és a horvátban suh, duhan, kuhinja. A bosnyák nyelvben a [x] hang mára eltűnt (kivéve a lahko ’könnyű’ és a kahva ’kávé’ szót). E hangot a török nyelvből kölcsönözték.
Írás
[szerkesztés]Ábécé
[szerkesztés]A horvát és a bosnyák nyelv a latin ábécét használja, míg a szerb nyelv a cirill ábécét. A szerb nyelvet azonban latin betűkkel is le lehet jegyezni. Mindkét ábécét tanítják a szerb, a montenegrói és a boszniai iskolákban. A szerb alkotmány értelmében a cirill ábécét előtérbe helyezik a latin ábécével szemben.[1]
A korábbi évszázadokban katolikus szerzetesek is használták a cirill betűket (főleg Dalmáciában). A középkori horvát írás, a glagolita a 15. századra eltűnt, azonban a horvát felsőoktatásban ma is kötelező tantárgy.
Helyesírás
[szerkesztés]Mindhárom nyelvben az „írj, ahogy beszélsz” ("Piši kao što govoriš") elv érvényesül. Az elvet Vuk Karadžić határozta meg, aki szerint így a legkönnyebb elsajátítani az írást és olvasást.
Külön és egybeírás
[szerkesztés]Az egyik különbség a jövő időnél van.
horvátul | bosnyákul | szerbül | magyarul |
---|---|---|---|
Napisat ću to. | Napisaću to. | Én felírom ezt | |
Bit će. | Biće. | lesz |
Idegen nyelvű szavak
[szerkesztés]A latin q, w, x és y hangok nem tartoznak a szerbhorvát ábécéhez, azonban külföldi szavaknál alkalmazzák. A cirill átírása viszont kiejtés elve szerint működik. Shakespeare szóból Шекспир lesz.[2]
horvátul | bosnyákul | szerbül | magyarul |
---|---|---|---|
William Shakespeare | William Shakespeare | Вилијам Шекспир | William Shakespeare |
München | Minhen | Минхен | München |
Zürich | Zürich | Цирих | Zürich |
Bruxelles | Brisel | Брисел | Brüsszel |
New York | New York | Њујорк | New York |
SZO vagy WHO | WHO | СЗО | WHO |
Nyelvtan
[szerkesztés]Infinitiv és a da-konstrukció
[szerkesztés]A szerbben és a bosnyákban mellékmondatként használnak több egyszerű mondatot, amelyet a da ’hogy’ szóval kapcsolnak össze.
horvátul | bosnyákul | szerbül | magyarul |
---|---|---|---|
želim vas informirati | želim da vas informišem vagy želim vas informirati | Szeretném Önt tájékoztatni szeretném, hogy Önt informáljam | |
moram raditi | moram da radim vagy moram raditi | Dolgoznom kell Muszáj, hogy dolgozzak | |
mogu vam kazati | mogu da vam kažem vagy mogu vam kazati | Mondhatom Önöknek Lehet, hogy elmondjam Önöknek | |
ja ću to napisati vagy napisat ću to |
ja ću to da napišem vagy ja ću to napisati vagy napisat ću to |
ja ću to da napišem vagy ja ću to napisati vagy napisaću to |
Én ezt fel fogom írni |
da-konstrució a kérdőmondatokban
[szerkesztés]Az eldöntendő kérdéseknél a da szót teszik a mondat elejére a szerb és a bosnyák nyelvben. A horvátban viszont a ragozott igét teszik az első helyre, azonban ritkán ott is használják a da-konstrukciót.
kijelentő mód | egyszerű | da-konstrukció |
---|---|---|
Petar može doći. „Péter jöhet.” |
Može li Petar doći? „Jöhet Péter?” |
Da li Petar može doći? „Jöhet Péter” |
Petar je došao. „Péter megjött.” |
Je li Petar došao? „Péter megjött?” |
Da li je Petar došao? „Péter megjött?” |
Petar će doći. „Péter jönni fog” |
Hoće li Petar doći? „Fog jönni Péter?” |
Da li će Petar doći? „Fog jönni Péter?” |
Szókincs
[szerkesztés]A szókincsre nagy hatással főleg a német és a török nyelv volt.
Idegen szavak és tükörszavak
[szerkesztés]A horvát nyelv igyekszik megőrizni a nyelv tisztaságát.
horvátul | bosnyákul | szerbül | magyarul |
---|---|---|---|
odrezak | šnicla (németből) | (hús)szelet | |
časnik | oficir (németből/franciából) | tiszt | |
zrakoplov | avion (franciából) | repülő | |
kolodvor | stanica (óegyházi szláv nyelvből) | pályaudvar | |
tisuća | hiljada (görögből) | ezer | |
povijest | historija (görögből) | istorija vagy historija (görögből) | történelem |
glazba | muzika (latinból) | zene | |
znamenka | cifra (arabból) | számjegy | |
kralježnica | kičma (törökből) | gerinc | |
susjed | komšija (törökből), susjed | sused, komšija (törökből) | szomszéd |
nogomet | nogomet, fudbal (angolból) | fudbal (angolból) | labdarúgás |
perilica suđa | suđerica | špilmašina (németből) | mosogatógép |
hladnjak | frižider (franciából) | hűtő | |
stručnjak | ekspert (latinból) | szakértő | |
rajčica | paradajz (németből) | paradicsom |
A horvát nyelvben a hónapoknak szláv nevük van, míg a szerb és a bosnyák nyelvben a nemzetközi latin alapú a használatos, úgy mint a magyarban. A szláv nevek Boszniában is egyaránt használatosak, de a latin alapú az elterjedtebb.
horvátul | bosnyákul | szerbül | magyarul |
---|---|---|---|
siječanj | januar | január | |
veljača | februar | február | |
ožujak | mart | március | |
travanj | april | április | |
svibanj | maj | május | |
lipanj | juni | jun | június |
srpanj | juli | jul | július |
kolovoz | august | avgust | augusztus |
rujan | septembar | szeptember | |
listopad | oktobar | október | |
studeni | novembar | november | |
prosinac | decembar | december |
A bosnyák nyelvbe sok perzsa és arab szó épült be.
horvátul | bosnyákul | szerbül | magyarul |
---|---|---|---|
tata | babo | tata | apa |
baka | nena vagy nana | baka vagy baba | nagymama |
ujak | daidža | ujak | anyai nagybácsi |
stric | amidža | stric | apai nagybácsi |
A különböző nyelvjárások
[szerkesztés]horvátul | bosnyákul | szerbül | magyarul |
---|---|---|---|
Dobar tek! (kajkav.) vagy U slast! | Prijatno! | Jó étvágyat! | |
tjedan (kajkav.) | sedmica, hevta (török) | nedelja (egyházi szláv), sedmica | hét |
sat (török) | sat, sahat (török) | čas, sat (török) | óra |
otok | ostrvo | sziget | |
vrt | bašča | bašta | kert |
vlak (kajkav.) | voz | vonat | |
kruh (kajkav.) | hljeb, somun (török) | hleb | kenyér |
talijanski | italijanski | olasz | |
nitko; svatko | niko; svako | senki, mindenki |
Különböző jövevényszavak
[szerkesztés]A görög uralom alatt a középkorban több szó is beépült a szerb nyelvbe. A török uralom alatt pedig a bosnyák nyelv vett át több szót.
horvátul | latinul | ógörögül | görög betű | bizánciul | szerbül |
---|---|---|---|---|---|
b | b | [b] | β | [v] | v |
e | e | [ɛː] | η | [i] | i |
k vagy c | c | [k] | κ | [k] | k |
u | u | [u̯] | υ (nach Vokal) | [v] | v |
k vagy h | ch | [kʰ] | χ | [x] | h |
Ebből adódóan több szó is különbözik a szerben, a horvátban és a bosnyákban:
horvátul | bosnyákul | szerbül | magyarul |
---|---|---|---|
ocean | okean | óceán | |
barbar | varvar | barbár | |
kemija | hemija | kémia | |
Betlehem | Vitlejem | Betlehem | |
demokracija | demokratija | demokrácia | |
Europa | Evropa | Európa |
Az egyházi szlávból származik a község szó is. Az egyházi szlávban a община jelentette ezt a szót, majd ebből lett a szerb opština és a horvát općina.
Szóképzések
[szerkesztés]A 19. században alkotta meg a horvát és a szerb nyelv a maga nyelvtanát:
horvátul | bosnyákul | szerbül | magyarul |
---|---|---|---|
Španjolska | Španija | Spanyolország | |
priopćiti | saopćiti | saopštiti | közölni |
spol | pol | nem (sex) |
A latinból a horvát általában az -irati ragot használja, míg a szerb az -ovati és az -isati szavakat.
horvátul | bosnyákul | szerbül | magyarul |
---|---|---|---|
identificirati | identifikovati | azonosítani | |
informirati | informisati | informálni |
Főnévvégződések
[szerkesztés]Néhány főnévnél a végződés eltér.
horvátul | bosnyákul | szerbül | magyarul |
---|---|---|---|
planet | planeta | bolygó | |
minuta | minut | perc | |
večer | veče | est |
Hamis barátok
[szerkesztés]Vannak olyan szavak, amelyeknek jelentése különbözik
kifejezés | horvát jelentés | bosnyák jelentés | szerb jelentés |
---|---|---|---|
majka | ’anya’ (’nagymama’ baka) |
’nagymama’ | ‘anya’ (’nagymama’ baka, baba) |
slovenski | ’szlovén’ (’szláv’ = slavenski) |
‘szláv’ (‘szlovén’ = slovenački) |
A következő szavak a Wikibookban megtalálhatók.
horvátul | bosnyákul | szerbül | magyarul |
---|---|---|---|
Bijela sol za kuhanje kemijski je spoj natrija i klora. | Bijela so za kuhanje je hemijski spoj natrijuma i hlora. | Bela so za kuvanje je hemijsko jedinjenje natrijuma i hlora. | A konyhai fehér só nátriumból és klórból áll. |
Vlak sa željezničkoga kolodvora krenut će točno u deset sati. | Voz sa željezničke stanice krenut će tačno u deset sati. | Voz sa železničke stanice krenuće tačno u deset sati/časova. | A vonat pontosan 10 órakor indul a pályaudvarról. |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2006-os alkotmány 10-es cikkelye: "A Szerb Köztársaság területén a szerb nyelvet cirill betűkkel szokás lejegyezni.
- ↑ Vgl. Daniel Bunčić. "Integracija inostrannych slov iz evropejskich jazykov v kirillice i latinice" ["Die Integration von Fremdwörtern aus den europäischen Sprachen in kyrillischer und lateinischer Schrift", in russischer Sprache]. In: Filologičeskie zametki: Mežvuzovskij zbornik naučnych trudov. Vypusk 2. 2 Bde. Hg. M. P. Kotjurova. Perm’ 2003. Bd. 1, S. 122-150.
Irodalom
[szerkesztés]- Kétnyelvű szótárak:
- Brodnjak, Vladimir. Razlikovni rječnik srpskog i hrvatskog jezika [Wörterbuch der Unterschiede zwischen der serbischen und der kroatischen Sprache]. Zagreb 1991, 640 S., ISBN 86-7457-074-7 (30.000 Einträge).
- Ćirilov, Jovan. Hrvatsko-srpski rječnik inačica. Srpsko-hrvatski rečnik varijanata. Beograd 1989, 1994.
- Zum Vergleich für Deutschsprachige interessant: das Variantenwörterbuch des Deutschen.
- Esszék:
- Auburger, Leopold. Die kroatische Sprache und der Serbokroatismus. Ulm/Donau 1999. ISBN 3-87336-009-8.
- Brozović, Dalibor. "Serbo-Croatian as a pluricentric language". In: Pluricentric Languages: Differing Norms in Different Nations. Hg. Michael Clyne. Berlin, New York 1992. S. 347-380. ISBN 3-11-012855-1.
- Greenberg, Robert D. Language and Identity in the Balkans: Serbo-Croatian and its Disintegration. Oxford u.a. 2004. ISBN 0-19-925815-5.
- Gröschel, Bernhard. "Postjugoslavische Amtssprachenregelungen – Soziolinguistische Argumente gegen die Einheitlichkeit des Serbokroatischen?" In: Srpski jezik (Beograd), 8.1/2 (2003). S. 135-196.
- Kačić, Miro. Kroatisch und Serbisch: Irrtümer und Falsifizierungen. In Zusammenarbeit mit Ljiljana Šarić. Übers. Wiebke Wittschen, Ljiljana Šarić. Zagreb 1997. ISBN 953-6602-01-6.
- Kordić, Snježana. "Pro und Kontra: 'Serbokroatisch' heute". In: Slavistische Linguistik 2002. Hg. Marion Krause und Christian Sappok. München 2002. S. 97-148. ISBN 3-87690-885-X.
- Okuka, Miloš. Eine Sprache – viele Erben: Sprachpolitik als Nationalisierungsinstrument in Ex-Jugoslawien. Klagenfurt 1998. ISBN 3-85129-249-9.
- Osmanović, Amela. Heiße Luft, geschlagen: Sprachseparatismus im jugoslawischen Sprachraum. In: die tageszeitung, 15.10.2005, S. IV.
- Piškorec, Velimir. Kroatisch und Serbisch zwischen Verständnis und Missverständnis - Eine Dokumentation. In: Trans. Internet-Zeitschrift für Kulturwissenschaften, Nr. 15 (2004).