Eszközhatározói eset

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Egyes agglutináló és egyes flektáló nyelvek grammatikájában az eszközhatározói eset (latinul instrumentalis) egyike a nyelvtani eseteknek. Azok a névszók, amelyek ennek az esetnek a morfémáját hordozzák a legjellegzetesebben olyan élettelent fejeznek ki, amely használata segítségével végeznek cselekvést. Mondattani szempontból ilyen szó főleg eszközhatározót fejez ki, de ez az eset számos egyéb mondattani viszonyt is kifejez, amelyek természete az adott nyelvtől is függ.[1][2][3][4][5]

A magyar nyelvben is megvan ez az eset, és történeti-összehasonlító nyelvészettel foglalkozó szakemberek megállapították, hogy létezett a feltételezett indoeurópai alapnyelvben is. Meg is maradt egyes mai indoeurópai nyelvekben, mint amilyen a szláv nyelvek többsége.[5] Ezekben úgy elöljárószók nélkül, mint ilyen viszonyszókkal is használják. Egyéb indoeurópai nyelvekben, mint az újlatin nyelvek vagy az angol, elöljárókkal fejezik ki azokat a határozókat, amelyeket az eszközhatátorozói esettel felyeznek ki az ezzel bíró nyelvek.

A magyar nyelvben[szerkesztés]

A magyarban, amely agglutináló nyelv, egyetlen ragja van az eszközhatározói esetnek, a -val/-vel. Változatai a magánhangzó-harmónia szabályainak megfelelően használtak. Vannak morfofonológiai változatai is, mivel a rag v-je az őt megelőző mássalhangzóhoz hasonul. Mindegyik névszó felveszi. A maga és az ön kivételével, a személyes névmások ilyen esetű alakjai szuppletívak, a rag -vel változata és a birtokos személyjelek kombinációi: énvelem, teveled stb.[6]

Az eszközhatározói eset elsősorban eszközhatározót és társhatározót fejez ki, de több más típusú határozót is, a többségüket névutó nélkül:

  • eszközhatározó: Kanállal eszik;[7]
  • társhatározó:
  • élővel kifejezett: György Tamással sétál;[7]
  • élettelennel kifejezett: kávé habbal;[7]
  • állapothatározó: Nyitott szemmel alszik;[7]
  • módhatározó: Örömmel fogadta a hírt;[7]
  • eszközlő határozó: Kimosatja a ruhát a feleségével;[8]
  • fok-mérték határozó: Ezrével látni belőle;[7]
  • okhatározó: Vakbélgyulladással kórházba szállították;[7]
  • időhatározó: Ősszel sokat esik az eső;[9]
  • aszemantikus, más néven vonzat- vagy állandó határozó: Elégedett az eredményekkel.[10]

Összehasonlító szerkezetben, ún. „összekapcsolt” fok-mérték határozóban[11] a fokjeles szó előtt álló tag is eszközhatározói esetű: Feri két évvel idősebb Jancsinál, A mi házunk jóval nagyobb a tietekénél.[7]

Vannak névutóval szerkesztett eszközhatározói esetű határozók is:

A mozival szemben van egy kávéház;[12]
Egy évvel ezelőtt kezdtem magyarul tanulni;[13]
Kovácsnéval együtt megyek a Balatonra;[14]
A kérvényével kapcsolatban a következőket kell tudnia;[15]
A botránnyal összefüggésben emlegették a nevét.[16]

A közép-délszláv diarendszerben[szerkesztés]

A közép-délszláv diarendszer nyelveiben (bosnyák, horvát, montenegrói, szerb), amelyek flektálóak és viszonylag gazdag névszóragozási rendszerük van, az eszközhatározói esetet több rag fejezi ki, ragozási osztály, szófaj, nem és szám szerint. Vannak morfofonológiai változatai is, amelyeket az őket megelőző beszédhang okozza. A legtöbb névszó az alábbi ragokkal rendelkezik:[17]

  • -om – egyes számban hímnemű, semlegesnemű és nőnemű olyan főnevek, valamint olyan nőnemben egyeztetett melléknevek ragja, amely előtt nem palatális mássalhangzó van: doktorom (hn.) ’doktorral’, selom (sn.) ’faluval’, ribom (nn.) ’hallal’, novom (nn.) ’újjal’;[18]
  • -em – egyes szám hímnemű és semlegesnemű főnevek olyan ragja, amely előtt palatális mássalhangzó van: čekićem (hn.) ’kalapáccsal’, poljem (sn.) ’mezővel’;
  • -im – egyes szám hím- és semlegesnemben egyeztetett melléknevek ragja: novim ’újjal’;
  • -ima – többes szám hím- és semlegesnemű főnevek ragja (közös a részes esettel és a locativus-szal): doktorima ’doktorokkal’, čekićem ’kalapácsokkal’, selima ’falvakkal’, poljima ’mezőkkel’;
  • -ama – többes szám nőnemű főnevek ragja (közös a részes esettel és a locativus-szal): ribama ’halakkal’;
  • -im(a) – többes szám hímnemben, semlegesnemben és nőnemben egyeztetett melléknevek ragja; az a a hosszú (határozott) alakúaké, amikor főnevesítettek: Vi radite s novim udžbenicima a mi sa starima ’Ti (az) új tankönyvekkel dolgoztok, mi meg (a) régiekkel’.

A személyes névmások töve eszközhatározói esetben többé-kevésbé különbözik az alanyesetű alakjuktól: ja ’én’ – sa mnom ’velem’, ti ’te’ – s tobom ’veled’ stb.[19]

Ezekben a nyelvekben is az eszközhatározói eset főleg az eszközhatározó és a társhatározó esete, de több más határozóé is:

  • eszközhatározó:
    • elöljáró nélkül: Putujemo autom ’Autóval utazunk’;[20]
    • a s(a)[21] elöljáróval: Vi radite s novim udžbenicima a mi sa starima ’Ti (az) új tankönyvekkel dolgoztok, mi meg (a) régiekkel’;[22]
  • társhatározó: Došao je sa ocem ’Az apjával jött’;[23]
  • módhatározó: Putujemo velikom brzinom ’Nagy sebességgel haladunk’;[20]
  • helyhatározója olyan igéknek, amelyek nem fejeznek ki mozgást az illető hely felé:[24]
    • elöljáró nélkül: Hladan v(j)etar[25] poljem piri ’Fúj a hideg szél a mezőn’;[20]
    • elöljáróval:
On ide napred a ja za njim ’Ő előre megy, én meg utána’;[26]
Stojim pod tušem ’A zuhany alatt állok’;[27]
Nad selom su se crnjeli kišni oblaci ’A falu felett esőfelhők feketéllettek’;[28]
Šetao je među drvećem ’A fák között sétált’;[28]
  • időhatározó: početkom m(j)eseca ’a hónap elején’, radnim danom ’munkanapon’, utorkom ’(minden) kedden’;[20]
  • szenvedő ige élettelen eszközlő határozója: Grad je pogođen zemljotresom ’A várost földrengés sújtotta’ (szó szerint ’*… földrengés által lett sújtva’).[29]

Eszközhatározói esettel kifejezett, magyar grammatikákban határozóknak megfelelő ún. „közvetett tárgy”-ak is vannak:

  • elöljáró nélkül:
Čime se sada bavite? ’Mivel foglalkozik/foglalkoznak mostanában?’;[30]
Vladao je ogromnim carstvom ’Hatalmas birodalom felett uralkodott’;[30]
Čitava kuća je najednom zamirisala kruhom ’Egyszerre az egész háznak kenyér illata lett’;[31]
  • elöljáróval:
Nastavićemo s vežbama ’Gyakorlatokkal fogjuk folytatni’;[30]
Nemojte žaliti za prošlošću ’Ne sirassátok a múltat!’[30]

Az eszközhatározói esettel is kifejezhető az alábbi két mondatrész is:

  • eloljáró nélkül, névszói állítmány névszói része: Zidovi su postajali sve tamnijima ’A falak egyre sötétebbek lettek’;[32]
  • a s(a) elöljáróval, főnévi jelző: supa s rezancima ’tésztaleves’.[23]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bussmann 1998, 574. o.
  2. Dubois 2002, 251. o.
  3. Crystal 2008, 248. o.
  4. Bidu-Vrănceanu 1997, 253. o.
  5. a b Constantinescu-Dobridor 1998, instrumental szócikk.
  6. Rounds 2001, 124. o.
  7. a b c d e f g h Szende – Kassai 2007, 118–119. o.
  8. P. Lakatos 2006, 157. o.
  9. Rounds 2001, 199. o.
  10. P. Lakatos 2006, 162. o.
  11. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 által használt terminus (386. o.).
  12. Szende – Kassai 2007, 168. o.
  13. Rounds 2001, 203. o.
  14. Szende – Kassai 2007, 152. o.
  15. Szende – Kassai 2007, 159. o.
  16. Szende – Kassai 2007, 167. o.
  17. Klajn 2005, 51–72. o. (szerb grammatika).
  18. Mivel ezekben a nyelvekben nincsenek névelők, ezek a példaszavak megfelelhetnek a magyarban, kontextustól függően, névelő nélküli, határozott névelős vagy határozatlan névelős szavaknak, pl. ’doktorok’, ’egy falu’, ’a hal’ stb.
  19. Klajn 2005, 78. o.
  20. a b c d Browne – Alt 2004, 28. o. (a diarendszer grammatikája).
  21. Változatai az utána következő szó kezdő beszédhangjának a jellegétől függnek.
  22. Klajn 2005, 71. o.
  23. a b Klajn 2005, 160. o.
  24. Azon igék helyhatározója, amelyek hely felé történő mozgást fejeznek ki, tárgyesetű.
  25. A j nélküli a szerb sztenderdben van meg, a j-s a többiben.
  26. Klajn 2005, 161. o.
  27. Browne 2004, 25. o.
  28. a b Barić 1997, 279. o. (horvát grammatika).
  29. Klajn 2005, 137. o.
  30. a b c d Klajn 2005, 230. o.
  31. Barić 1997, 441. o.
  32. Barić 1997, 404. o.

Források[szerkesztés]

  • (románul) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline (DTL) (Hozzáférés: 2019. június 2.)
  • (franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]