Aeroszol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pásztázó elektronmikroszkóppal készített fotomikrográf: szállópernye részecskék 2,000-szeres nagyításban. A legtöbb részecske ebben az aeroszolban gömbölyű.

Az aeroszol olyan keverék, amely egy légnemű közegből, illetve az abban szétoszlatott, apró, szilárd részecskékből vagy folyadékcseppekből áll. Az aeroszolok lehetnek természetesek vagy antropogének. Természetes aeroszolokra példa a köd, a felhő, vagy a levegőben szálló finom, apró szemcséjű por. Antropogén aeroszolokra példa a füst, vagy a nagyvárosok felett szabad szemmel is látható szmog.[1] A hétköznapi szóhasználatban az aeroszol jelenthet egyszerűen szprét is, amely flakonból vagy egyéb hasonló tartályból adagolja a benne foglalt terméket.

Etimológia[szerkesztés]

A szó a görög aérosz (αέρας, levegő) és a latin solvo (old, felold) összetételéből származik.[2]

Definíció[3][szerkesztés]

Az IUPAC meghatározása szerint az aeroszol olyan szol, amelyben a diszpergált fázis vagy szilárd, vagy folyékony, vagy a kettő keveréke, a diszperziós közeg pedig gáz-halmazállapotú. A gázban eloszlatott részecskék mérete 1 nanométer és 1 mikrométer között mozog, ennek értelmében az aeroszol csak kolloid rendszer lehet. Régebbi definíciók ettől eltérő részecskeméretet is meghatároztak, így az aeroszolok akár túl is léphették a kolloid mérettartományt.

Gyakorlati hasznosítása[szerkesztés]

Az aeroszolokat használják légzőszervi megbetegedések kezelésére, illatszernek, rovarirtó szernek, növényvédő szernek, illetve az égéstechnológia alkalmazása során.[4]

Az aeroszol-tudomány az aeroszolok előállításával, eltávolításával, technológiai alkalmazásával, illetve az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásával foglalkozik.[1]

Élettani hatásai[szerkesztés]

A cseppfertőzések során is szerepe van az aeroszoloknak. Tüsszentés, köhögés és egyszerű kilégzés során vírusok vagy baktériumok tapadhatnak az apró folyadékcseppekhez, amelyek a levegőben szállva más élőlényeket is megfertőzhetnek. Az ilyen aeroszolt bioaeroszolnak is hívják.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Hinds, William C.. Aerosol Technology, 2nd, Wiley - Interscience (1999. március 29.). ISBN 978-0-471-19410-1 
  2. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 9. o. ISBN 963 8334 96 7  
  3. IUPAC Gold Book - aerosol. goldbook.iupac.org, 2019
  4. Hidy, George M.. Aerosols, An Industrial and Environmental Science. Academic Press, Inc. (1984. március 29.). ISBN 978-0-12-412336-6 
  5. Fuller, Joanna Kotcher. Surgical Technology – E-Book: Principles and Practice (en nyelven). Elsevier Health Sciences (2017. január 31.). ISBN 978-0-323-43056-2 

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Aerosol című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]