Aeroszol
Az aeroszol olyan keverék, amely egy légnemű közegből és a benne szétoszlatott, apró, szilárd részecskékből vagy folyadékcseppekből áll. Az aeroszolok lehetnek természetesek vagy antropogének. Természetes aeroszolokra példa a köd, a felhő, vagy a levegőben szálló finom, apró szemcséjű por. Antropogén aeroszolokra példa a füst, vagy a nagyvárosok felett szabad szemmel is látható szmog.[1] A hétköznapi szóhasználatban az aeroszol jelenthet egyszerűen szprét is, amely flakonból vagy egyéb hasonló tartályból adagolja a benne foglalt terméket.
Etimológia
[szerkesztés]A szó a görög aérosz (αέρας, levegő) és a latin solvo (old, felold) összetételéből származik.[2]
Definíció[3]
[szerkesztés]Az IUPAC meghatározása szerint az aeroszol olyan szol, amelyben a diszpergált (eloszlatott) fázis vagy szilárd, vagy folyékony, vagy a kettő keveréke, a diszperziós közeg pedig gáz-halmazállapotú. A gázban eloszlatott részecskék mérete 1 nanométer és 1 mikrométer között mozog, ennek értelmében az aeroszol kolloid rendszernek minősül. Régebbi definíciók ettől eltérő részecskeméretet is meghatároztak, így az aeroszolok akár túl is léphették a kolloid mérettartományt.
Légköri aeroszolok részecskemérete
[szerkesztés]A környezet-egészségügyi gyakorlat az aeroszolokat részecskeméret alapján három fő csoportba sorolja:
- PM10 – 10 µm-nél kisebb átmérőjű részecskék
- PM2,5 – 2,5 µm-nél kisebb finom részecskék
- Ultrafinom részecskék (UFP) – 0,1 µm-nél kisebb átmérőjű részecskék
A különböző méretű aeroszolok eltérő módon jutnak el a légutakba: a PM10 döntően a felső légutakban, a PM2,5 az alveolusokban rakódhat le, míg az ultrafinom részecskék méretük miatt akár a véráramba is átjuthatnak.[4]
Gyakorlati hasznosítása
[szerkesztés]Az aeroszolokat használják légzőszervi megbetegedések kezelésére, illatszernek, rovarirtó szernek, növényvédő szernek, illetve az égéstechnológia alkalmazása során.[5]
Az aeroszol-tudomány az aeroszolok előállításával, eltávolításával, technológiai alkalmazásával, illetve az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásával foglalkozik.[1]
Élettani hatásai
[szerkesztés]A cseppfertőzések során is szerepe van az aeroszoloknak. Tüsszentés, köhögés és egyszerű kilégzés során vírusok vagy baktériumok tapadhatnak az apró folyadékcseppekhez, vagy akár[6] amelyek a levegőben szállva más élőlényeket is megfertőzhetnek. Az élő vagy élettelen biológiai eredetű részecskéket tartalmazó aeroszolt bioaeroszolnak hívják.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 Hinds, William C.. Aerosol Technology, 2nd, Wiley - Interscience (1999. május 16.). ISBN 978-0-471-19410-1
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 9. o. ISBN 963 8334 96 7
- ↑ IUPAC Gold Book - aerosol. goldbook.iupac.org, 2019
- ↑ Kelly, Frank J. (2012). „Air pollution and health: mechanisms and involvements”. Environmental Health Perspectives 120, 361–367. o.
- ↑ Hidy, George M.. Aerosols, An Industrial and Environmental Science. Academic Press, Inc. (1984. május 16.). ISBN 978-0-12-412336-6
- ↑ (2021. március 1.) „Normal breathing releases SARS-CoV-2 into the air”. Journal of Medical Microbiology 70 (3), 001328. o. DOI:33629949.
- ↑ [10.17226/10586 Air Emissions from Animal Feeding Operations: Current Knowledge, Future Needs]. National Academies Press (2003. április 7.). ISBN 978-0-309-08705-6
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Aerosol című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
