Aeroszol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az aeroszolok egyszerű részecskék vagy folyadékcseppek az áramló levegőben, a diszperz részecskék mérettartománya általában 10 nm-től 500 nm-ig terjed. Diszperz rendszer, ahol gáz-halmazállapotú közegben finoman szétoszlatott (porlasztott) folyékony vagy szilárd részecskék vannak jelen. Szilárd diszpergált anyag esetén füstről, ha a porlasztott (vagy kondenzálódott) anyag folyadék halmazállapotú, ködről is beszélhetünk. A felhő is természetes aeroszol.

Aeroszol (spray) formában juttathatunk szervezetünkbe, bőrfelületünkre vagy egyéb felületekre sokféle szerves készítményt: gyógyszereket, illatszereket, festékeket. Az aeroszolok hajtógáza régebben a CFC-k (freonok) voltak. Mikor rájöttek, hogy ez a gáz növelheti az üvegházhatást és elősegíti az ózonlyuk kialakulását, új fajta hajtógázzal működő spray-ket fejlesztettek ki. Megszülettek a propán-butánnal, pentánnal vagy éppen szén-dioxiddal működő aeroszolok. Később kiderült, hogy ezek a gázok ugyanúgy üvegház hatásúak, mint elődjük a CFC. Ennek ellenére ma is használják, bár léteznek levegővel működő "pumpás spray"-k is.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]