Lappangási idő

A lappangási idő a kórokozók által élőlényekben előidézett fertőzés és a betegség tüneteinek a megjelenése közötti időszak. A kórokozók a kültakarón/bőrön, a nyálkahártyákon, a nemi szerveken vagy a légzőszerveken keresztül jutnak a szervezetbe, ahol a termelt toxinok, azaz mérgek kórfolyamatot indítanak meg, és általános betegségi tüneteket okoznak. A szakaszt inkubációs időnek is nevezik.
Ennek az időnek a hossza az egyes fertőző betegségekre jellemzően más és más: 1-2 órától több hónapig vagy akár évig is terjedhet. A lappangási idő alatt a szervezetbe jutó kórokozók elszaporodnak, és megindul a szervezet immunrendszerének a védekezése is. Ha ez elégtelen, megjelennek az első betegségi tünetek. Vannak olyan betegségek, amelyek a lappangási idő alatt már fertőznek, illetve előfordul, hogy egy tünetmentes hordozó fertőz.
Példák:
- a poliovírus az emésztőszerv nyirokszöveteiben szaporodik. Egy-két hét múlva láz és végtagfájdalom jelentkezik, további néhány nap múlva pedig már a specifikus, bénulásos tünetek jönnek;
- veszettség esetén a lappangási idő a harapás helyétől függ: minél tovább tart a vírus útja a központi idegrendszerig, annál hosszabb;
- a helyi fertőzések lappangási ideje rendszerint rövid.
Fertőző betegségek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az alábbi táblázat a leggyakoribb fertőző betegségek lappangási idejét (a teljesség igénye nélkül) tekinti át. A lappangási idő sok körülménytől függ, ezek közül az egyik az életkor, ami felnőtteknél a leghosszabb.

| A betegség neve | Kórokozó | Lappangási idő |
| Adenovírus betegségek, Nátha (koriza) | Adenovirus, Rhino vírus | 1/2–2 nap |
| Agyhártyagyulladás | Coxsackie-vírus, ECHO vírusok | 2-9 nap, átlag 4 nap[2] |
| Agyvelőgyulladás (vírusos) | Több vírustörzs | 7–21 nap |
| Amöbiázis | Entamoeba histolytica egysejtű | 1–7 nap |
| Bakteriális vérhas | Shigella baktériumok | 2–7 nap |
| Bárányhimlő | Varicela vírus | 14–21 nap |
| Cellulitis | Pasteurella multocida baktérium | 0–1 nap |
| COVID–19 | SARS-CoV-2 vírus | becslések szerint 2-14 nap[3] maximum 27 nap |
| Dengue-láz | dengue-vírus | 3-14 nap, többnyire 4-7 nap[4] |
| Diftéria | Corynebacterium diphteriae bacilus | 1-10 nap, többnyire 2-5 nap[5] |
| Ebola | ebola-vírusok | 1–42 nap |
| Egyiptomi szemgyulladás (Trachoma) | Trachoma vírus | 7–14 nap |
| Fekete himlő | Poxvirus variolae vírus | 7–17 nap |
| Felnőttkori T-sejtes leukémia | legalább 60 év | |
| Giardiázis | Giardia duodenalis egysejtű | 3–21 nap |
| Gümőkór (tuberkulózis, tbc) | Mycobacterium tuberculosis baktérium | 14–70 nap[6] |
| Hastífusz | Salmonella typhi baktérium | 7-21 nap |
| Herpesz vírusos betegségek | Herpes simplex, 2-es típusú herpeszvírus | ? |
| HIV | HIV vírus | 1–2 nap |
| Influenza | A, B, C típusú influenza vírusok | 1–2,[7] néha 4 nap[8] |
| Járványos gyermekbénulás (polio) | Többféle Poliomierilitisz-vírus | nap,[9] többnyire 7-14 nap |
| Kolera | Vibrio cholerae baktérium | 0,5-4,5 nap[10] |
| Kankó (tripper, gonorrhea) | Neisseria gonorrhoeae coccus baktérium | 2–5 nap |
| Kanyaró (morbilli) | Kanyaró vírus | 14–15 nap |
| Kuru (nevető halál) | prion | 10,3–13,2 év |
| Lepkehimlő (pillangóvírus, ötödik betegség) | eritrovírus | 4–21 nap |
| Lepra | Mycobacterium leprae baktérium | 0,5–5 év, akár 20 év is[11] |
| Lépfene | Bacillus anthracis baktérium | néhány óra–több hét |
| Májgyulladás (vírusos) | Hepatitis A, B, C, ... | 14–35 nap[12][13][14] |
| Malaria quartana (malária, váltóláz) | Plasmodium malariae egysejtű | 16–50 nap |
| Malaria tertiana (malária, váltóláz) | Plasmodium ovale, Plasmodium vivax egysejtűek | 12–18 nap |
| Malaria tropica (malária, váltóláz) | Plasmodium falciparum egysejtű | 7–30 nap |
| Marburgi láz | Marburg-vírus | 3–9 nap[15] |
| Megfázás (meghűlés, nátha) | 200-nál is több különböző vírus | 1–3 nap |
| MERS | MERS-koronavírus | 2–14 nap |
| Mononukleózis (csókbetegség) | Epstein-Barr-vírus (EBV) | 28–42 nap |
| Mumpsz (járványos fültőmirigy lob) | Mumpsz vírus | 14–21 nap |
| Norovírus | Norovírus | 1–2 nap |
| Bubópestis (dögvész) | Yersinia pestis baktérium | 1–7 nap[16] |
| Tüdőpestis (dögvész) | Yersinia pestis baktérium | 1-3 nap[16] |
| Rocky Mountain kiütéses láz | Rickettsia rickettsii baktérium | 2–14 nap |
| Roseola | Herpeszvírusok | 5–15 nap |
| Rózsahimlő (rubeola) | Rubeola vírus | 14–21 nap |
| SARS | SARS koronavírus | 1–10 nap |
| Skarlát (vörheny) | Streptococcus pyogenes baktérium | 2–4 nap |
| Száj- és körömfájás (afta-, stomatitisz epizooika | Száj- és körömfájás vírusa | 2–8 nap |
| Szamárköhögés | Bordetella pertussis baktérium | 10–14 nap[17] |
| Szalmonellózis | Szalmonella baktériumok | 12–24 óra |
| Szifilisz | Treponema pallidum ssp. pallidum baktérium | 10–90 nap[18] |
| Tetanusz | Clostridium tetani baktérium | 3–21 nap[19] |
| Tífusz | Rickettsia prowazeki baktérium | 10–14 nap |
| Veszettség (lisza) | liszavírus | 13–20 nap, de lehet több hónap is |
| Vírusos tüdőgyulladás | Influenza, v. egyéb plazmavírus | 21–42 nap |
| Visszatérő láz | Borrelia baktériumok | 1–14 nap |
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben az Inkubationszeit című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Incubation period című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Járványtan I.: Alapfogalmak" (PDF). semmelweis.hu. Hozzáférés: 2020. február 28..
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ "Meningitis" (brit angol nyelven).
{{cite web}}: Unknown parameter|abruf=ignored (|access-date=suggested) (súgó) - ↑ "A koronavírus tünetei és kezelése". 2020. február 28. Hozzáférés: 2020. február 28..
- ↑ Gubler, D. J. (1998). "Dengue and dengue hemorrhagic fever". Clinical Microbiology Reviews. 11 (3): 480–496. PMC 88892. PMID 9665979.[halott link]
- ↑ Atkinson, William (2012. május). Diphtheria Epidemiology and Prevention of Vaccine-Preventable Diseases (12 ed.). Public Health Foundation. 215–230. o. ISBN 9780983263135.
{{cite book}}:|archive-url=requires|archive-date=(súgó); Cite has empty unknown parameter:|1=(súgó) - ↑ Ministery Of Health New Zealand (2018. január 21.). "Tuberculosis" (PDF) (angol nyelven). Ministery Of Health New Zealand. 2018. február 5. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2020. április 8..
{{cite web}}: Cite has empty unknown parameter:|in=(súgó); External link in(súgó); Unknown parameter|archiv-url=|abruf=ignored (|access-date=suggested) (súgó); Unknown parameter|archiv-bot=ignored (súgó); Unknown parameter|archiv-datum=ignored (|archive-date=suggested) (súgó); Unknown parameter|archiv-url=ignored (|archive-url=suggested) (súgó); Unknown parameter|offline=ignored (|url-status=suggested) (súgó) - ↑ "Influenza (Seasonal)" (brit angol nyelven).
{{cite web}}: Unknown parameter|abruf=ignored (|access-date=suggested) (súgó) - ↑ Seasonal Influenza (Flu), Centers for Disease Control and Prevention, cdc.gov. Accessed 2018-01-20.
- ↑ "RKI – RKI-Ratgeber für Ärzte – Poliomyelitis".
{{cite web}}: Unknown parameter|abruf=ignored (|access-date=suggested) (súgó) - ↑ Andrew S. Azman, Kara E. Rudolph, Derek A.T. Cummings, Justin Lessler. The incubation period of cholera: A systematic review. doi:10.1016/j.jinf.2012.11.013.
{{cite book}}: External link in(súgó); Unknown parameter|Online=|Abruf=ignored (|access-date=suggested) (súgó); Unknown parameter|Band=ignored (|volume=suggested) (súgó); Unknown parameter|Nummer=ignored (|number=suggested) (súgó); Unknown parameter|Online=ignored (|url=suggested) (súgó); Unknown parameter|in=ignored (súgó); Unknown parameter|oldal=ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ "Leprosy" (brit angol nyelven).
{{cite web}}: Unknown parameter|abruf=ignored (|access-date=suggested) (súgó) - ↑ "Hepatitis A" (brit angol nyelven).
{{cite web}}: Unknown parameter|abruf=ignored (|access-date=suggested) (súgó) - ↑ "Hepatitis B".
{{cite web}}: Unknown parameter|abruf=ignored (|access-date=suggested) (súgó); Unknown parameter|langugage=ignored (súgó) - ↑ "Hepatitis C" (brit angol nyelven).
{{cite web}}: Unknown parameter|abruf=ignored (|access-date=suggested) (súgó) - ↑ "WHO | Marburg haemorrhagic fever – fact sheet".
{{cite web}}: Unknown parameter|abruf=ignored (|access-date=suggested) (súgó) - 1 2 "Plague" (brit angol nyelven).
{{cite web}}: Unknown parameter|abruf=ignored (|access-date=suggested) (súgó) - ↑ "RKI – RKI-Ratgeber für Ärzte – Keuchhusten (Pertussis)".
{{cite web}}: Unknown parameter|abruf=ignored (|access-date=suggested) (súgó) - ↑ "STD Facts – Syphilis (Detailed)" (amerikai angol nyelven). 2017. szeptember 27.
{{cite web}}: Unknown parameter|abruf=ignored (|access-date=suggested) (súgó) - ↑ "RKI – RKI-Ratgeber für Ärzte – Tetanus".
{{cite web}}: Unknown parameter|abruf=ignored (|access-date=suggested) (súgó)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Egészségügyi ABC Medicina Könyvkiadó 1974. ISBN 963 240 7059
| Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |