COVID–19

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
COVID-19
A SARS-CoV-2 koronavírus fertőzésének behatolási kapuja a felső légúti nyálkahártya
A SARS-CoV-2 koronavírus fertőzésének behatolási kapuja a felső légúti nyálkahártya

Angolul Coronavirus Disease 2019
BNO-10 U07.1
Leírás
Érintett szervek légutak, tüdő
Etiológia vírusfertőzés, cseppfertőzés útján
Kockázati tényezők járvány
Főbb tünetek száraz köhögés
láz
légszomj
fáradtság
Szövődmények tüdőgyulladás
DiseasesDB60833
A Wikimédia Commons tartalmaz COVID-19 témájú médiaállományokat.

A COVID–19 (koronavírus-betegség 2019, coronavirus disease 2019) légúti és légzőszervi betegség.[1] Az elnevezésben a „CO” a korona, a „VI” a vírus, a „D” a betegséget (disease) jelöli, a „19” pedig a megjelenés évére utal. A betegséget a SARS-CoV-2 nevű koronavírus okozza.

Az akkor ismeretlen vírus 2019. november 17-én jelent meg Kínában.[2] A cseppfertőzéssel is terjedő vírus pár hónap alatt elterjedt a világon. A betegségnek 2020. február 11-én adtak nevet.[1] Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én világjárványt hirdetett.[3]

A halálozási arány a megerősített COVID–19 esetek arányában 2020 márciusában 3,4%.[4][5]

Az új típusú koronavírus-fertőzés megelőzésére egyelőre védőoltás még nem áll rendelkezésre.[6] Jelenleg nincs elérhető tapasztalatokkal alátámasztott terápia sem[7], azonban tudósok, orvosok, epidemiológiai szakemberek folyamatosan dolgoznak a fertőzések leküzdésén.

Tesztelése[szerkesztés]

COVID-19 tesztkészlet

A teszt képes néhány óra alatt megerősíteni az új koronavírus jelenlétét, vagy képes egyértelműen kizárni a COVID-19 betegséget okozó SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzést. A teszt érzékenysége (100 copia/kit) alacsony és csak abban az előrehaladott állapotban képes kimutatni a vírust, amikor már egyébként az antigének is felszaporodnak ellene a szervezetben.[8] A teszt a vírus RNS-ének két génpárját mutatja ki, az aktív COVID-19 IgM és IgG antitesteket az emberi vérplazmából, vérsavóból vagy vérből. [9] Egy újságcikk szerint, amely a magánlaboratóriumban elvégezhető tesztelés folyamatáról számolt be, „a teszt előtt 8-12 órával szigorúan tilos enni, inni és fogat mosni, nehogy felhíguljon a kórokozó. Két steril pálcával vesznek mintát az orrból és a garatból, ezután a pálcák transzport folyadékba kerülnek, és lezárás után szobahőmérsékleten tárolva a laboratóriumba viszik.”[10][11] A betegséget a 2004-ben kifejlesztett valós idejű reverz transzkripciópolimeráz láncreakció (RT-PCR Real Time - Polymerase Chain Reaction PCR[12] (wd)) vizsgálattal állapítják meg.[13] A vírus meglétét a légzőrendszerből (például orr-, torokkenetből, illetve váladékból) vagy vérből vett mintából lehet kimutatni.[14][15] A COVID-19-re vonatkozó speciális terápiás gyógyszerek vagy oltások hiányában elengedhetetlen a betegség korai észlelése és a fertőzött beteg azonnali elszigetelése az egészséges populációtól.[16]

Jellemzői[szerkesztés]

Tünetek[szerkesztés]

A COVID-19 megbetegedés ismertebb tünetei: láz, orrfolyás, fáradtság, száraz köhögés, légszomj[17]. Európában egyre többen számoltak be a szagló- és ízlelőképesség teljes vagy részleges elvesztéséről a betegség során. [18][19][20][21]

A betegség kockázata magas az 50 és 60 év közötti személyeknél, a legmagasabb az idősebb személyeknél.[22]

Lappangási idő[szerkesztés]

A COVID-19 koronavírus vírusfertőzés inkubációs ideje (a tünetek kialakulásától a tünetek kifejlődéséig eltelt idő) becslések szerint 2 és 14 nap között jelentették, a következő források alapján:

  • Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a COVID-19 inkubációs periódusáról 2 és 10 nap között számolt be.
  • A Kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság (NHC) becslése szerint az inkubációs periódus 10–14 nap.
  • Az Egyesült Államok CDC-je szerint a COVID-19 inkubációs periódusa 2 és 14 nap között lesz.

A becsült időtartomány növekedhet, mivel egyre több információ vált elérhetővé.[23] Február 27-én a Reuters azt adta hírül, hogy egy kínai egészségügyi szakember szerint az adatok azt mutatják, hogy a koronavírus inkubációs periódusa 27 nap lehet. A koronavírus járvány által sújtott Hupej tartományban egy fertőzött gyanús 70 éves férfi csak 27 nappal később mutatta ki a COVID-19 betegség tüneteit.[24]

A betegség átlagos inkubációs periódusa körülbelül 5 nap.[25] A súlyos betegek állapotának súlyosbodását vagy halálukat az a gyulladásos roham okozza, amikor a gyulladás miatt az immunrendszer túlzottan aktiválódik. A vírusfertőzés közvetlenül a tüdőhólyagocskákba (alveolus) jut és kétoldali szövetközi tüdőgyulladást okoz (NCIP – novel coronavirus-infected pneumonia[26]), így a tüdő nem képes ellátni funkcióját, a légzést. Az ebből adódó légzési elégtelenség gyakran olyan súlyos, hogy néhány napos kórházi ápolás után a lélegeztető gép oxigénje nem elég az életfunkciókhoz.[27] A fertőzöttek 6 százaléka kerül kritikus állapotba.[28]

A világon megfigyelt átlagos COVID–19 inkubációs periódus:

  • 3,0 nap (0–24 napos tartomány, 1324 eset alapján)[forrás?]
  • 5,2 nap (4,1–7,0 napos tartomány, 425 eset alapján)[29]

A pandémiát okozó koronavírus járványtani alap szaporodási ráta mérőszám (R0) értéke körülbelül 2,2-re becsülhető, vagyis egyetlen fertőzött személy átlagosan körülbelül 2,2 másik személyt fertőz meg.[forrás?]

Lefolyása[szerkesztés]

Komputertomográf (CT) felvétel egy 38 éves férfi COVID-19 beteg tüdejéről[30] Az előzetes és gyorsított diagnosztikai módszer a tüdőgyulladás jelein alapul, röntgen vagy CT vizsgálat alapján

Az új koronavírus súlyos szövődménye[31] a Novel Coronavirus-Infected Pneumonia (NCIP)[32] tünetei más típusú tüdőgyulladásokhoz nagyon hasonlóak: magas láz, száraz, köpetürítéssel nem járó köhögés, légzési nehézségek, izomfájdalmak, fáradékonyság. Képalkotó vizsgálatok során megállapítható, hogy mindkét tüdő érintett. A tüdő hörgőcskéi folyadékkal telhetnek meg. A komputertomográfia (Computed [Axial] Tomography, CT vagy CAT) vizsgálatok kétoldali, tejüvegszerű homályos foltokat mutatnak.[33]

A betegség klinikai lefolyásának három fő mintája létezik, miután a SARS-CoV-2 koronavírus egyszálú RNS-örökítőanyaga beépül az orr és a felső légutak nyálkahártyájának hámsejtjeibe és elkezd szaporodni:[34]

  • felső légúti tüneteket mutató enyhe lefolyású betegség,
  • nem életveszélyes lefolyású tüdőgyulladás,
  • súlyos tüdőgyulladás akut légzőszervi distressz szindrómával (ARDS egy életet veszélyeztető állapot: a tüdő olyan jellegű károsodása, amely miatt nem jut elegendő oxigénhez, így a keringés, és egyéb szervek is károsodnak[35]), amely enyhe tünetekkel kezdődik 7–8 napon át, majd bekövetkezik egy gyors állapotromlás (ARDS) és a beteg állapota komoly életmentő eljárást igényel.[36]

A tüdőgyulladás általában nagyon súlyos, esetenként halálos kimenetelű betegség, sokan kórházi kezelésre is szorulnak miatta.[37] A szisztémás gyulladásos válaszreakció és a következményes kórfolyamatok okozzák a legtöbb halálesetet az általános intenzív betegellátás során.[38]

A nemdohányzók között a hörgők öntisztuló képessége nagy mértékben befolyásolja a gyógyulást. A dohányosoknál a tüdőgyulladás súlyosabb és hosszabb lefolyású. A csillószőrök károsodhatnak a fertőzés következtében, ami szintén súlyosabb és hosszabb gyógyulási folyamatot eredményezhet. Az antibiotikum-rezisztens baktériumok megtámadhatják a tüdőt, ami további problémákat okozhat.[39] A legsúlyosabb lefolyású esetek során az extrakorporális keringés és légzés támogatási technikák (Extracorporeal membrane oxygenation ECMO[40]) segítségével (Extrakorporális Membrán Oxigenizáció, Kamrai Keringéstámogató Eszköz[41]) próbálják az orvosok megmenteni a COVID-19 betegségben szenvedő pácienseket. Az extrakorporális eszköz közvetlenül oxigenizálja a vért, illetve eltávolítja belőle a szén-dioxidot.[42] Az ECMO ARDS-ben történő használata csökkentheti a halál kockázatát.[43]


Okai[szerkesztés]

A COVID-19 betegséget okozó SARS-CoV-2 koronavírus (severe acute respiratory syndrome coronavirus 2) 3D modelljének keresztmetszete, amely a vírus belső alkotóelemeit mutatja be. A négy felszíni fehérjéje E, S, M és HE jellel jelölve. Az S jelű glikoprotein okozza a koronaszerű megjelenést, amelyről a vírust elnevezték

A COVID–19 betegséget a SARS-CoV-2 koronavírus okozza, amely egy pozitív szálú ssRNS vírus(wd)[44]. Nincs benne reverz transzkriptáz, ellenben RNS-ből egyszerre RNS-t csinál, a genom kódolja hozzá a polimerázt.[45] Kínai szakértő szerint a vírus nem a SARS-CoV koronavírus továbbfejlődött evolúciós változata, hanem egy új vírus.[46] A SARS-CoV-2 koronavírusnak is RNS az örökítőanyaga és egy membránburok veszi körül. A nemzetközi biológiai adatbázisokban elérhetővé vált a vírus teljes genomja így a kutatók megismerhették a vírus receptorhasználatát. Ez segít megérteni a vírus eredetét, viselkedését és változását, illetve hozzájárulhat a kezelési módok és egy védőoltás kifejlesztéséhez is.[47]

A vírus elsősorban szoros érintkezés esetén, vagy cseppfertőzéssel terjed. Az emberek a betegségek elkaphatják úgy is, hogy megérintik a szennyezett felületet, majd az arcukat.[48][49] A tünetek megjelenése előtt, a lappangási idő alatt is terjedhet.[50][51] A lappangási idő 2 és 14 nap között is lehet. Általános tünetek a láz, köhögés és légszomj.[52] A szövődmények között szerepelhet tüdőgyulladás és akut légzési distressz szindróma. Nincs ismert oltás vagy specifikus antivirális kezelés. Az ajánlott megelőző intézkedések között szerepel a kézmosás, mivel a vírust szappan öli meg, amely eltörli a védőburkát.[53] Egyéb ajánlások között szerepel a száj lefedése köhögés esetén, a másoktól való távolság megőrzése, valamint a fertőzést gyanító emberek megfigyelése és karanténba helyezése.

Kezelése[szerkesztés]

Tájékoztató plakát a betegség megelőzéséről

Megelőzés[szerkesztés]

Erdei Anna immunológus, az ELTE Immunológiai Tanszékének vezetője szerint még nem bizonyított, hogy az immunrendszert fel lehetne készíteni, és meg lehet erősíteni vitaminokkal, ez az út így nem járható a megelőzés során.[54]

Fokozott higiéniai módszerekkel[szerkesztés]

Elsősorban a gyakori kézmosás, a gélalkohol fertőtlenítő[55] használata segít megelőzni a vírusfertőzést. Nem szabad elfelejteni, hogy a szappantartó otthont ad a baktériumoknak, de az adagoló palackokba csomagolt fertőtlenítő gélalkoholt ilyen veszély nem fenyegeti. Csíramentesítő takarításhoz virucid hatással rendelkező készítmények használatát javasolják.[56] A tényleges járványhelyzet kialakulásakor, védőmaszk[57] használatára hívják fel a figyelmet a járványügyi szakemberek. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) kiadott egy technikai segédanyagot a fertőzés megelőzése és ellenőrzése a COVID-19 fertőzésben szenvedő betegek egészségügyi ellátására címmel.[58] A WHO azt javasolta mindenkinek, hogy legalább 1 méter távolságot kell tartani a fertőzés tüneteit mutató gyanús személytől, különös tekintettel, ha köhög, tüsszög és lázas.[59]

A megbetegedés kellő körültekintéssel kerülhető el. A higiéniai szabályok fokozott betartásával lehetséges a vírusfertőzés elleni védekezés. Fontos a gyakori és alapos kézmosás. A megfelelő kézmosás legalább 20-30 másodpercig tart, meleg vízzel és szappannal történik, és nem szabad az ujjak közötti területet és a kézfejet sem kihagyni.[60] Kerülni kell a fertőzött személyekkel való érintkezést, mellőzni kell a nyers vagy ismeretlen eredetű hús – és tejtermékek fogyasztását.[61] A patikákban, üzletekben hiánycikk lett ugyan a védőmaszk, de sokan webáruházakban próbálkoznak beszerezni a szakemberek által ajánlott eszközöket.[62]

A vuhani egyetem és a vuhani virológiai intézet szakértői szerint a fertőzöttek széklete is fertőzhet, mert megtalálták a betegekben.[63]

Megjelent a fertőtlenítés (dezinfekció) egyéb módját ismertető híradások között az UV-C 280-200 nm csíraölő hatású ultraibolya fényforrások bemutatása is, mint az új koronavírus elterjedésének megakadályozására szolgáló egyéb eszköz. Az ultraibolya fény nemcsak a felületeken, hanem a levegőben is megöli a vírust. Levegő- és felülettisztítóként is működik.[64] Az UV-C csírátlanító technológia segítségével vegyszerek nélkül másodpercek alatt inaktívvá válnak a mikroorganizmusok. Az UV-C csírátlanítás minden mikroorganizmus esetében működik, lehet az a gyakran előforduló kólibaktérium, SARS, legionella vagy penész.[65]

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az amerikai Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint követni kell a légzőszervi vírusok elkerülése érdekében szokásos óvintézkedéseket:

  • Gyakori kézmosás szappannal és vízzel, vagy alkohol alapú kéztisztítóval
  • A száj és az orr eltakarása a könyökkel vagy szövettel, ha valaki köhög vagy tüsszent
  • A szem, az orr és a száj érintésének elkerülése, ha a kéz nem tiszta
  • Kerülni kell a szoros érintkezést a betegekkel
  • Kerülni kell az edények, poharak, ágyneműk és egyéb háztartási cikkek megosztását a betegekkel
  • Tisztítani és fertőtleníteni kell azokat a felületeket, amelyeket gyakran megérintenek az emberek
  • Ha beteg valaki, akkor maradjon otthon és ne menjen a munkahelyére, az iskolába és nyilvános területekre

A WHO azt is ajánlja, hogy:

  • Láz, köhögés és légzési nehézség esetén mindenki forduljon az orvosához
  • Kerülni kell a nyers, a nem főtt húsok vagy állati szervek elfogyasztását
  • Kerülni kell az érintkezést az élő állatokkal és azokkal a felületekkel, amelyeket esetleg megérintettek, kerülni kell az olyan élő állatokat árusító piacokat az olyan területeken, ahol a közelmúltban új koronavírus-esetek voltak [66]

A SARS-CoV-2 koronavírus lipidburokkal rendelkező, egyszálú RNS vírus[67] és a lipidburkot az alkohol, és a klór[68][69] képes megbontani, ezáltal a vírus sérülékennyé válik, így az alkoholtartalmú és klórtartalmú fertőtlenítőszerek hatékonyan pusztítják.[70][71] Az epesók, amelyek az emberi emésztőrendszerben találhatóak és a gyomor savas közege szintén károsítja a lipidburokkal védett víriont. A koronavírusok jellemzően cseppfertőzéssel és a fertőzött váladékokkal történő direkt vagy indirekt kontaktussal terjednek.[72] A hipó nátrium-hipoklorit (NaClO) valamennyi kórokozót elpusztítja. A ruhákat fehérítő mosószerrel kell mosni, mert a fehérítők is megölik a kórokozókat.[73]

Az ÁNTSZ 2020 március elsejei tájékoztatója szerint a legutóbbi vizsgálatok kimutatták nagyon kevés vizsgálat alapján, a vírust fertőzött személy vizeletében, illetve székletében, de nincs közvetlen bizonyíték széklet-szájon át történő terjedésre.[74]

Vírusszűrő arcmaszk használata[szerkesztés]

3M-N95 0,3 mikron átmérőjű részecskéket is szűrő arcmaszk, amelyet úgy terveztek, hogy az archoz szorosan illeszkedjen (FFP3-as maszk ajánlott, de felesleges ott, ahol nincs járvány[75])[76]
Tankönyv a részecskeszűrő kiválasztásáról és alkalmazásáról

Alapvetően két különböző védettségi szintű és pórusméretű arcmaszk használatos: a műtéteknél használt arcmaszk és az úgynevezett N95 légszűrő maszk, amely képes a vírusokat is szűrni.[77][78]

A korszerű védőmaszkok (angolul: respirator) a szűrőanyagukban lévő réz-oxid nanorészecskéknek köszönhetően elfogják a cseppfertőzéssel a levegőben terjedő koronavírust és képesek lesznek annak elpusztítására is.[79]

Dr. William Schaffner, a Tennessee-i Vanderbilt Egyetem fertőző betegségek szakértője szerint egy szokásos műtéti arcmaszk nem nyújt védelmet az új típusú koronavírus fertőzés ellen. Állítása szerint a 3M-N95 légzésvédő maszk,[80] amely vastagabb, mint egy műtéti maszk, viszont alkalmas az új koronavírus kiszűrésére.[75] A Nemzetközi Fertőző Betegségek Folyóiratában még 2008-ban közzétett tanulmány megállapította,[81] hogy a védőmaszkot használók 80%-ban védettek az influenza ellen, így az ún „N95”[82] jelzésű részecskeszűrő maszk használata is alkalmas a vírusfertőzések terjedésének megelőzésére, ha helyesen viselik.[83] A koronavírus család vírusai meglehetősen nagyok, átlagosan 0,06-0,14 mikron (μm).[84] Tehát elméletileg az „N95” megjelöléssel rendelkező maszkokon keresztül egyes vírusrészecskék átjuthatnak, hiszen ezek a 0,3 mikron méretű részecskék 95%-át képesek kiszűrni a levegőből, ennek ellenére az Amerikai Járványügyi Ellenőrző és Megelőző Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) javasolja a védőmaszkok viselését az ilyen betegek, illetve a velük foglalkozó egészségügyi dolgozók számára, és ott ahol a járvány van (Hupej tartományban).[85][86] Az N95 légzőkészülékektől eltérően a legtöbb ember által használt eldobható védőmaszkot nem úgy tervezték, hogy megakadályozzák a legkisebb részecskék bejutását az orrba és a szájba. Csökkentik a fertőzés kockázatát, de a tökéletes illeszkedés kialakítása lehetetlen.[87]

A különféle légzésvédelmi és aeroszolok ellen védő termékek körében a részecskeszűrőket minősítő jelölés a védelmi képességre utal[88], a névleges védelmi tényező mutatója az MK érték, a maximális védelmi tényezőt határozza meg.[89][90] Az európai szabvány (EN 149: 2001[91]) a részecskeszűrőket három osztályba sorolja: FFP1, FFP2 és FFP3, a megfelelő szűrési hatékonysággal 80%, 94% és 99%. Az FFP1 csak a port szűri ki. Az FFP2 jelzésű már véd a vírusok ellen, de az FFP3 ötször nagyobb védelmet biztosít. Az FFP3 besorolású egészségügyi maszkok megbízhatóbban védenek az N95 típusú maszkoknál.[92][93] Egy olasz gyártó szerint a vírus terjedésének csökkentése érdekében a fertőzött embereknek FFP2 vagy FFP3 védettségi szintű eldobható maszkokat kell viselniük kilégzőszelep nélkül. A fertőzött emberekkel foglalkozóknak az FFP2 vagy FFP3 védettségi szintű eldobható maszkokat, lehetőleg kilégzőszelep nélkül kell alkalmazniuk.[94] A szelep nélküli kivitel a fertőzött páciensek esetén a vírus továbbadását is akadályozza. Az FFP3 változatokat szelep nélküli változatban nem gyártják. Az egészségügyi, sebészeti vagy „műtős” maszkok (EN14683:2005[95]) baktériumszűrő hatásfoka 95-98%.[96]

Jakab Ferenc virológus azt tanácsolja, hogy senki ne használjon szájmaszkot, aki egészséges. A szakember szerint a szájmaszk nem véd az új koronavírus ellen, azoknál használ, akik már betegek és nem akarják, hogy tovább fertőzzenek. Az állampolgár annyit tehet, hogy figyeli magát, és ha észleli a COVID-19 betegség tüneteit, akkor orvoshoz fordul. A virológus szerint más teendő nincs, A hivatalos szerveknek és a járványügyi szakembereknek kell kezelni a helyzetet.[97][98]

Kísérleti gyógymódok és hatóanyagok[szerkesztés]

Az ismert antibiotikumok csak a baktériumok okozta fertőzések ellen hatásosak, a vírusos tüdőgyulladást csak a szövődmények megjelenése után segíthetik az esetleges bakteriális fertőzéseknél. Jankovics István virológus, a WHO magyarországi influenzalaboratóriumának egykori vezető főorvosa szerint: „A koronavírus a tüdőhólyagocskák sejtjeiben szaporodik. Amikor a vírusból már nagyon sok lesz, a sejt szétesik, és azon a helyen gyulladásos reakció alakul ki. A sejtelhalás és a gyulladás megszünteti azt a felületet, ahol a tüdőben az oxigén és a szén-dioxid cseréje megtörténik. A légzőfelület beszűkülésével ráadásul a véráram is nehézkesebbé válik, a gyulladt területek kapillárisai nem tudnak megfelelően működni. Emiatt a jobb vérköri nyomás elkezd nőni, ami annyira terhelheti a szívet, hogy összeomlik a keringés.” [99]

A vírusok által okozott tüdőgyulladás (pneumonia), életveszélyes betegség lehet

Thaiföldi orvosok sikereket értek el a vuhani új koronavírus fertőzés súlyos tüdőgyulladásos eseteinek kezelésében, influenza és HIV gyógyszerkoktél kombinációjával. A kezdeti eredmény, hogy a 48 órás kezelés során egy betegnél hatalmas javulás jelentkezett. 2020 február 3-án azt is bejelentették, hogy egy második beteget is eredményesen kezeltek a lopinavir-ritonavir-oszeltamivir gyógyszerkeverékkel.[100][101] A Rajavithi Kórház szerint a 71 éves kínai nő esetében ez azonban még nem gyógymód, de a beteg állapota jelentősen javult.[102][103] Svájci és a brit kutatók úgy módosították a cukormolekulákat, hogy egyszerű érintkezés útján képesek vírusok elpusztítására, anélkül, hogy az emberre toxikussá válnának. Egy tudományos cikk szerint a módszer alkalmazható lehet például az új kínai koronavírus ellen is.[104]

Miután kínai és más külföldi médiaszereplők is arról számoltak be, hogy a Csöcsiangi Egyetem kutatói hatékony gyógyszert találtak az új vírusfertőzés ellen és a kutatók "jelentős áttörést" értek el a védőoltás kifejlesztésében, Tarik Jasarevic a WHO szóvivője kijelentette, hogy nincsenek ismert terápiák a COVID-19 vírus ellen, és "egy kórokozó elleni védőoltás kidolgozása és tesztelése rendszerint éveket vesz igénybe, és gyakran jár "csapdákkal és kudarcokkal".[105]

A The Lancet orvosi folyóirat megjelentetett egy tanulmányt a COVID-19 nevű új koronavírussal fertőzött betegek klinikai jellemzőiről.[106] A tanulmány megjegyzi a vérplazmában keringő gyulladásos citokinek magas szintjének ("citokin vihar"[107][109]) összefüggését a vuhani koronavírussal (COVID-19) fertőzött betegek betegségének súlyosságával. A tanulmány 41 súlyos betegségben szenvedő vuhani beteg adatai alapján készült, akiknél akut légúti distressz szindróma (Akut Respiratoricus Distress Syndroma ARDS[110]) fejlődött k. Ugyanezt a korrelációt a „citokin vihar”[111] és a betegség súlyossága között korábban mind a SARS, mind a MERS betegeknél megfigyelték.[112]

Ez a „citokin vihar” vírusos szepszist válthat ki. A Medical Device News Magazine szerint ezek az adatok indokolják az Európai Unió által már jóváhagyott CytoSorb nevű extrakorporális terápiás eszköz, citokin adszorbernek, az ebben a környezetben történő potenciális felhasználását.[113][114] A súlyos akut légúti distressz szindrómában (ARDS) szenvedő beteg esetében, a tüdőn át történő extrakorporális membrán oxigenizáció például tüdő oedema, pneumónia esetén elterjedt eszköz a gyógyászatban.[115][116] Német kutatók még 2003-ban a rhinovírusok ellen kifejlesztett proteáz inhibitor készítményt teszteltek, ami megfelelően módosítva akár a SARS ellenében is hatásos lehet. Ennek az anti-proteáz szernek megkezdték a kilnikai tesztelését.[117] „Az első az amerikai AbbVie gyógyszercég lopinavir és ritonavir proteáz-blokkolókat tartalmazó, eredetileg a HIV-fertőzés ellen kifejlesztett gyógyszere. Ezek a proteáz fehérjebontó enzimet blokkoló molekulák meggátolják a vírus replikációját, mégpedig úgy, hogy megakadályozzák, a felépítéséhez szükséges érett fehérjék keletkezését. A gyógyszer, amelyet a kínai hatóságok teszteltek, korábban a SARS és MERS ellen is hatékonynak bizonyult.”[118]

Vuhanban kínai orvosoknak passzív immunizálással sikerült néhány súlyos beteget megmenteni, miután a fertőzésből felgyógyultakat vérplazma-adományozásra kérték, és az így nyert antitestek szérumával kezelték őket.[119] A The Journal of Clinical Investigation című folyóiratban is publikáltak arról, hogy gyógyult betegek vérszérumában található antitestek képesek semlegesíteni a kórokozót, amely a COVID-19 betegséget okozza. Ennek a lehetőségnek a megvalósítása nem igényel különösebb kutatást vagy fejlesztés és néhány héten belül elkészülhet, mivel a szokásos vérbanki gyakorlatra támaszkodik. Egy olyan lehetőség, ami gyorsan elérhető, ha elegendő számú ember felépült már és adományoz immunglobulint tartalmazó szérumot.[120][121] Egy ismert eset bizonyítja, hogy van erre lehetőség, James Harrison 74 éves férfi például speciális vércsoporttal rendelkezik és olyan antitestek találhatók a vérében, aminek a segítségével kifejlesztették a Rhesus-betegség elleni Anti-D vakcinát, amit kismamák milliói kaptak meg.[122]

A gyógyszerkincs részét képező több ezer hatóanyag közül lehetnek alkalmazhatóak a koronavírus okozta kórkép kezelésében. A hatóanyagok közül a vizsgálatok szerint, a klorokin nevű maláriaellenes szer segíthet a koronavírus okozta megbetegedések kezelésében.[123]

Magyarországon az Innovációs és Technológiai Minisztérium március 13-án bejelentette, hogy egy olyan terápiás készítmény létrehozását célozta meg a Richter Gedeon Nyrt. és az ImmunoGenes Kft szakemberei segítségével, amely a fertőzöttek szervezetében semlegesíti a vírust.[124] A kutatómunkában részt vesznek a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Biológiai Intézete és a Szentágothai János Kutatóközpont komoly szaktudással rendelkező kutatói, virológusai is.[125]

A Gilead Science gyógyszergyártó, együttműködik az amerikai kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel és a helyi szabályozó ügynökségekkel annak érdekében, hogy a potenciális kísérleti remdesivir nevű gyógyszerét, biztosítsa a támogatásra jogosult COVID-19 betegeknek.[126][127][128] Három német kórház vesz részt a hatóanyaggal végzett vizsgálatokban. A düsseldorfi egyetemi klinika (UKD) „egyes esetekben” olyan vírusellenes gyógyszereket használ, amelyeket még nem hagytak jóvá koronavírusos betegek kezelésére, ezek közé tartozik a remdesivir is.[129]

Általános és erős vírusellenes gyógyszerek a 2019-es koronavírus-betegség (COVID-19) klinikai kezeléséhez: Lopinavir/Ritonavir, Klorokin, Remdesivir, Nafamostat, Oszeltamivir, Penciklovir/ Aciklovir, Ganciclovir, Favipiravir (T-705), Nitazoxanide.[130] A vírusellenes gyógyszerek megakadályozzák a vírusok szaporodását vagy megakadályozzák a vírusok tüdősejtekbe történő bejutását. Az immunmodulátorok korlátozzák az immunrendszer túl heves reakcióit úgy, hogy ne károsítsanak jobban, mint maguk a vírusok. Vannak gyógyszerek tüdőbetegek számára, amelyek abban segítenek, ha már nem tud elegendő oxigént szolgáltatni tüdő.[131]

Az ígéretes kutatási irányok, amellyel kísérleteznek:

  • antivirális szerek, elsősorban az ebola elleni Remdesivir
  • vérplazma-átömlesztés
  • HIV-gyógyszerek, főleg a Lopinavir és a Ritonavir kombinációja, illetve a Truvada
  • Klorokin (chloroquine) és hidroxiklorokin (hydroxychloroquine) maláriagyógyszerek
  • különféle vakcinák[132]

A hidroxiklorokin (Delagil) hatékonyan csökkenti a vírusterhelést a koronavírus által megfertőzött betegekben.[133][134][135] Philippe Gautret francia orvos és munkatársai egy kis esetszámú klinikai vizsgálatról számoltak be.[136]

Védőoltás[szerkesztés]

A betegséget okozó SARS-CoV-2 humán koronavírus molekuláris azonosításával, patogenezisével, replikációjával, genetikájával és a gazdaszervezet immunogenitásával[137] kapcsolatos számos kutatási területen kell még a kutatóknak dolgozni a hatékony védőoltás kifejlesztéséig.[138]

Mivel a technológiájuk nagyon-nagyon gyors, a német székhelyű CureVac[139] gyógyszergyártó vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy a cég szerinte képes lesz a koronavírus védőoltás első fázisú klinikai vizsgálatait 2020. nyár elején megkezdeni.[140] A CureVac céggel versenyző amerikai Egészségügyi Intézetek Központja elkezdte tesztelni a fejlesztett vakcinát. A klinikai teszthez 45 önkéntes jelentkezett, 18 és 55 év közötti egészséges felnőttet. A tesztelések körülbelül hat hétig tartanak.[141] Donald Trump amerikai elnök komoly anyagi ígéretekkel próbált Amerikába hívni német tudósokat, akik az új típusú koronavírus elleni vakcina kifejlesztésén dolgoznak, az agyelszívást a német kormány próbálja megakadályozni.[142][143]

Az Amerikai Egyesült Államok Massachusetts államában található Cambridge-ben, a Moderna Therapeutics nevű biotechnológiai cég a SARS-CoV-2 koronavírus genetikai feltérképezése után 2020. február 25-ére elkészült a kísérleti vakcinával, amit elkezdett tesztelni.[144][145] Előnyt jelentett az, hogy az új SARS-CoV-2 koronavírus ugyanabba a családba tartozik, mint a súlyos akut légzőszervi szindróma vírusa (SARS-CoV), amely ellen a 2002. évi kitörés után védőoltást dolgoztak ki.[146]

Egy február 27-én, Izraelben tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a MIGAL kutatóintézet munkatársai tudományos áttörést értek el a koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésében.[147][148]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b WHO Director-General's remarks at the media briefing on 2019-nCoV on 11 February 2020. WHO.COM, 2020. február 11. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  2. Megtalálhatták a legkorábbi koronavírusos esetet. 24.hu, 2020. március 28. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  3. WHO Director-General's opening remarks at the media briefing on COVID-19 - 11 March 2020 (angol nyelven). who.int. WHO Director-General/ Speeches, 2020. március 11. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  4. WHO Director-General's opening remarks at the media briefing on COVID-19 - 3 March 2020 (angol nyelven). who.int, 2020. március 29. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  5. Koronavírus: 3,4 százalékos a halálozási arány. medicalonline.hu, 2020. március 4. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  6. Ferenci Tamás: Védőoltásokróla tények alapján. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  7. Kínában 30 gyógymódot tesztelnek a koronavírus ellen. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  8. FRISSÍTÉS: Itt lehet magánúton koronavírus-tesztet végeztetni
  9. Kásler: Több mint 800 ágy áll rendelkezésre a koronavírus kezelésére. index.hu, 2020. március 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  10. Tóth Balázs: Magánlaborban is végeznek koronavírus-tesztet. INDEX.HU, 2020. március 13. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  11. Végre elérhető a koronavírusteszt. Házipatika.com, 2020. március 13. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  12. Quantitative PCR (qPCR). (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  13. Primers and probes described by WHO for diagnostic detection of Wuhan coronavirus 2019 by real-time RT-PCR. meridianlifescience.com. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  14. Positive RT-PCR Test Results in Patients Recovered From COVID-19. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  15. A koronavírus fertőzés tünetei. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  16. Chest CT scans recommended for COVID-19 screening. labonline.com.au, 2020. március 2. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  17. Coronavirus Infections. medlineplus.gov. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  18. A szaglás elvesztése lehet a koronavírus-fertőzés egyik első tünete. medlineplus.gov. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  19. Novel Coronavirus (2019-nCoV) and You. cdc.gov. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  20. CDC 2019 Novel Coronavirus Homen About 2019-nCoV Symptoms. cdc.gov. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  21. Coronavirus Disease 2019 (COVID-19). CDC. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  22. Koronavírus: óvintézkedések azoknak, akik veszélyeztetettek. hazipatika.com. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  23. Wuhan Novel Coronavirus (2019-nCoV) Incubation Period. worldometers.info, 2020. február 1. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  24. Coronavirus incubation period could be 27 days, shows data (angol nyelven). pharmaceutical-technology.com, 2020. február 23. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  25. Maria Cohut,: SARS-CoV-2: Study confirms previous incubation period estimates (angol nyelven). medicalnewstoday.com. Medical News Today, 2020. március 12. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  26. Dawei Wang, MD1; Bo Hu, MD1; Chang Hu, MD1; et al: Clinical Characteristics of 138 Hospitalized Patients With 2019 Novel Coronavirus–Infected Pneumonia in Wuhan, China. jamanetwork.com, 2020. február 6. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  27. Őssejtterápiával gyógyítottak meg koronavírusos betegeket Kínában. index.hu, 2020. március 5. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  28. Molnár Csaba: Mire számíthatunk, ha megfertőződünk az új koronavírussal?. index.hu, 2020. március 9. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  29. Coronavirus Incubation Period (angol nyelven). worldometers.info. [2020. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  30. A rapid advice guideline for the diagnosis and treatment of 2019 novel coronavirus (2019-nCoV) infected pneumonia (standard version). Military Medical Research. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  31. A koronavírus súlyos szövődménye: tüdőgyulladás. egeszsegkalauz.hu, 2020. március 3. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  32. Clinical Characteristics of 138 Hospitalized Patients With 2019 Novel Coronavirus–Infected Pneumonia in Wuhan, China (angol nyelven). jamanetwork.com, 2020. február 7. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  33. A koronavírus súlyos szövődménye: tüdőgyulladás. egeszsegkalauz.hu, 2020. március 3. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  34. Molnár Csaba: Mire számíthatunk, ha megfertőződünk az új koronavírussal?. index.hu, 2020. március 9. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  35. Akut légúti distressz szindróma (ARDS). egeszsegkalauz.hu, 2017. március 16. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  36. COVID-19: what is next for public health? (angol nyelven). The Lancet, 2020. február 13. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  37. Ilyen a lábon kihordott tüdőgyulladás. Egészségkalauz. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
  38. Pribér János Krisztián Phd: A CypD szabályozza a szepszist ésa daganatos sejtek életképességét. aok.pte.hu. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  39. Tüdőgyulladás gyógyulási esély. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  40. Zöllei Éva, Rudas László: Az extrakorporális membrán oxigenizáció és a sürgősségi orvoslás. msotke.hu. Szegedi Tudományegyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  41. Rudas László: ECMO és Impella a sürgősségi osztályon (docs.kmcongress.com nyelven), 2014. november. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  42. Rudas László: ECMO és Impella a sürgősségi osztályon. docs.kmcongress.com, 2015. november. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  43. Coronavirus and the Potential Role of ECMO. healthmanagement.org, 2020. február 26. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  44. Regulation of Coronaviral Poly(A) Tail Length during Infection. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  45. Novel coronavirus (2019-nCoV). revolvy.com. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  46. 新型肺炎不是SARS进化版,中国疾控中心:已开始研发疫苗 (kínai nyelven). takefoto.cn, 2020. január 26. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  47. Bevetették az első gyógyszereket a koronavírus ellen. qubit.hu, 2020. február 5. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  48. Q&A on coronaviruses. Egészségügyi Világszervezet, 2020. február 11.
  49. GYIK: Mik a koronavírus tünetei? Mi az a 2019-nCoV? Hogyan terjed a COVID-19. penzcentrum.hu, 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  50. Kovács-Angel Marianna: A koronavírus a lappangási időben is fertőz. 24.hu, 2020. január 26. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  51. A tünetmentes fertőzöttek sokkal jobban terjeszthetik a vírust, mint eddig gondolták. index.hu, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  52. James Gallagher Health and science correspondent: What is coronavirus and what are the symptoms?. bbc.com, 2020. február 26. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  53. Hogyan pusztítja el a szappan a koronavírust?. Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  54. Még nem bizonyították, hogy vitaminokkal erősíthető az immunrendszerünk!. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  55. Guide to Local Production:WHO-recommended Handrub Formulations (angol nyelven). WHO. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  56. Tanácsok koronavírussal kapcsolatban óvodáknak és bölcsődéknek. origo.hu, 2020. március 10. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  57. Amy Fleming: Our face mask future: Do they really help beat flu, coronavirus and pollution? (angol nyelven). theguardian.com, 2020. január 31. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  58. Infection prevention and control for the care of patients with 2019-nCoV in healthcare settings. ecdc.europa.eu, 2020. február. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  59. Coronavirus fears spread to European conferences. fortune.com, 2020. február 7. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
  60. Koronavírus: védekezés, megelőzés lépésről lépésre. egeszsegkalauz.hu. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
  61. konzuliszolgalat.kormany.hu: Konzuli tájékoztatás Utazással kapcsolatos friss információk Koronavírus megbetegedések Délkelet-Ázsiában. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  62. Koronavírus-járvány: máris elfogytak a szájmaszkok, pedig nincs ok pánikra. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  63. Az emésztőrendszeren keresztül is terjedhet a koronavírus, 2020. február 2. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  64. Ultra Violet Light as a means of preventing the spread of the Corona Virus Sponsored by uvFreshr a series of UV-C lights for disinfection of air and surfaces, 2020. január 30. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  65. UV-C technológia alkalmazása a fertőtlenítés területén. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  66. Coronavirus Overview. Mayo Clinic. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  67. Eljárásrend a 2020. évben azonosított új koronavírussal kapcsolatban(felderítés, azonosítás és jelentés. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  68. Koronavírus: ne dőlj be mindennek!. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  69. Coronavirus disease (COVID-19) advice for the public: Myth busters. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  70. Milyen vírusok ellen használjunk kézfertőtlenítőt?. Origo.hu, 2013. január 16. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  71. Térkép a koronavírus terjedéséről, ajánlás a fertőzés elkerülésére. Medical Online, 2020. január 27. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  72. Élelmiszer minőség és biztonság mikrobiológiai vonatkozásai. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  73. Berencsi György, Takács Mária, Minárovits János: Vírusok, prionok és a vírusfertőzések megelőzése. eduvital.net. EDUVITAL Nonprofit Egészségnevelési Társaság. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  74. Terjedhet-e a koronavírus ivóvízzel vagy szennyvízzel?. ÁNTSZ, 2020. március 1. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  75. a b By Laura Gegge: Can wearing a face mask protect you from the new coronavirus?. Live Science, 2020. február 1. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  76. 3M Personal Safety Division. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  77. Milyen kicsi a koronavírus?. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  78. Tájékoztató anyagok a légzésvédelemről és az egyéni védőfelszerelésekről. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  79. Újfajta arcmaszkok gyártását kezdi egy csehországi cég a koronavírus ellen. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  80. 3M Particulate Respirator 8210, N95 160 EA/Case (angol nyelven). 3M. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  81. The First Randomized, Controlled Clinical Trial of Mask Use in Households to Prevent Respiratory Virus Transmission (angol nyelven). International Journal of Infectious Diseases, 2008. DOI:10.1016/j.ijid.2008.05.877.
  82. Masks and N95 Respirators. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
  83. Verhindert das Tragen einer Maske die Grippe? 2020 (Maszk viselése megakadályozza az influenzát? 2020) (német nyelven). medic-life.com. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  84. Can Masks Protect People from The Coronavirus?, 2020. február 4. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  85. Should You Get A Face Mask? A Guide To Coronavirus Face Protection. forbes.com, 2020. január 29. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  86. Miriam Berger: Coronavirus spurs a run on face masks. But do they work?. washingtonpost.com. The Washington Post, 2020. január 24. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  87. Coronavirus: the new disease Covid-19 explained. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  88. Az FFP védelmi osztályok kifejtése. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  89. Részecskeszűrők Jelölése és Alkalmazási Területe. munkavedelem-higienia.hu. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  90. Az FFP védelmi osztályok kifejtése. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  91. EN 149 - Respiratory protective devices - Filtering half masks to protect against particles - Requirements, testing, marking. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  92. Szabványok és irányelvek. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  93. Particle Size-Selective Assessment of Protection of European Standard FFP Respirators and Surgical Masks against Particles-Tested with Human Subjects (angol nyelven). ncbi.nlm.nih.gov/. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  94. Coronavirus 2019-nCoV: can a mask protect?. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  95. EN 14683:2005. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  96. Koronavírus elleni védekezés. 3m3.hu, 2020. február 6. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  97. Nem véd a szájmaszk a koronavírus ellen. Házipatika, 2020. február 25.
  98. Virológus: A szájmaszk nem véd a koronavírus ellen. Origo.hu, 2020. február 24. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  99. Jankovics István virológus: Az új koronavírus alig fertőzőbb, mint egy átlagos influenza, 2020. február 6. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  100. Egyre valószínűbb, hogy van egy hatásos szer a koronavírus ellen. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  101. Hatásos ellenszert találhattak a koronavírus ellen Thaiföldön, két beteget is eredményesen kezeltek egy gyógyszerkoktéllal. 168ora.hu, 2020. február 3. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  102. Catherine Offord: Flu and HIV Drugs Show Efficacy Against Coronavirus (angol nyelven). the-scientist.co, 2020. február 3. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  103. Rajavithi Hospital announces success treating severe coronavirus case (angol nyelven). thaipbsworld.com, 2020. február 3. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  104. Swiss scientists discover ‘antiviral’ powers of sugar. swissinfo.ch, 2020. január 29. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  105. [Lesújtó cáfolatot tett közzé a WHO: nincs meg a koronavírus ellenszere! Lesújtó cáfolatot tett közzé a WHO: nincs meg a koronavírus ellenszere!] (magyar nyelven). portfolio.hu, 2020. február 5. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  106. Clinical features of patients infected with 2019 novel coronavirus in Wuhan, China. thelancet.com. The Lancet, 2020. január 24. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  107. Félni kell az influenzától?. medicalonline.hu, 2018. január 5.
  108. Pribér János Krisztián: A CypD szabályozza a szepszist ésa daganatos sejtek életképességét PhD. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  109. Mára úgy gondolják, hogy a spanyolnátha járvány során a halált okozó tünet többnyire az immunrendszer túl heves reakcióját, végül összeomlását okozó, úgynevezett citokin-vihar volt. Utóbbiról pedig ma se tudnak sokkal többet, mint száz éve. A segítő T-sejtek (az immunsejtek egyik típusa) a kelleténél hevesebben reagál, és mozgósítotják az immunrendszer többi elemét is. A citokinek rövid életidejű, de rendkívül mozgékony polipeptidek, melyek a szepszis hatásos szabályozó anyagai.[108]
  110. Akut légúti distressz szindróma (ARDS). egeszsegkalauz.hu, 2017. március 3. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  111. A vírus fertőzés által kiváltott „citokin vihar” során a segítő T-sejtek a kelleténél hevesebben reagálnak és mozgósítják az immunrendszer többi elemét is.
  112. CytoSorb, the Wuhan Coronavirus, and Cytokine Storm. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  113. CytoSorb, the Wuhan Coronavirus, and Cytokine Storm (angol nyelven). Medical Device News Magazine, 2020. február 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  114. On the Move: Possible Coronavirus Treatment, Deaths. princetoninfo.com, 2020. január 29. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  115. Zöllei Éva, Rudas László: Az extrakorporális membrán oxigenizáció és a sürgősségi orvoslás. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  116. ARDS-ben hasonfekvés javasolt. otszonline.hu, 2019. március 8. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  117. Megvan a gyenge pont, 2003. május 15. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  118. Bevetették az első gyógyszereket a koronavírus ellen. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  119. Dr. K. A.: Az új koronavírus elleni gyógymódok keresése. Orvostovábbképző szemle online, 2020. február 17. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  120. The Journal of Clinical Investigation; Arturo Casadevall, Liise-anne Pirofski: [httphttps://www.jci.org/articles/view/138003s://www.jci.org/articles/view/138003 The convalescent sera option for containing COVID-19] (angol nyelven), 2020. március 13. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  121. Antibodies from COVID-19 survivors could be used to treat patients, protect those at risk (angol nyelven), 2020. március 13. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  122. Több mint kétmillió baba életét mentette meg. webbeteg.hu, 2014. március 26. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  123. Koronavírus: mit írasson fel magának, hogy megelőzze a súlyos megbetegedést?. egeszsegkalauz.hu, 2020. március 11. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  124. A koronavírus ellen fejleszt gyógyszert Magyarország, a Richter is beszáll. mandiner.hu. Mandiner, 2020. március 13. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  125. Megjelenés: 2020.03.14 AddThis Sharing Buttons Share to E-mail Share to Nyomtat Koronavírus - ITM: gyógyszeres terápia kifejlesztésére alakul magyar konzorcium, 2020. március 14. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  126. Remdesivir for Potential Treatment of Covid-19. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  127. Nick Paul Taylor: Gilead mulls repositioning failed Ebola drug in China virus (angol nyelven). fiercebiotech.com. FierceBiotech, 2020. január 24. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  128. A koronavírus lehetséges ellenszerével végeznek klinikai vizsgálatot. ORIGO.HU, 2020. február 26. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  129. Remdesivir: Zwei Studien in Deutschland starten (német nyelven). deutsche-apotheker-zeitung.de, 2020. március 13. (Hozzáférés: 2020. március 17.)
  130. The origin, transmission and clinical therapies on coronavirus disease 2019 (COVID-19) outbreak – an update on the status. Military Medical Research, 2020. március 13. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  131. Therapeutische Medikamente gegen die Coronavirusinfektion Covid-19 (német nyelven). vfa.de, 2020. március 25. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  132. Kínában már áprilisban bevethetik a koronavírus elleni vakcinát. index.hu, 2020. március 10. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  133. Coronavirus: Chloroquine yields positive data in Covid-19 trial. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  134. Húszmillió darab koronavírus elleni gyógyszert készíthetnek Magyarországon
  135. DELAGIL 250 mg tabletta. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  136. Coronavirus: se pueden fabricar veinte millones de medicamentos en Hungría (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  137. A molekulát immunogénnek nevezik, ha képes immunválasz kiváltására. Az immunogenitás az egyén saját immunválaszt okozó képessége.
  138. Coronavirus: Scientists race to develop a vaccine. bbc.com, 2020. január 30. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
  139. CureVac Revolutionizing mRNA for Life. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  140. Coronavirus live updates: China tries to get back to work; Beijing sets a 14-day quarantine rule for arrivals. cnbc.com, 2020. február 14. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  141. Megkezdték a koronavírus ellen kifejlesztett első vakcina tesztelését. portfolio.hu, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  142. Ben Adams: Trump tries to lure CureVac to make a 'U.S. vaccine,' but German government steps in (angol nyelven). fiercebiotech.com, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  143. Amerikában megkezdték az első vakcina tesztelését. magyarhirlap.hu, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  144. Alice Park: COVID-19 Vaccine Shipped, and Drug Trials Start (angol nyelven). time.com. Time, 2020. február 25. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  145. Oltás a koronavírus ellen - elkészült a tesztverzió. Magyar Narancs, 2020. február 27. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  146. Hannah Devlin: Lessons from Sars outbreak help in race for coronavirus vaccine (angol nyelven). theguardian.com, 2020. január 24. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  147. מכון מחקר ישראלי: השגנו פריצת דרך לחיסון לקורונה בעופות, ניתן להתאימו לבני אדם (héber nyelven). ynet.co.il, 2020. február 27. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  148. Israeli Researchers Make Breakthrough in Development of Coronavirus Vaccine (angol nyelven). jewishpress.com, 2020. február 27. (Hozzáférés: 2020. február 27.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]