COVID–19

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
COVID–19
A SARS-CoV-2 koronavírus fertőzésének behatolási kapuja a felső légúti nyálkahártya
A SARS-CoV-2 koronavírus fertőzésének behatolási kapuja a felső légúti nyálkahártya

Angolul Coronavirus Disease 2019
BNO-10
Leírás
Érintett szervek légutak, tüdő
Etiológia vírusfertőzés, cseppfertőzés útján
Kockázati tényezők forgalmas közösségi terek látogatása, krónikus betegségek, magas vérnyomás, szívbetegség, rákbetegség, idős kor
Főbb tünetek száraz köhögés
láz
légszomj
fáradtság
Szövődmények tüdőgyulladás, Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma, szepszis, vesekárosodás
DiseasesDB60833
A Wikimédia Commons tartalmaz COVID–19 témájú médiaállományokat.

A COVID–19[* 1] (koronavírus-betegség 2019, coronavirus disease 2019) egy vírusos, légúti, illetve légzőszervi megbetegedés, amelyet a SARS-CoV-2 nevű koronavírus okoz.[2] Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én hirdette ki a betegség okozta világjárvány megjelenését.[3] A betegség okozta halálozás jellemző aránya a WHO szerint (a 2020 márciusi adatok alapján) 3,4%.[4][5] Jelenleg sem a betegség kezelésére (széles körben elfogadott) hatásos gyógyszer, sem a megelőzését szolgáló védőoltás nem áll rendelkezésre.[6][7] A vírust a fertőző betegek cseppfertőzéssel terjesztik. A vírus, miután 2019 decemberében járványt okozott, néhány hónapon belül világszerte elterjedt.

Története[szerkesztés]

A feltételezések szerint az eredetileg csak állatok közt terjedő (SARS-CoV-2 nevű) vírus[8] valahogyan átlépte a fajok közti korlátokat és emberre is átterjedt.[9] A vírus tényleges eredete jelenleg ismeretlen, de a 2019 decemberi esetek megjelenése óta úgy tűnik, főként csak emberről emberre terjed. Tehát a vírus terjesztésében úgy tűnik állati közvetítők nem vesznek részt.[10][11] Az első tanulmányt, amelyben 41 igazoltan COVID-19-ben szenvedő beteg esetéről számoltak be, 2020 januárjában publikálták a The Lancet folyóiratban. E tanulmányban a betegség megjelenésének időpontját 2019 decembereként jelölték meg.[12][13][14] A WHO hivatalos publikációjában a betegség legelső megjelenésének dátumát 2019. december 8-ra tette.[15] Később megjelent tanulmányokban az elsőként Kínában észlelt esetek dátumai közt a 2019. november 17-i dátum is megjelent, miután a szakértők úgy vélték, hogy utólag megtalálták a feltételezett „első” fertőzött egyént.[16][2]

Az elnevezésben a „CO” a korona, a „VI” a vírus, a „D” a betegséget (disease) jelöli, a „19” pedig a megjelenés évére utal. Az Egészségügyi Világszervezet 2020 februárjában a SARS-CoV-2 nevet javasolta a vírus megnevezéseként.[17] [2]

Vizsgálat[szerkesztés]

Tesztelés[szerkesztés]

COVID–19 tesztkészlet

A vírus jelenlétét a légzőrendszerből (például orr-, torokkenetből, illetve váladékból) és vérből vett mintából is ki lehet mutatni.[18][19]

Ellenanyag vizsgálat[szerkesztés]

A betegség tesztelésére különféle tesztelőeszközök állnak rendelkezésre. Létezik olyan teszt, amely néhány óra alatt (a gyors teszt esetén percek alatt) képes igazolni vagy kizárni az új koronavírus jelenlétét. A teszt érzékenysége (100 copia/kit) alacsony és csak abban az előrehaladott állapotban képes kimutatni a vírust, amikor már egyébként az antitestek is felszaporodnak ellene a szervezetben.[20] E tesztelést, amely a magánlaboratóriumban, magánúton, önköltségen is elvégeztethető, a szakértők a következő instrukciók figyelembevételét ajánlják: „a teszt előtt 8-12 órával szigorúan tilos enni, inni és fogat mosni, nehogy felhíguljon a kórokozó. Két steril pálcával vesznek mintát az orrból és a garatból, ezután a pálcák transzport folyadékba kerülnek, és lezárás után szobahőmérsékleten tárolva a laboratóriumba viszik.”[21][22]

Vérmintából készült vírus-gén vizsgálat[szerkesztés]

Egy más típusú a teszt a vírus RNS-ének két génpárját mutatja ki, az aktív COVID–19 IgM és IgG antitesteket az emberi vérplazmából, vérsavóból vagy vérből. [23] A betegséget a 2004-ben kifejlesztett valós idejű reverz transzkripciópolimeráz láncreakció (RT-PCR Real Time - Polymerase Chain Reaction PCR[24] (wd)) vizsgálattal állapítják meg.[25]

CT-vizsgálat[szerkesztés]

A komputertomográfia (Computed [Axial] Tomography, CT vagy CAT) vizsgálatok kétoldali, tejüvegszerű homályos foltokat mutatnak.[26] A képalkotó vizsgálatokkal a tüdőgyulladás igazolható.

Komputertomográf (CT) felvétel egy 38 éves férfi COVID–19 beteg tüdejéről[27]

Jellemzői[szerkesztés]

Tünetek[szerkesztés]

A COVID–19 megbetegedés ismertebb tünetei: láz, orrfolyás, fáradtság, száraz köhögés, légszomj.[28] Európában egyre többen számoltak be a szagló- és ízlelőképesség teljes vagy részleges elvesztéséről a betegség során.[29][30][31][32] A betegség súlyosabb tünetekkel történő megjelenése, illetve a magasabb halálozás kockázata az idősebbek (50 és 60 éves betegek) és a krónikus betegségekkel küzdők esetében nagyobb, illetve legmagasabb a 70 évnél idősebb betegek esetében.[33] Az új koronavírus súlyos szövődménye[34] a Novel Coronavirus-Infected Pneumonia (NCIP)[35] tünetei más típusú tüdőgyulladásokhoz nagyon hasonlóak: magas láz, száraz, köpetürítéssel nem járó köhögés, légzési nehézségek, izomfájdalmak, fáradékonyság.

Lappangási idő[szerkesztés]

A COVID–19 betegséget okozó koronavírus vírusfertőzés inkubációs ideje (a tünetek kialakulásától a tünetek kifejlődéséig eltelt idő) becslések szerint 2 és 14 nap között jelentették, a következő források alapján:

  • Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a SARS-CoV-2 vírus inkubációs periódusáról 2 és 10 nap között számolt be.
  • A Kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság (NHC) becslése szerint az inkubációs periódus 10–14 nap.
  • Az Egyesült Államok CDC-je szerint a SARS-CoV-2 vírus inkubációs periódusa 2 és 14 nap között lesz.

Egyes megfigyelések ennél hosszabb lappangási időről is beszámoltak:[36] egy kínai (a kormányzat számára készült) egészségügyi jelentés szerint Hupej tartományban egy fertőzött gyanús 70 éves férfi tünetei a fertőzésgyanú felmerülését követő 27. napon jelentek meg.[37]

A betegség átlagos inkubációs periódusa körülbelül 5 nap.[38]

A világon megfigyelt átlagos SARS-CoV-2 vírus inkubációs periódus:

  • 3,0 nap (0–24 napos tartomány, 1324 eset alapján)[forrás?]
  • 5,2 nap (4,1–7,0 napos tartomány, 425 eset alapján)[39]

A pandémiát okozó koronavírus járványtani alap szaporodási ráta mérőszám (R0) értéke a korai adatok alapján körülbelül 2,2-re becsülhető, vagyis egyetlen fertőzött személy átlagosan körülbelül 2,2 másik személyt fertőz meg.[40] Felmerült a kutatók körében, hogy a korai adatok alapján számított R0 érték nem volt megfelelő, és 5,7 lenne a helyes. [41]

Lefolyása[szerkesztés]

A betegség klinikai lefolyásának három fő mintája létezik, miután a SARS-CoV-2 koronavírus egyszálú RNS-örökítőanyaga beépül az orr és a felső légutak nyálkahártyájának hámsejtjeibe és elkezd szaporodni:[42]

  • felső légúti tüneteket mutató enyhe lefolyású betegség
  • nem életveszélyes lefolyású tüdőgyulladás
  • súlyos tüdőgyulladás akut légzőszervi distressz szindrómával: Az ARDS egy életet veszélyeztető állapot: a tüdő olyan jellegű károsodása, amely miatt nem jut elegendő oxigénhez, így a keringés és egyéb szervek is károsodnak[43]), amely enyhe tünetekkel kezdődik 7–8 napon át, majd bekövetkezik egy gyors állapotromlás és a beteg állapota komoly életmentő eljárást igényel.[44]

A vírusfertőzés közvetlenül a tüdőhólyagocskákba (alveolus) jut és kétoldali szövetközi tüdőgyulladást okoz (NCIP – novel coronavirus-infected pneumonia[45]) így a tüdő nem képes ellátni funkcióját, a légzést. Az ebből adódó légzési elégtelenség gyakran olyan súlyos, hogy néhány napos kórházi ápolás után a lélegeztető gép oxigénje nem elég az életfunkciókhoz.[46] A fertőzöttek 6 százaléka kerül kritikus állapotba.[47] A tüdőgyulladás általában nagyon súlyos, esetenként halálos kimenetelű betegség, sokan kórházi kezelésre is szorulnak miatta.[48] A szisztémás gyulladásos válaszreakció és a következményes kórfolyamatok okozzák a legtöbb halálesetet az általános intenzív betegellátás során.[49]

A vírusok által okozott tüdőgyulladás (pneumonia), életveszélyes betegség lehet

Jankovics István virológus, a WHO magyarországi influenzalaboratóriumának egykori vezető főorvosa szerint: „A koronavírus a tüdőhólyagocskák sejtjeiben szaporodik. Amikor a vírusból már nagyon sok lesz, a sejt szétesik, és azon a helyen gyulladásos reakció alakul ki. A sejtelhalás és a gyulladás megszünteti azt a felületet, ahol a tüdőben az oxigén és a szén-dioxid cseréje megtörténik. A légzőfelület beszűkülésével ráadásul a véráram is nehézkesebbé válik, a gyulladt területek kapillárisai nem tudnak megfelelően működni. Emiatt a jobb vérköri nyomás elkezd nőni, ami annyira terhelheti a szívet, hogy összeomlik a keringés.” [50]

A nemdohányzók között a hörgők öntisztuló képessége nagy mértékben befolyásolja a gyógyulást. A dohányosoknál a tüdőgyulladás súlyosabb és hosszabb lefolyású. A csillószőrök károsodhatnak a fertőzés következtében, ami szintén súlyosabb és hosszabb gyógyulási folyamatot eredményezhet. Az antibiotikum-rezisztens baktériumok megtámadhatják a tüdőt, ami további problémákat okozhat.[51]

A kórokozó tulajdonságai[szerkesztés]

A COVID–19 betegséget okozó SARS-CoV-2 koronavírus (severe acute respiratory syndrome coronavirus 2) 3D modelljének keresztmetszete, amely a vírus belső alkotóelemeit mutatja be. A négy felszíni fehérjéje E, S, M és HE jellel jelölve. Az S jelű glikoprotein okozza a koronaszerű megjelenést, amelyről a vírust elnevezték

A COVID–19 betegséget a SARS-CoV-2 koronavírus okozza, amely egy pozitív szálú ssRNS vírus(wd).[52] Nincs benne reverz transzkriptáz, ellenben RNS-ből egyszerre RNS-t csinál, a genom kódolja hozzá a polimerázt.[53] Kínai szakértő szerint a vírus nem a SARS-CoV koronavírus továbbfejlődött evolúciós változata, hanem egy új vírus.[54] A SARS-CoV-2 koronavírusnak is RNS az örökítőanyaga és egy membránburok veszi körül. A nemzetközi biológiai adatbázisokban elérhetővé vált a vírus teljes genomja így a kutatók megismerhették a vírus receptorhasználatát. Ez segít megérteni a vírus eredetét, viselkedését és változását, illetve hozzájárulhat a kezelési módok és egy védőoltás kifejlesztéséhez is.[55]

A kórokozó terjedési módja[szerkesztés]

A vírus főként szoros érintkezéssel és cseppfertőzéssel terjed, de terjedhet a szennyezett felületek érintése által is.[56][57] A tünetek megjelenése előtt, a lappangási idő alatt is terjedhet.[58][59] A vuhani egyetem és a vuhani virológiai intézet szakértői szerint a fertőzöttek széklete is fertőzhet, ugyanis a vírus jelenlétét kimutatták a betegektől származó mintákban.[60] Az ÁNTSZ 2020. március 1-ji tájékoztatója szerint a vírust fertőzött személy vizeletében, illetve székletében, de nincs közvetlen bizonyíték a vírus széklet útján történő terjedésére.[61]

Megelőzés[szerkesztés]

Az ajánlott megelőző intézkedések között szerepel a szappannal történő kézmosás, mivel a szappan hatékony koronavírus-ellenes tulajdonságokkal rendelkezik.[62] Egyéb ajánlások között szerepel a száj lefedése köhögés esetén, a másoktól való távolság megőrzése, valamint a fertőzést gyanító emberek megfigyelése és karanténba helyezése. A COVID–19-re vonatkozó speciális terápiás gyógyszerek vagy oltások hiányában elengedhetetlen a betegség korai észlelése és a fertőzött beteg azonnali elszigetelése az egészséges populációtól.[63] Erdei Anna immunológus, az ELTE Immunológiai Tanszékének vezetője szerint - az elterjedt nézetekkel ellentétben - nem bizonyított, hogy az immunrendszert meg lehet erősíteni vitaminok fogyasztásával.[64]

Fertőtlenítés, védőeszközök és szociális távolságtartás[szerkesztés]

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az amerikai Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint követni kell a légzőszervi vírusok elkerülése érdekében szokásos óvintézkedéseket:

  • Gyakori kézmosás szappannal és vízzel vagy alkohol alapú kéztisztítóval
  • A száj és az orr eltakarása a könyökkel vagy szövettel, ha valaki köhög vagy tüsszent
  • A szem, az orr és a száj érintésének elkerülése, ha a kéz nem tiszta
  • Kerülni kell a szoros érintkezést a betegekkel
  • Kerülni kell az edények, poharak, ágyneműk és egyéb háztartási cikkek megosztását a betegekkel
  • Tisztítani és fertőtleníteni kell azokat a felületeket, amelyeket gyakran megérintenek az emberek
  • Ha beteg valaki, akkor maradjon otthon és ne menjen a munkahelyére, az iskolába és nyilvános területekre
Tájékoztató plakát a betegség megelőzéséről

A WHO a fentieken túlmenően javasolja, hogy:

  • Láz, köhögés és légzési nehézség esetén mindenki forduljon az orvosához
  • Kerülni kell a nyers, a nem főtt húsok vagy állati szervek elfogyasztását
  • Kerülni kell az érintkezést az élő állatokkal és azokkal a felületekkel, amelyeket esetleg megérintettek, kerülni kell az olyan élő állatokat árusító piacokat az olyan területeken, ahol a közelmúltban új koronavírus-esetek voltak [65]

Kézmosás és a környezet fertőtlenítése[szerkesztés]

Elsősorban a gyakori kézmosás, a gélalkohol fertőtlenítő[66] használata segít megelőzni a vírusfertőzést. Csíramentesítő takarításhoz vírusölő tulajdonsággal rendelkező készítmények használata javasolt.[67] A megfelelő kézmosás legalább 20-30 másodpercig tart, meleg vízzel és szappannal, ajánlott továbbá fokozott figyelmet fordítani az ujjak közötti terület és a kézfej alapos tisztítására.[68]

A SARS-CoV-2 koronavírus lipidburokkal rendelkező, egyszálú RNS vírus[69] és a lipidburkot az alkohol, és a klór[70][71] képes megbontani, ezáltal a vírus sérülékennyé válik, így az alkoholtartalmú és klórtartalmú fertőtlenítőszerek hatékonyan pusztítják.[72][73] Az epesók, amelyek az emberi emésztőrendszerben találhatóak és a gyomor savas közege szintén károsítja a lipidburokkal védett víriont. A koronavírusok jellemzően cseppfertőzéssel és a fertőzött váladékokkal történő direkt vagy indirekt kontaktussal terjednek.[74] A hipó nátrium-hipoklorit (NaClO) valamennyi kórokozót elpusztítja. A ruhákat fehérítő mosószerrel kell mosni, mert a fehérítők is megölik a kórokozókat.[75]

Megjelent a fertőtlenítés (dezinfekció) egyéb módját ismertető híradások között az UV-C 280-200 nm csíraölő hatású ultraibolya fényforrások bemutatása is, mint az új koronavírus elterjedésének megakadályozására szolgáló egyéb eszköz. Az ultraibolya fény nemcsak a felületeken, hanem a levegőben is megöli a vírust. Levegő- és felülettisztítóként is működik.[76] Az UV-C csírátlanító technológia segítségével vegyszerek nélkül másodpercek alatt inaktívvá válnak a mikroorganizmusok. Az UV-C csírátlanítás minden mikroorganizmus esetében működik, lehet az a gyakran előforduló kólibaktérium, SARS, legionella vagy penész.[77]

Szociális távolságtartás[szerkesztés]

Javasolt a fertőzött személyekkel történő érintkezés kerülése.[78] A WHO javaslata szerint legalább 1 méter távolságot kell tartani a fertőzés tüneteit mutató gyanús személytől, különös tekintettel, ha az köhög, tüsszög vagy lázas.[79]

3M-N95 0.3 mikron[80] átmérőjű részecskéket is szűrő arcmaszk, amelyet úgy terveztek, hogy az archoz szorosan illeszkedjen[81][82]

Védőmaszk[szerkesztés]

Habár a védőmaszkok megelőzési céllal történő használatának haszna egészséges egyének esetében egy vitatott kérdés a szakemberek körében,[83] a járvány felbukkanását követően a magyarországi patikákban, a lakossági vásárlók részéről megnőtt a kereslet az ilyen jellegű termékek iránt, így üzletekben hiánycikké vált a védőmaszk.[84]

Tankönyv a részecskeszűrő kiválasztásáról és alkalmazásáról
Hagyományos sebészeti maszk[szerkesztés]

A speciális használatra szánt maszkoktól eltérően a lakosság által használt eldobható védőmaszkot nem úgy tervezték, hogy megakadályozzák a legkisebb részecskék bejutását az orrba és a szájba. Csökkentik a fertőzés kockázatát, de a tökéletes illeszkedés kialakítása lehetetlen.[85] Alapvetően két különböző védettségi szintű és pórusméretű arcmaszk használatos: a műtéteknél használt arcmaszk, amely nem rendelkezik vírusszűrő képességgel, és az úgynevezett N95 légszűrő maszk, amely képes a vírusokat is szűrni.[86][87] Jakab Ferenc virológus egészséges embereknek megelőzés céljából nem javasolja a szájmaszk viselését, véleménye szerint a szájmaszk nem véd a koronavírus fertőzés ellen, de továbbterjedését gátolja.[88][89] Dr. William Schaffner, a Tennessee-i Vanderbilt Egyetem fertőző betegségek szakértője szerint egy szokásos műtéti arcmaszk nem nyújt védelmet az új típusú koronavírus fertőzés ellen. Állítása szerint a 3M-N95 légzésvédő maszk,[90] amely vastagabb, mint egy műtéti maszk, viszont alkalmas az új koronavírus kiszűrésére.[81] Az egészségügyi, sebészeti vagy „műtős” maszkok (EN14683:2005[91]) baktériumszűrő hatásfoka csupán 95-98%.[92]

Vírusszűrő maszkok[szerkesztés]

A korszerű védőmaszkok a szűrőanyagukban lévő réz-oxid nanorészecskéknek köszönhetően elfogják a cseppfertőzéssel a levegőben terjedő koronavírust és képesek annak elpusztítására is.[93] A szűrő típusú légzésvédő eszközök esetében (mint amilyenek a jelenleg javasolt FFP2 és FFP3 szűrőosztályú légzésvédő eszközök) a belélegzett levegő egy szűrőn áramlik keresztül, amely a szennyező anyag visszatartásával, szűrésével a levegőből eltávolítja és/vagy megköti a részecske, valamint a gáz, gőz halmazállapotú szennyezőket.[94]

A Nemzetközi Fertőző Betegségek Folyóiratában még 2008-ban közzétett tanulmány megállapította,[95] hogy a védőmaszkot használók 80%-ban védettek az influenza ellen, így az ún „N95”[96] jelzésű részecskeszűrő maszk használata is alkalmas a vírusfertőzések terjedésének megelőzésére, ha helyesen viselik.[97] A koronavírus család vírusai meglehetősen nagyok, átlagosan 0,06-0,14 mikron (μm).[98] Tehát elméletileg az „N95” megjelöléssel rendelkező maszkokon keresztül egyes vírusrészecskék átjuthatnak, hiszen ezek a 0,3 mikron méretű részecskék 95%-át képesek kiszűrni a levegőből, ennek ellenére az Amerikai Járványügyi Ellenőrző és Megelőző Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) javasolja a védőmaszkok viselését az ilyen betegek, illetve a velük foglalkozó egészségügyi dolgozók számára, és ott, ahol a járvány van.[99][100]

A különféle légzésvédelmi és aeroszolok ellen védő termékek körében a részecskeszűrőket minősítő jelölés a védelmi képességre utal,[101] a névleges védelmi tényező mutatója az MK érték, a maximális védelmi tényezőt határozza meg.[102][103] Az európai szabvány (EN 149: 2001[104]) a részecskeszűrőket három osztályba sorolja: FFP1, FFP2 és FFP3, a megfelelő szűrési hatékonysággal 80%, 94% és 99%. Az FFP1 csak a port szűri ki. Az FFP2 jelzésű már véd a vírusok ellen, de az FFP3 ötször nagyobb védelmet biztosít. Az FFP3 besorolású egészségügyi maszkok megbízhatóbban védenek az N95 típusú maszkoknál.[105][106] Egy olasz gyártó szerint a vírus terjedésének csökkentése érdekében a fertőzött embereknek FFP2 vagy FFP3 védettségi szintű eldobható maszkokat kell viselniük kilégzőszelep nélkül. A fertőzött emberekkel foglalkozóknak az FFP2 vagy FFP3 védettségi szintű eldobható maszkokat, lehetőleg kilégzőszelep nélkül kell alkalmazniuk.[107] A szelep nélküli kivitel a fertőzött páciensek esetén a vírus továbbadását is akadályozza. Az FFP3 változatokat szelep nélküli változatban nem gyártják.[92]

Védőkesztyű[szerkesztés]

Az orvosi védőkesztyű használata a fertőzés megelőzésében minden olyan esetben indokolt lehet, ha feltételezhetőleg fertőzött felületek megérintése szükséges.[108]

Kezelés[szerkesztés]

Ugyan a betegségnek jelenleg nincsen hatásos gyógymódja, a súlyosabb állapotba került betegeket támogató ellátással kezelik, amely többek között folyadékpótlásból illetve a létfontosságú szerveket működésének támogatásából áll. Ilyen például a szervezet oxigénellátásának javítása, lélegeztetőgépek segítségével.[109][110][111] [112] A legsúlyosabb lefolyású esetek során az extrakorporális keringés és légzés támogatási technikák (Extracorporeal membrane oxygenation ECMO)[113] segítségével (Extrakorporális Membrán Oxigenizáció, Kamrai Keringéstámogató Eszköz[114]) próbálják az orvosok megmenteni a COVID–19 betegségben szenvedő pácienseket. Az extrakorporális eszköz közvetlenül oxigenizálja a vért, illetve eltávolítja belőle a szén-dioxidot.[115] Az ECMO ARDS-ben történő használata csökkentheti a halál kockázatát.[116]

A betegség tüneteinek kezelésére néhány szakember a paracetamol (acetaminophen) használatát javasolja előként választandó szerként az ibuprofénnel szemben.[117][118][119] Igaz, hogy a WHO vagy az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) a tünetek kezelése esetén nem ellenzi az olyan nem szteroid gyulladáscsökkentők használatát mint amilyen az ibuprofen,[120][121] több népegészségügyi szervezet köztük az amerikai FDA is azt nyilatkozta, hogy jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy az NSAID-ok a tünetek rosszabbodását idézi elő a COVID‑19 betegség esetén.[122]

Kísérleti gyógymódok és hatóanyagok[szerkesztés]

Az ismert antibiotikumok csak a baktériumok okozta fertőzések ellen hatásosak, a vírusos tüdőgyulladást csak a szövődmények megjelenése után segíthetik az esetleges bakteriális fertőzéseknél.[50] Miután kínai és más külföldi médiaszereplők is arról számoltak be, hogy a Csöcsiangi Egyetem kutatói hatékony gyógyszert találtak az új vírusfertőzés ellen és a kutatók "jelentős áttörést" értek el a védőoltás kifejlesztésében, Tarik Jasarevic a WHO szóvivője kijelentette, hogy nincsenek ismert terápiák a COVID–19 vírus ellen, és "egy kórokozó elleni védőoltás kidolgozása és tesztelése rendszerint éveket vesz igénybe."[123]

Az ígéretes kutatási irányok, amellyel kísérleteznek:

  • antivirális szerek:
  • ebola elleni szerek: például Remdesivir, és a Favipiravir, amely egy Magyarországon nem forgalmazott kísérleti ebola elleni szer eredetileg Japán, de kínai licencben Magyarország is fogadott kísérletként egy kisebb mennyiséget.
  • HIV-gyógyszerek, főleg a Lopinavir és a Ritonavir kombinációja, illetve a emtricitabine és a tenofovir kombinációt tartalmazó "Truvada"
  • malária elleni gyógyszerek: Klorokin (chloroquine) és hidroxiklorokin (hydroxychloroquine)
  • hepatitis C vírus elleni szerek: például a Ribavirin, amely, egy Magyarországon is forgalomba lévő gyógyszer
  • TBC elleni szerek: Pyrazinamid,[forrás?] amely egy Magyarországon is forgalmazott antibiotikum
  • immunmódosítók például vérplazma-kezelés, vagy az immunszupresszor mikofenolát-mofetil,[forrás?] amely egy Magyarországon CellCept márkanéven forgalmazott gyógyszer.
  • vakcinák[124]

Antivirális hatóanyagok[szerkesztés]

Általános és erős vírusellenes gyógyszerek a 2019-es koronavírus-betegség (COVID–19) klinikai kezeléséhez: Lopinavir/Ritonavir, Klorokin, Remdesivir, Nafamostat, Oszeltamivir, Penciklovir/ Aciklovir, Ganciclovir, Favipiravir (T-705),[125] Nitazoxanide.[126] A vírusellenes gyógyszerek megakadályozzák a vírusok szaporodását vagy megakadályozzák a vírusok tüdősejtekbe történő bejutását.

Influenza, rhinovírus és HIV elleni szerek[szerkesztés]

Thaiföldi orvosok sikereket értek el a vuhani új koronavírus fertőzés súlyos tüdőgyulladásos eseteinek kezelésében, influenza és HIV gyógyszerkoktél kombinációjával. A kezdeti eredmény, hogy a 48 órás kezelés során egy betegnél hatalmas javulás jelentkezett. 2020 február 3-án azt is bejelentették, hogy egy második beteget is eredményesen kezeltek a lopinavir-ritonavir-oszeltamivir gyógyszerkeverékkel.[127][128] A Rajavithi Kórház szerint a 71 éves kínai nő esetében, a kezelés hatására a beteg állapota jelentősen javult.[129][130]

Német kutatók még 2003-ban a rhinovírusok ellen kifejlesztett proteáz inhibitor készítményt teszteltek, ami megfelelően módosítva akár a SARS ellenében is hatásos lehet. Ennek az anti-proteáz szernek megkezdték a kilnikai tesztelését.[131] „Az első az amerikai AbbVie gyógyszercég lopinavir és ritonavir proteáz-blokkolókat tartalmazó, eredetileg a HIV-fertőzés ellen kifejlesztett gyógyszere. Ezek a proteáz fehérjebontó enzimet blokkoló molekulák meggátolják a vírus replikációját, mégpedig úgy, hogy megakadályozzák, a felépítéséhez szükséges érett fehérjék keletkezését. A gyógyszer, amelyet a kínai hatóságok teszteltek, korábban a SARS és MERS ellen is hatékonynak bizonyult.”[132]

Remdesivir[szerkesztés]

A Gilead Science gyógyszergyártó, együttműködik az amerikai kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel és a helyi szabályozó ügynökségekkel annak érdekében, hogy a potenciális kísérleti remdesivir nevű gyógyszerét, biztosítsa a támogatásra jogosult COVID–19 betegeknek.[133][134][135] Három német kórház vesz részt a hatóanyaggal végzett vizsgálatokban. A düsseldorfi egyetemi klinika (UKD) „egyes esetekben” olyan vírusellenes gyógyszereket használ, amelyeket még nem hagytak jóvá koronavírusos betegek kezelésére, ezek közé tartozik a remdesivir is.[136]

Ribavirin, a6-az azauridine és a glycyrrhizin[szerkesztés]

Mivel egy Hongkongban végrehajtott génszekvencia-vizsgálat szerint a SARS-CoV vírus genetikailag 84%-os hasonlóságot mutat a COVID–19- betegséget okozó SARS-CoV2 vírussal, ebből következőleg a SARS-ellenes aktivitással rendelkező anyagokat vizsgáló kutatások is hasznosak lehetnek a COVID–19-elleni hatásos ellenszer kutatása során. Annál is inkább mivel számos ilyen kutatási anyag áll rendelkezésre. Ezek egyike egy 2003-ban végzet kutatás is, amely során a SARS-CoV (koronavírus okozta Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma) esetén Cinatl és munkatársai a Frankfurti egyetemen öt anyag vírusellenes hatását vizsgálta. Ezek a következők voltak: a ribavirin, a6-az azauridine, a pyrazofurin, a mycophenolic sav, és a glycyrrhizin. Eredményeik alapján mind közül az édesgyökér egyik hatóanyagát a glycyrrhizin-t (nagy dózisban adagolva) találták a legaktívabbnak a vírus replikációjának gátlásában. A kutatók a glycyrrhizin további vizsgálatát javasolták a koronavírus okozta Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma kezelésében,[137] mivel hatásosabbnak bizonyult, mint a ribavirin, amelyet a SARS egyik leggyakrabban alkalmazott gyógyszere. Eredményüket alátámasztani látszanak más kutatási eredmények is például egy laboratóriumban végzett vizsgálat, amelynek eredménye szerint kémcsőben a növény gyökerének kivonata blokkolta a SARS vírus növekedését a sejtek belsejében.[138] [139] Hoever és munkatársai azt találták, hogy a glycyrrhizin és derivátumai, kémcsőben képesek gátolni a SARS típusú coronavírus többszöröződést.[140] Kutatási eredményeik összegzésekor Cinatl és munkatársai klinikai tesztek során arra az eredményre jutottak, hogy a glycyrrhizin képes gátolni a sars-cov vírus sokszorozódását (replikációját), ezért a glycyrrhizin vizsgálatát további klinikai tesztek elvégzését javasolták a coronavírus elleni gyógyszer kifejlesztése céljából.[137] Egy 2020-ban megjelent különlenyomatban Chen és munkatársa hívták fel a figyelmet arra, hogy különféle más természetes anyag mellett a glycyrrhizin is hasznos lehet az új típusú koronavírus okozta betegség kezelésében.[141]

Klorokin, Hidroxiklorokin[szerkesztés]

A hidroxiklorokin (Magyarországon nem törzskönyvezett) klinikai kísérletben hatékonyan csökkenti a vírusterhelést a koronavírus által megfertőzött betegekben.[142][143][144] Philippe Gautret francia orvos és munkatársai egy olyan kis esetszámú klinikai vizsgálat[145][146] eredménye szerint a hidroxiklorokin önmagában is, de különösen azitromicinnal kombinálva hatékonynak bizonyult a COVID–19 gyógyításában. Magyarországon az Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. állít elő hidroxiklorokin-szulfátot.[147] Pekingben a marseille-inél nagyobb mintán, mintegy 100 betegen tesztelték a klorokint, szintén jó eredményekkel. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a hidroxiklorokinnak mellékhatásai is lehetnek, többek között néha például hosszú QT szindrómát, szívmegállást és hosszútávon nagy dózisban adagolva látásromlást okozhat.[148] Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA) engedélyezte 2020. március 23-án a malária ellen is alkalmazott két hatóanyag, a hidroxiklorokin-szulfát és a klorokin-foszfát nevű szerek alkalmazását a COVID–19 kór kezelésére. Így kísérleti jelleggel New Yorkban 1100 páciens kezelését kezdték meg e gyógyszerrel.[149]

Egy brazil tanulmány során a Klorokinnal kezelt COVID–19 páciensek néhány nap alatt szívritmuszavart produkáltak, és a hatodik napon 11 ember meghalt, ezért leállították a kutatást.[150]

A Klorokin, Magyarországon Delagil márkanéven forgalmazott, malária ellenes gyógyszer, az -OH csoportja a hidroxiklorokinnak H-hidak képzésére hajlamos így vízoldékonyabb. Előnye, hogy kevéssé toxikus, hátránya, hogy kevésbé hatékony. (Legalább is a malária kezelésében, hatékonyságát más gyógyszerekéhez viszonyítva.) A klorokin előnye továbbá, hogy a zsírosabb szervekbe, agyba és a teljes nyirokrendszerbe is képes bejutni.

Cink[szerkesztés]

Mivel mind a klorokin mind a hidroxiklorokin, cink ionofór, tehát kelát kötéssel befogja a cinket akár a vírustól is elveszi,és beoldódik a sejtekbe ahol leadja, és ahol az ion mennyiségileg már toxikussá válik, szerte a világon sok kutató ajánl cinket ezekhez a szerekhez, mivel nagydózisú 2X50mg/nap cink(ionos állapotú cink tehát cinkoxid nem jó) nélkül szerintük a klorokinok nem működnek, erről a vírusról viszont tudni kell hogy a szaporodásához cinket használ, tehát aki megelőzésként használ cinket, az a cink elmélet szerint épp önmagának árt, a távolkeleten egy másik "Cinkujj kilökőt" a disulfiramot(Magyarországon Anthaethyl-disulfiram,alkoholizmus ellenes szer,melyet Lyme kór és több más rák ellen is kísérletileg újravizsgálnak világszerte,mely eredetileg cipőtalp ragasztó volt 120 éve) is sikeresen használták koronavírusok ellen, de mivel nagyon sok gyógyszerrel farmakológiai ütközése van,tehát nem könyen lehet más gyógyszert társítani mellé,így a "nyugaton" ezzel nem kísérleteznek.[151][152][153] [154]

Immunmódosítók[szerkesztés]

Az immunmodulátorok korlátozzák az immunrendszer túl heves reakcióit úgy, hogy ne károsítsanak jobban, mint maguk a vírusok. Vannak gyógyszerek tüdőbetegek számára, amelyek abban segítenek, ha már nem tud elegendő oxigént szolgáltatni tüdő.[155]

A "citokin vihar" ellenes hatású tocilizumab[szerkesztés]

A The Lancet orvosi folyóirat megjelentetett egy tanulmányt a COVID–19 nevű új koronavírussal fertőzött betegek klinikai jellemzőiről.[156] A tanulmány megjegyzi a vérplazmában keringő gyulladásos citokinek magas szintje által kiváltott az úgynevezett "citokin vihar"[157][159] megjelenése összefüggést mutat a vuhani koronavírussal (COVID–19) fertőzött betegek állapotának súlyosságával. A tanulmány 41 súlyos betegségben szenvedő vuhani beteg adatai alapján készült, akiknél akut légúti distressz szindróma (Akut Respiratoricus Distress Syndroma ARDS)[160] alakult ki. Ugyanezt a korrelációt a „citokin vihar”[161] és a betegség súlyossága között korábban mind a SARS, mind a MERS betegeknél megfigyelték.[162] A "citokin vihar" elleni hatóanyag a tocilizumab (az Actemra és RoActemra nevű, már létező és használt gyógyszerek hatóanyaga) - az olasz Istituto Nazionale Tumori és az Ospedale Colli közvetlenül Kínával együttműködve hozta nyilvánosságra az e gyógyszer által produkált első eredményeket, amelyek a biológiai terápiás szer sikerességét támasztják alá a koronavírus gyógyításában. Március első felében a svájci Roche gyógyszercég az Olasz Gyógyszerügynökséghez fordult, hogy elkezdődhessenek a tocilizumabbal a klinikai tesztek. Ekkori reményeik szerint „legkésőbb két hónapon belül” bevethető lesz a koronavírus ellen.[163] Az anakinra nevű hatóanyag is hatásosnak bizonyult már a "citokin vihar" ellen.[164] Ez a Kineret injekció hatóanyaga.[165] Az anakinra COVID–19 elleni hatásosságának klinikai tesztelése is folyamatban van Olaszországban.[166]

Ez a „citokin vihar” vírusos szepszist válthat ki. A Medical Device News Magazine szerint ezek az adatok indokolják az Európai Unió által már jóváhagyott CytoSorb nevű extrakorporális terápiás eszköz, citokin adszorbernek, az ebben a környezetben történő potenciális felhasználását.[167][168] A súlyos akut légúti distressz szindrómában (ARDS) szenvedő beteg esetében, a tüdőn át történő extrakorporális membrán oxigenizáció például tüdő oedema, pneumónia esetén elterjedt eszköz a gyógyászatban.[169][170]

Vérplazma antitest kivonatok[szerkesztés]

Vuhanban kínai orvosoknak passzív immunizálással sikerült néhány súlyos beteget megmenteni, miután a fertőzésből felgyógyultakat vérplazma-adományozásra kérték, és az így nyert antitestek szérumával kezelték őket.[171] A The Journal of Clinical Investigation című folyóiratban is publikáltak arról, hogy gyógyult betegek vérszérumában található antitestek képesek semlegesíteni a kórokozót, amely a COVID–19 betegséget okozza. Ennek a lehetőségnek a megvalósítása nem igényel különösebb kutatást vagy fejlesztés és néhány héten belül elkészülhet, mivel a szokásos vérbanki gyakorlatra támaszkodik. Egy olyan lehetőség, ami gyorsan elérhető, ha elegendő számú ember felépült már és adományoz immunglobulint tartalmazó szérumot.[172][173] Egy ismert eset bizonyítja, hogy van erre lehetőség, James Harrison 74 éves férfi például speciális vércsoporttal rendelkezik és olyan antitestek találhatók a vérében, aminek a segítségével kifejlesztették a Rhesus-betegség elleni Anti-D vakcinát, amit kismamák milliói kaptak meg.[174]

Egyéb kutatási eredmények[szerkesztés]

Svájci és a brit kutatók úgy módosították a cukormolekulákat, hogy egyszerű érintkezés útján képesek vírusok elpusztítására, anélkül, hogy az emberre toxikussá válnának. Egy tudományos cikk szerint a módszer alkalmazható lehet például az új kínai koronavírus ellen is.[175]

Védőoltás[szerkesztés]

A betegséget okozó SARS-CoV-2 humán koronavírus molekuláris azonosításával, patogenezisével, replikációjával, genetikájával és a gazdaszervezet immunogenitásával[176] kapcsolatos számos kutatási területen kell még a kutatóknak dolgozni a hatékony védőoltás kifejlesztéséig.[177]

Mivel a technológiájuk nagyon-nagyon gyors, a német székhelyű CureVac[178] gyógyszergyártó vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy a cég szerinte képes lesz a koronavírus védőoltás első fázisú klinikai vizsgálatait 2020. nyár elején megkezdeni.[179] A CureVac céggel versenyző amerikai Egészségügyi Intézetek Központja elkezdte tesztelni a fejlesztett vakcinát. A klinikai teszthez 45 önkéntes jelentkezett, 18 és 55 év közötti egészséges felnőttet. A tesztelések körülbelül hat hétig tartanak.[180] [181]

Az Amerikai Egyesült Államok Massachusetts államában található Cambridge-ben, a Moderna Therapeutics nevű biotechnológiai cég a SARS-CoV-2 koronavírus genetikai feltérképezése után 2020. február 25-ére elkészült a kísérleti vakcinával, amit elkezdett tesztelni.[182][183] Előnyt jelentett az, hogy az új SARS-CoV-2 koronavírus ugyanabba a családba tartozik, mint a súlyos akut légzőszervi szindróma vírusa (SARS-CoV), amely ellen a 2002. évi kitörés után védőoltást dolgoztak ki.[184]

Egy február 27-én, Izraelben tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a MIGAL kutatóintézet munkatársai tudományos áttörést értek el a koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésében.[185][186]

A COVID–19 betegséget okozó vírus elleni vakcina kifejlesztését jelentették be a Pittsburghi Egyetem Orvostudományi Karának kutatói, a vakcina neve PittCoVacc.[187] [188][189] A Pittsburghi Egyetem és a Rotterdami Erasmus Orvosi Központ kutatócsoportja által kifejlesztett újszerű oltás az egerekben történő teszteléskor, a SARS-CoV-2 vírus ellen specifikus ellenanyagot termelt nagy mennyiségben, amely feltételezhetően elegendő lesz a vírus semlegesítésére.[190]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Az MTA Nyelvtudományi Intézet ajánlása szerint Covid19 vagy COVID19 alakban írandó.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ajánlás a Covid19 helyesírásához. MTA Nyelvtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2020. szeptember 17.)
  2. a b c WHO Director-General's remarks at the media briefing on 2019-nCoV on 11 February 2020. WHO.COM, 2020. február 11. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  3. WHO Director-General's opening remarks at the media briefing on COVID–19 - 11 March 2020 (angol nyelven). who.int. WHO Director-General/ Speeches, 2020. március 11. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  4. WHO Director-General's opening remarks at the media briefing on COVID–19 - 3 March 2020 (angol nyelven). who.int, 2020. március 29. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  5. Koronavírus: 3,4 százalékos a halálozási arány. medicalonline.hu, 2020. március 4. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  6. Kínában 30 gyógymódot tesztelnek a koronavírus ellen. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  7. Ferenci Tamás: Védőoltásokról a tények alapján. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  8. (2020. március 17.) „The proximal origin of SARS-CoV-2”. Nature Medicine, 1–3. o. DOI:10.1038/s41591-020-0820-9. ISSN 1546-170X.  
  9. Berger, Kevin: The Man Who Saw the Pandemic Coming. Nautilus , 2020. március 12. [2020. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva].
  10. (2020. február 17.) „The Epidemiological Characteristics of an Outbreak of 2019 Novel Coronavirus Diseases (COVID-19)—China, 2020”. China CDC Weekly 2 (8), 113–122. o, Kiadó: Chinese Center for Disease Control and Prevention.  
  11. (2020. február 1.) „COVID-19: what is next for public health?”. Lancet 395 (10224), 542–45. o. DOI:10.1016/S0140-6736(20)30374-3. PMID 32061313.  
  12. Wu, Yi-Chi (2020. március 1.). „The outbreak of COVID-19: An overview”. Journal of the Chinese Medical Association 83 (3), 217–220. o. DOI:10.1097/JCMA.0000000000000270. ISSN 1726-4901.  
  13. (2020. február 1.) „A novel coronavirus outbreak of global health concern”. Lancet 395 (10223), 470–473. o. DOI:10.1016/S0140-6736(20)30185-9. PMID 31986257.  
  14. Cohen, Jon (2020. január 1.). „Wuhan seafood market may not be source of novel virus spreading globally”. Science. DOI:10.1126/science.abb0611.  
  15. Novel Coronavirus—China. www.who.int , 2020. január 12.
  16. Megtalálhatták a legkorábbi koronavírusos esetet. 24.hu, 2020. március 28. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  17. Vuhani vírus, koronavírus, SARS-CoV-2, HCoV-19? Hogy hívják ezt a vírust egyáltalán?. Qubit, 2020. március 19. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  18. Positive RT-PCR Test Results in Patients Recovered From COVID–19. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  19. A koronavírus fertőzés tünetei. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  20. FRISSÍTÉS: Itt lehet magánúton koronavírus-tesztet végeztetni
  21. Tóth Balázs: Magánlaborban is végeznek koronavírus-tesztet. INDEX.HU, 2020. március 13. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  22. Végre elérhető a koronavírusteszt. Házipatika.com, 2020. március 13. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  23. Kásler: Több mint 800 ágy áll rendelkezésre a koronavírus kezelésére. index.hu, 2020. március 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  24. Quantitative PCR (qPCR). (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  25. Primers and probes described by WHO for diagnostic detection of Wuhan coronavirus 2019 by real-time RT-PCR. meridianlifescience.com. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  26. A koronavírus súlyos szövődménye: tüdőgyulladás. egeszsegkalauz.hu, 2020. március 3. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  27. A rapid advice guideline for the diagnosis and treatment of 2019 novel coronavirus (2019-nCoV) infected pneumonia (standard version). Military Medical Research. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  28. Coronavirus Infections. medlineplus.gov. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  29. A szaglás elvesztése lehet a koronavírus-fertőzés egyik első tünete. medlineplus.gov. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  30. Novel Coronavirus (2019-nCoV) and You. cdc.gov. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  31. CDC 2019 Novel Coronavirus Homen About 2019-nCoV Symptoms. cdc.gov. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  32. Coronavirus Disease 2019 (COVID–19). CDC. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  33. Koronavírus: óvintézkedések azoknak, akik veszélyeztetettek. hazipatika.com. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  34. A koronavírus súlyos szövődménye: tüdőgyulladás. egeszsegkalauz.hu, 2020. március 3. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  35. Clinical Characteristics of 138 Hospitalized Patients With 2019 Novel Coronavirus–Infected Pneumonia in Wuhan, China (angol nyelven). jamanetwork.com, 2020. február 7. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  36. Wuhan Novel Coronavirus (2019-nCoV) Incubation Period. worldometers.info, 2020. február 1. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  37. Coronavirus incubation period could be 27 days, shows data (angol nyelven). pharmaceutical-technology.com, 2020. február 23. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  38. Maria Cohut,: SARS-CoV-2: Study confirms previous incubation period estimates (angol nyelven). medicalnewstoday.com. Medical News Today, 2020. március 12. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  39. Coronavirus Incubation Period (angol nyelven). worldometers.info. [2020. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  40. Anthony S. Fauci, M.D., H. Clifford Lane, M.D., and Robert R. Redfield, M.D.: Covid-19 — Navigating the Uncharted (angol nyelven). nejm.org. New England Journal of Medicine, 2020. február 28. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  41. Early Release - High Contagiousness and Rapid Spread of Severe Acute Respiratory Syndrome Coronavirus 2 - Volume 26, Number 7—July 2020 - Emerging Infectious Diseases journal - CDC. web.archive.org, 2020. április 10. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  42. Molnár Csaba: Mire számíthatunk, ha megfertőződünk az új koronavírussal?. index.hu, 2020. március 9. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  43. Akut légúti distressz szindróma (ARDS). egeszsegkalauz.hu, 2017. március 16. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  44. COVID–19: what is next for public health? (angol nyelven). The Lancet, 2020. február 13. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  45. Dawei Wang, MD1; Bo Hu, MD1; Chang Hu, MD1; et al: Clinical Characteristics of 138 Hospitalized Patients With 2019 Novel Coronavirus–Infected Pneumonia in Wuhan, China. jamanetwork.com, 2020. február 6. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  46. Őssejtterápiával gyógyítottak meg koronavírusos betegeket Kínában. index.hu, 2020. március 5. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  47. Molnár Csaba: Mire számíthatunk, ha megfertőződünk az új koronavírussal?. index.hu, 2020. március 9. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  48. Ilyen a lábon kihordott tüdőgyulladás. Egészségkalauz. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
  49. Pribér János Krisztián Phd: A CypD szabályozza a szepszist ésa daganatos sejtek életképességét. aok.pte.hu. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  50. a b Jankovics István virológus: Az új koronavírus alig fertőzőbb, mint egy átlagos influenza, 2020. február 6. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  51. Tüdőgyulladás gyógyulási esély. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  52. Regulation of Coronaviral Poly(A) Tail Length during Infection. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  53. Novel coronavirus (2019-nCoV). revolvy.com. [2020. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  54. 新型肺炎不是SARS进化版,中国疾控中心:已开始研发疫苗 (kínai nyelven). takefoto.cn, 2020. január 26. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  55. Bevetették az első gyógyszereket a koronavírus ellen. qubit.hu, 2020. február 5. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  56. Q&A on coronaviruses. Egészségügyi Világszervezet, 2020. február 11.
  57. GYIK: Mik a koronavírus tünetei? Mi az a 2019-nCoV? Hogyan terjed a COVID–19. penzcentrum.hu, 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  58. Kovács-Angel Marianna: A koronavírus a lappangási időben is fertőz. 24.hu, 2020. január 26. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  59. A tünetmentes fertőzöttek sokkal jobban terjeszthetik a vírust, mint eddig gondolták. index.hu, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  60. Az emésztőrendszeren keresztül is terjedhet a koronavírus, 2020. február 2. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  61. Terjedhet-e a koronavírus ivóvízzel vagy szennyvízzel?. ÁNTSZ, 2020. március 1. [2020. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  62. Hogyan pusztítja el a szappan a koronavírust?. Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  63. Chest CT scans recommended for COVID–19 screening. labonline.com.au, 2020. március 2. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  64. Még nem bizonyították, hogy vitaminokkal erősíthető az immunrendszerünk!. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  65. Coronavirus Overview. Mayo Clinic. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  66. Guide to Local Production:WHO-recommended Handrub Formulations (angol nyelven). WHO. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  67. Tanácsok koronavírussal kapcsolatban óvodáknak és bölcsődéknek. origo.hu, 2020. március 10. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  68. Koronavírus: védekezés, megelőzés lépésről lépésre. egeszsegkalauz.hu. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
  69. Eljárásrend a 2020. évben azonosított új koronavírussal kapcsolatban(felderítés, azonosítás és jelentés. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  70. Koronavírus: ne dőlj be mindennek!. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  71. Coronavirus disease (COVID–19) advice for the public: Myth busters. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  72. Milyen vírusok ellen használjunk kézfertőtlenítőt?. Origo.hu, 2013. január 16. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  73. Térkép a koronavírus terjedéséről, ajánlás a fertőzés elkerülésére. Medical Online, 2020. január 27. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  74. Élelmiszer minőség és biztonság mikrobiológiai vonatkozásai. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  75. Berencsi György, Takács Mária, Minárovits János: Vírusok, prionok és a vírusfertőzések megelőzése. eduvital.net. EDUVITAL Nonprofit Egészségnevelési Társaság. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  76. Ultra Violet Light as a means of preventing the spread of the Corona Virus Sponsored by uvFreshr a series of UV-C lights for disinfection of air and surfaces, 2020. január 30. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  77. UV-C technológia alkalmazása a fertőtlenítés területén. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  78. konzuliszolgalat.kormany.hu: Konzuli tájékoztatás Utazással kapcsolatos friss információk Koronavírus megbetegedések Délkelet-Ázsiában. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  79. Coronavirus fears spread to European conferences. fortune.com, 2020. február 7. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
  80. 3M Infection PreventionN95 Particulate Respirators. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  81. a b By Laura Gegge: Can wearing a face mask protect you from the new coronavirus?. Live Science, 2020. február 1. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  82. 3M Personal Safety Division. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  83. Amy Fleming: Our face mask future: Do they really help beat flu, coronavirus and pollution? (angol nyelven). theguardian.com, 2020. január 31. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  84. Koronavírus-járvány: máris elfogytak a szájmaszkok, pedig nincs ok pánikra. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  85. Coronavirus: the new disease Covid-19 explained. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  86. Milyen kicsi a koronavírus?. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  87. Tájékoztató anyagok a légzésvédelemről és az egyéni védőfelszerelésekről. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  88. Nem véd a szájmaszk a koronavírus ellen. Házipatika, 2020. február 25.
  89. Virológus: A szájmaszk nem véd a koronavírus ellen. Origo.hu, 2020. február 24. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  90. 3M Particulate Respirator 8210, N95 160 EA/Case (angol nyelven). 3M. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  91. EN 14683:2005. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  92. a b Koronavírus elleni védekezés. 3m3.hu, 2020. február 6. (Hozzáférés: 2020. február 9.)[halott link]
  93. Újfajta arcmaszkok gyártását kezdi egy csehországi cég a koronavírus ellen. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  94. Légzésvédelem és légzésvédő eszközök (maszkok) használata-COVID–19 vírus fertőzéssel kapcsolatban. EMMI. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  95. The First Randomized, Controlled Clinical Trial of Mask Use in Households to Prevent Respiratory Virus Transmission (angol nyelven). International Journal of Infectious Diseases, 2008. DOI:10.1016/j.ijid.2008.05.877.
  96. Masks and N95 Respirators. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
  97. Verhindert das Tragen einer Maske die Grippe? 2020 (Maszk viselése megakadályozza az influenzát? 2020) (német nyelven). medic-life.com. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  98. Can Masks Protect People from The Coronavirus?, 2020. február 4. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  99. Should You Get A Face Mask? A Guide To Coronavirus Face Protection. forbes.com, 2020. január 29. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  100. Miriam Berger: Coronavirus spurs a run on face masks. But do they work?. washingtonpost.com. The Washington Post, 2020. január 24. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  101. Az FFP védelmi osztályok kifejtése. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  102. Részecskeszűrők Jelölése és Alkalmazási Területe. munkavedelem-higienia.hu. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  103. Az FFP védelmi osztályok kifejtése. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  104. EN 149 - Respiratory protective devices - Filtering half masks to protect against particles - Requirements, testing, marking. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  105. Szabványok és irányelvek. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  106. Particle Size-Selective Assessment of Protection of European Standard FFP Respirators and Surgical Masks against Particles-Tested with Human Subjects (angol nyelven). ncbi.nlm.nih.gov/. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  107. Coronavirus 2019-nCoV: can a mask protect?. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  108. Coronavirus Disease 2019 (COVID-19). Centers for Disease Control and Prevention , 2020. február 11. [2020. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  109. (2020. február 1.) „Q&A: The novel coronavirus outbreak causing COVID–19”. BMC Medicine 18 (1), 57. o. DOI:10.1186/s12916-020-01533-w. PMID 32106852.  
  110. (2020. február 1.) „Clinical characteristics of novel coronavirus cases in tertiary hospitals in Hubei Province”. Chinese Medical Journal, 1. o. DOI:10.1097/CM9.0000000000000744. PMID 32044814.  
  111. (2020. március 1.) „Comorbidities and multi-organ injuries in the treatment of COVID–19”. Lancet 395 (10228), e52. o, Kiadó: Elsevier BV. DOI:10.1016/s0140-6736(20)30558-4. PMID 32171074.  
  112. Henry, Brandon Michael (2020. október 22.). „COVID–19, ECMO, and lymphopenia: a word of caution”. The Lancet Respiratory Medicine 8 (4), e24. o, Kiadó: Elsevier BV. DOI:10.1016/s2213-2600(20)30119-3. ISSN 2213-2600. PMID 32178774.  
  113. Zöllei Éva, Rudas László: Az extrakorporális membrán oxigenizáció és a sürgősségi orvoslás. msotke.hu. Szegedi Tudományegyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  114. Rudas László: ECMO és Impella a sürgősségi osztályon (docs.kmcongress.com nyelven), 2014. november. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  115. Rudas László: ECMO és Impella a sürgősségi osztályon. docs.kmcongress.com, 2015. november. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  116. Coronavirus and the Potential Role of ECMO. healthmanagement.org, 2020. február 26. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  117. Day, Michael (2020. március 17.). „Covid-19: ibuprofen should not be used for managing symptoms, say doctors and scientists”. BMJ 368, m1086. o. DOI:10.1136/bmj.m1086. ISSN 1756-1833. PMID 32184201.  
  118. Self-isolation advice—Coronavirus (COVID-19). National Health Service (United Kingdom) , 2020. február 28. [2020. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva].
  119. Godoy, Maria: Concerned About Taking Ibuprofen For Coronavirus Symptoms? Here's What Experts Say. NPR , 2020. március 18.
  120. COVID-19 Treatment Guidelines. www.nih.gov . National Institutes of Health. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  121. AFP: Updated: WHO Now Doesn't Recommend Avoiding Ibuprofen For COVID-19 Symptoms. ScienceAlert , 2020. március 19. [2020. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva].
  122. Research, Center for Drug Evaluation and (2020. március 19.). „FDA advises patients on use of non-steroidal anti-inflammatory drugs (NSAIDs) for COVID-19”. Drug Safety and Availability.  
  123. [Lesújtó cáfolatot tett közzé a WHO: nincs meg a koronavírus ellenszere! Lesújtó cáfolatot tett közzé a WHO: nincs meg a koronavírus ellenszere!] (magyar nyelven). portfolio.hu, 2020. február 5. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  124. Kínában már áprilisban bevethetik a koronavírus elleni vakcinát. index.hu, 2020. március 10. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  125. Elkezdték széles körben tesztelni a japán influenzagyógyszert, ami a koronavírus ellen is hatékony lehet, 2020. április 1. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  126. The origin, transmission and clinical therapies on coronavirus disease 2019 (COVID–19) outbreak – an update on the status. Military Medical Research, 2020. március 13. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  127. Egyre valószínűbb, hogy van egy hatásos szer a koronavírus ellen. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  128. Hatásos ellenszert találhattak a koronavírus ellen Thaiföldön, két beteget is eredményesen kezeltek egy gyógyszerkoktéllal. 168ora.hu, 2020. február 3. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  129. Catherine Offord: Flu and HIV Drugs Show Efficacy Against Coronavirus (angol nyelven). the-scientist.co, 2020. február 3. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  130. Rajavithi Hospital announces success treating severe coronavirus case (angol nyelven). thaipbsworld.com, 2020. február 3. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  131. Megvan a gyenge pont, 2003. május 15. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  132. Bevetették az első gyógyszereket a koronavírus ellen. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  133. Remdesivir for Potential Treatment of Covid-19. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  134. Nick Paul Taylor: Gilead mulls repositioning failed Ebola drug in China virus (angol nyelven). fiercebiotech.com. FierceBiotech, 2020. január 24. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  135. A koronavírus lehetséges ellenszerével végeznek klinikai vizsgálatot. ORIGO.HU, 2020. február 26. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  136. Remdesivir: Zwei Studien in Deutschland starten (német nyelven). deutsche-apotheker-zeitung.de, 2020. március 13. (Hozzáférés: 2020. március 17.)
  137. a b Cinatl, J., Morgenstern, B., Bauer, G., Chandra, P., Rabenau, H., & Doerr, H. W. (2003). „Glycyrrhizin, an active component of liquorice roots, and replication of SARS-associated coronavirus” (angol nyelven). The Lancet 361 (9374), 2045-2046. o. DOI:10.1016/s0140-6736(03)13615-x. PMID 12814717.  
  138. Pilcher, H. (2003). „Liquorice may tackle SARS.” (angol nyelven). Nature.  
  139. Crance, J. M., Scaramozzino, N., Jouan, A., & Garin, D. (2003). „Interferon, ribavirin, 6-azauridine and glycyrrhizin: antiviral compounds active against pathogenic flaviviruses” (angol nyelven). Antiviral research 58 (1), 73-79. o. DOI:10.1016/s0166-3542(02)00185-7. PMID 12719009.  
  140. Hoever, G., Baltina, L., Michaelis, M., Kondratenko, R., Baltina, L., Tolstikov, G. A., Cinatl, J. et al. (2005). „Antiviral Activity of Glycyrrhizic Acid Derivatives against SARS− Coronavirus” (angol nyelven). Journal of medicinal chemistry 48 (4), 1256-1259. o. DOI:10.1021/jm0493008. PMID 15715493.  
  141. Chen, H., & Du, Q.: Potential natural compounds for preventing 2019-nCoV infection. (angol nyelven). preprints.org, 2020 (Hozzáférés: 2020. április 13.)
  142. Coronavirus: Chloroquine yields positive data in Covid-19 trial. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  143. Húszmillió darab koronavírus elleni gyógyszert készíthetnek Magyarországon
  144. DELAGIL 250 mg tabletta. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  145. Coronavirus: se pueden fabricar veinte millones de medicamentos en Hungría (spanyol nyelven). [2020. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  146. Gautret, et al. (2020.. 03.). „Hydroxychloroquine and Azithromycin as a treatment of COVID–19: preliminary results of an open-label non-randomized clinical trial”. medrxiv.org. Laikus összefoglaló „Background Chloroquine and Hydroxychloroquine have been found to be efficient on COV-19, and reported to be efficient in Chinese patients infected by this virus. We evaluate the role of Hydroxychloroquine on respiratory viral loads. Patients and methods Patients were included in a single arm protocol to receive 600mg of hydroxychloroquine daily and their viral load in nasal swabs was tested daily. Depending on their clinical presentation azithromycin was added to the treatment. Untreated patients from another center and cases refusing the protocol were included as negative control. Presence and absence of virus at Day-6 was considered the end point. Results Twenty cases were treated in this study and showed a significant reduction of the viral carriage at D-6 compared to controls, and much lower than reported average carrying duration of untreated patients in the literature. Azithromycin added to Hydroxychloroquine was significantly more efficient for virus elimination. Conclusion : Hydroxychloroquine is significantly associated with viral load reduction/disappearance in patients with COVID–19 and its effect is reinforced by Azithromycin.” 
  147. Koncsek Rita (2020. március 26.). „Húszmillió darab koronavírus elleni gyógyszert készíthetnek Magyarországon.”. Világgazdaság.  
  148. Dr. Budai Marianna (2020. március 27.). „Klorokin: magyar kezekben lenne a koronavírus ellenszere?”. egeszsegkalauz.hu.  
  149. (2020. március 30.) „Az Egyesült Államokban megtalálhatták a koronavírus ellenszerét”. Pesti Srácok.  
  150. Estudo brasileiro sobre cloroquina é interrompido após morte de pacientes. CNN Brasil. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  151. University of Melbourne: World-first trial to test benefit of intravenous zinc in COVID-19 fight (angol nyelven). /neurosciencenews.com, 2020. április 9. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  152. Karen Sargsyan et al.: Identifying COVID-19 Drug-Sites Susceptible To Clinically Safe Zn-ejector Drugs Using Evolutionary/Physical Principles (angol nyelven). researchgate.net. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  153. Xue, Jing, et al. (2014). „Chloroquine Is a Zinc Ionophore” (angol nyelven). PloS one 9 (10). DOI:10.1371/journal.pone.0109180. PMID 25271834.  
  154. Scholz, M, Derwand, R.: [v1 Does Zinc Supplementation Enhance the Clinical Efficacy of Chloroquine/Hydroxychloroquine to Win Todays Battle Against COVID-19?] (angol nyelven). preprints.org, 2020. április 6. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  155. Therapeutische Medikamente gegen die Coronavirusinfektion Covid-19 (német nyelven). vfa.de, 2020. március 25. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  156. Clinical features of patients infected with 2019 novel coronavirus in Wuhan, China. thelancet.com. The Lancet, 2020. január 24. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  157. Félni kell az influenzától?. medicalonline.hu, 2018. január 5.
  158. Pribér János Krisztián: A CypD szabályozza a szepszist ésa daganatos sejtek életképességét PhD. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  159. Mára úgy gondolják, hogy a spanyolnátha járvány során a halált okozó tünet többnyire az immunrendszer túl heves reakcióját, végül összeomlását okozó, úgynevezett citokin-vihar volt. Utóbbiról pedig ma se tudnak sokkal többet, mint száz éve. A segítő T-sejtek (az immunsejtek egyik típusa) a kelleténél hevesebben reagál, és mozgósítotják az immunrendszer többi elemét is. A citokinek rövid életidejű, de rendkívül mozgékony polipeptidek, melyek a szepszis hatásos szabályozó anyagai.[158]
  160. Akut légúti distressz szindróma (ARDS). egeszsegkalauz.hu, 2017. március 3. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  161. A vírus fertőzés által kiváltott „citokin vihar” során a segítő T-sejtek a kelleténél hevesebben reagálnak és mozgósítják az immunrendszer többi elemét is.
  162. CytoSorb, the Wuhan Coronavirus, and Cytokine Storm. [2020. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  163. (2020. március 13.) „Újabb gyógyszer kapcsán merült fel, hogy gyógyíthatja a koronavírust”. Menedzsment Fórum, mfor.hu.  
  164. Windsor, Matt: Here’s a playbook for stopping deadly cytokine storm syndrome - The Reporter (brit angol nyelven). www.uab.edu. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  165. Kineret 100 mg solution for injection in a pre-filled syringe - Summary of Product Characteristics (SmPC) - (emc). www.medicines.org.uk. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  166. S.p.A, Società Editrice Athesis: Studio sui farmaci: parte oggi al Civile e in altri 3 ospedali (olasz nyelven). Bresciaoggi.it. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  167. CytoSorb, the Wuhan Coronavirus, and Cytokine Storm (angol nyelven). Medical Device News Magazine, 2020. február 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  168. On the Move: Possible Coronavirus Treatment, Deaths. princetoninfo.com, 2020. január 29. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  169. Zöllei Éva, Rudas László: Az extrakorporális membrán oxigenizáció és a sürgősségi orvoslás. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  170. ARDS-ben hasonfekvés javasolt. otszonline.hu, 2019. március 8. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  171. Dr. K. A.: Az új koronavírus elleni gyógymódok keresése. Orvostovábbképző szemle online, 2020. február 17. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  172. The Journal of Clinical Investigation; Arturo Casadevall, Liise-anne Pirofski: [httphttps://www.jci.org/articles/view/138003s://www.jci.org/articles/view/138003 The convalescent sera option for containing COVID–19] (angol nyelven), 2020. március 13. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  173. Antibodies from COVID–19 survivors could be used to treat patients, protect those at risk (angol nyelven), 2020. március 13. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  174. Több mint kétmillió baba életét mentette meg. webbeteg.hu, 2014. március 26. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  175. Swiss scientists discover ‘antiviral’ powers of sugar. swissinfo.ch, 2020. január 29. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  176. A molekulát immunogénnek nevezik, ha képes immunválasz kiváltására. Az immunogenitás az egyén saját immunválaszt okozó képessége.
  177. Coronavirus: Scientists race to develop a vaccine. bbc.com, 2020. január 30. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
  178. CureVac Revolutionizing mRNA for Life. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  179. Coronavirus live updates: China tries to get back to work; Beijing sets a 14-day quarantine rule for arrivals. cnbc.com, 2020. február 14. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  180. Megkezdték a koronavírus ellen kifejlesztett első vakcina tesztelését. portfolio.hu, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  181. Amerikában megkezdték az első vakcina tesztelését. magyarhirlap.hu, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  182. Alice Park: COVID–19 Vaccine Shipped, and Drug Trials Start (angol nyelven). time.com. Time, 2020. február 25. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  183. Oltás a koronavírus ellen - elkészült a tesztverzió. Magyar Narancs, 2020. február 27. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  184. Hannah Devlin: Lessons from Sars outbreak help in race for coronavirus vaccine (angol nyelven). theguardian.com, 2020. január 24. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  185. מכון מחקר ישראלי: השגנו פריצת דרך לחיסון לקורונה בעופות, ניתן להתאימו לבני אדם (héber nyelven). ynet.co.il, 2020. február 27. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  186. Israeli Researchers Make Breakthrough in Development of Coronavirus Vaccine (angol nyelven). jewishpress.com, 2020. február 27. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  187. COVID–19 Vaccine Candidate Shows Promise (angol nyelven). upmc.com, 2020. április 2. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  188. Saját fegyverét fordítják a koronavírus ellen. origo.hu, 2020. április 9. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  189. Research paperMicroneedle array delivered recombinant coronavirus vaccines:Immunogenicity and rapid translational development (angol nyelven). thelancet.com, 2020. április 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  190. COVID–19 Candidate Vaccine Shows Promise in Mouse Study (angol nyelven). sci-news.com, 2020. április 2. (Hozzáférés: 2020. április 3.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Coronavirus disease 2019 című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]