Klorokin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
(±)-Chloroquine Enantiomers Structural Formulae V.1.svg
Klorokin
IUPAC-név
N'-(7-klórkinolin-4-il)-N,N-dietil-pentán-1,4-diamin
Kémiai azonosítók
CAS-szám 54-05-7
PubChem 2719
ChemSpider 2618
DrugBank APRD00468
ATC kód P01BA01
SMILES
Clc1cc2nccc(c2cc1)NC(C)CCCN(CC)CC
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C18H26ClN3
Moláris tömeg 319,872 g/ mol
Farmakokinetikai adatok
Biológiai
felezési idő
1-2 hónap

A klorokin (INN: chloroquine) egy 4-aminokinolin vegyület, melyet malária megelőzésére és kezelésére használnak. Mivel enyhe immunszupresszáns hatása is van, néhány autoimmun betegségben is használják, például rheumatoid arthritisben és lupus erythematosusban.

A malária kórokozója, a Plasmodium falciparum kezd rezisztenssé válni klorokinnel szemben.

Hivatalos formák[szerkesztés]

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyven a következő formáiban hivatalos.

Klorokin-foszfát Chloroquini phosphas
Klorokin-szulfát Chloroquini sulfas

Malária prevenció[szerkesztés]

A klorokin Plasmodium vivax, ovale és malariae kórokozók által okozott malária prevenciójában használható.

A világ számos táján elterjedtek a klorokin-rezisztens P. falciparum fajok, ezért itt más szerek használata (pl. mefloquine vagy atovaquone) ajánlott.

Adagolás[szerkesztés]

A felnőtt dózis 500 mg klorokin foszfát heti egy alkalommal.

  • Az első adagot egy héttel a malária-veszélyes helyre való érkezés előtt kell bevenni.
  • Ezután heti egyszer kell bevenni mindig ugyanazon a napján hétnek.
  • A fertőzött terület elhagyása után még négy hétig kell szedni a klorokin-t.

Ajánlott étkezés után bevenni a hányinger csökkentése érdekében.

Mellékhatások[szerkesztés]

Prevenciós dózisokban fellépő mellékhatások: hasfájás, viszketés, fejfájás és homályos látás. Hosszan tartó kezelés esetén hangulati változások jelentkezhetnek (depresszió, szorongás). Ezek nagyobb, terápiás adagoknál súlyosbodhatnak. Másik súlyos mellékhatás a szemtoxicitás (krónikus használat esetén).

Jegyzetek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  • Plowe CV. Antimalarial drug resistance in Africa: strategies for monitoring and deterrence. Curr Top Microbiol Immunol. 2005;295:55-79.
  • Uhlemann AC, Krishna S. Antimalarial multi-drug resistance in Asia: mechanisms and assessment. Curr Top Microbiol Immunol. 2005;295:39-53.
  • Identification of a chloroquine importer in Plasmodium falciparum. Differences in import kinetics are genetically linked with the chloroquine-resistant phenotype. J Biol Chem. 1997 Jan 31;272(5):2652-8.
  • Yam JC, Kwok AK. Ocular toxicity of hydroxychloroquine. Hong Kong Med J. 2006 Aug;12(4):294-304.
  • Savarino A, Boelaert JR, Cassone A, Majori G, Cauda R. Effects of chloroquine on viral infections: an old drug against today's diseases? Lancet Infect Dis. 2003 Nov;3(11):722-7.
  • Savarino A, Lucia MB, Giordano F, Cauda R. Risks and benefits of chloroquine use in anticancer strategies. Lancet Oncol. 2006 Oct;7(10):792-3.
  • Sotelo J, Briceno E, Lopez-Gonzalez MA. Adding chloroquine to conventional treatment for glioblastoma multiforme: a randomized, double-blind, placebo-controlled trial. Ann Intern Med. 2006 Mar 7;144(5):337-43. Summary for patients in: Ann Intern Med. 2006 Mar 7;144(5):I31.

Külső hivatkozások[szerkesztés]